Mint ismeretes, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) részletesen szabályozza a közbeszerzési eljárás rendjét. Az eljárás szabályainak megsértése miatt jogorvoslatért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet fordulni. A bizottság hatásköre azonban nem terjed ki az okozott kár megtérítésére, az erre irányuló követelés érvényesítése a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdése értelmében bírósági útra tartozik.
Az ilyen ügyek alapvető kérdése: milyen fajtájú kár megtérítését követelheti az az ajánlattevő, aki a Kbt. szabályainak megsértése miatt nem nyerte el a megrendelést?
Ebben a kérdésben döntött a Legfelsőbb Bíróság egyik jogerős határozatával (Pf.I.24.149/1998/5). Az történt, hogy egy helység önkormányzatának polgármesteri hivatala - az alperes - mint ajánlatkérő, a Közbeszerzési Értesítőben csatornahálózatának a kiépítése céljából előminősítési eljárásra pályázati felhívást jelentetett meg. Ennek eredményeképpen három cég pályázatát - köztük a felperesét - találta alkalmasnak a beruházás megvalósítására. Az előminősítési eljárást követően kiírt ajánlati felhívását utóbb kiegészítette. A kiegészítést az alperes a pályázóknak - köztük a felperesnek is - megküldte, de a Közbeszerzési Értesítőben már nem tette közzé.
Az alperes képviselő-testületének döntése alapján a továbbiakban a pályázók közül csak a felperes és az I. Kft. maradt versenyben. Mind a ketten a vákuumos megoldású csatornarendszert kívánták megépítem. Ezt követően az alperes az I. Kft.-vel kötötte meg a szerződést.
A felperes a képviselő-testület határozatával szemben a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. A döntőbizottság határozatában megállapította, hogy az alperes mint ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1955. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 48. §-ának (1) bekezdését, mert a módosított pályázati feltételek közzétételét elmulasztotta, továbbá az 52. § (2) bekezdésének d) pontját, mert az I. Kft. ajánlatáról - az alkalmazási engedély hiánya miatt - nem állapította meg, hogy az érvénytelen, valamint az 53. § (2) bekezdését is, mert az eljárás további szakaszában az érvénytelen ajánlatot tevő I. Kft. is részt vett.
A felperes kártérítési igényét a következők szerint terjesztette elő:
a) A szerződés meg nem kötése miatt 22 millió forint elmaradt haszon megítélését kérte. Az elsőfokú bíróság ezt a követelést - jogellenes magatartás hiányára hivatkozva - elutasította.
b) Kérte a felperes a dokumentációért kifizetett 125 ezer forint visszatérítését. Ezt az összeget az elsőfokú bíróság a Kbt. 48. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva megítélte. (A felhívott jogszabály szerint a dokumentáció ellenértékét az ajánlat visszavonása esetén kell visszatéríteni. Az elsőfokú bíróság e szabályt alkalmazandónak találta arra az esetre is, ha a szerződés az ajánlattevő magatartása miatt nem jött létre.) Az elsőfokú ítéletnek ez a rendelkezése fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
c) A pályázat elkészítésének költsége címén a felperes 800 000 forintot, az 1 millió forint letét kamata címén pedig 13 500 forintot követelt. Ezt a követelést az elsőfokú bíróság azzal utasította el, hogy mind az ajánlat költsége, mind a letét kamata az ajánlattevő üzleti kockázatának körébe tartozik.
d) Végül követelte a felperes a döntőbizottsági eljárásban felmerült 100 000 forint ügyvédi költségének megtérítését. Az elsőfokú bíróság a keresetet ebben a vonatkozásban is elutasította.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
