A Magyar Országgyűlés 2011. július 11-ei ülésnapján elfogadta a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényt azzal az indokkal, hogy új, egyszerűbb, rövidebb és könnyebben átlátható közbeszerzési törvényt alkot. Ezzel egyet is lehet érteni, hiszen mégiscsak vicces, hogy 2010. április 1-jétől 2011. október 8-ig 14 alkalommal módosították a jelenleg is hatályos törvényt, így szinte minden eljáráshoz külön Kbt.-változatot kell használni.
Minden jogszabály vizsgálatánál, alkalmazásánál a jogalkalmazó értelmezése váltja valóra a jogszabályban meghatározott jogalkotói akaratot, szándékot. Hogyha a jogalkotó szándéka és a jogalkalmazó értelmezése szerint a jogszabály alkalmazása egybe esik, az az ideális eset. Éppen ezért egy jogszabály létének megalapozottságát és milyenségét a jogalkalmazók tudják a mindennapi élet során meghatározni. Nyilván nagyon sok publikáció, szakmai vélemény fog még születni az új közbeszerzési törvényről és valójában a gyakorlati alkalmazás hibái is csak a hatályba lépését követően derülnek ki, de már most is található néhány olyan jogszabályhely, ami legalább is kérdőjeleket vet fel.
A közbeszerzésben hosszabb ideje jártas - tehát a közbeszerzés történetét is ismerő - jogalkalmazó, amennyiben szemfüles már a törvényhez fűzött indokolás első bekezdésében is hibát találhat. Az indokolás első mondata ugyanis a korábbi közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényről beszél, míg a második mondat már a 2003. évi CXXIX. törvényről szól anélkül, hogy erre utalna. Ennyi baj legyen!
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
