A Szent Gallen-i Egyetem Jogtudományi és Joggyakorlati Intézete 2004. március 24-étől négy napos ülést tartott az internet és büntetőjog aktuális jogi kérdéseiről. Az ülés központi témája az internetes bűnözés volt. Az előadók ennek nemzeti és nemzetközi aspektusainak minél szélesebb körű bemutatását, gyakorlati tapasztalataik megvitatását tűzték ki maguk elé feladatul. Az előadások anyaga Christian Schwarzenegger, Oliver Arter és Florian S. Jörg szerkesztésében 2005-ben a Stämpfli kiadó gondozásában jelent meg, és a rögtön a téma egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb szakirodalmává vált.
Svájc az internet használatának elterjedtségét tekintve a világ élvonalába tartozik. Az ország népességének több mint a fele használja munkája során vagy a magánéletben a világhálót. (Ezzel jócskán megelőzi hazánkat, hiszen a magyar lakosságnak mindössze csupán az egyharmada szokott internetezni.) Az internetes bűncselekmények közül a hackertámadások, gyermekpornografiát ábrázoló, illetve törvénybe ütköző egyéb (fegyver, gyógyszer, rasszista) anyagok terjesztése, valamint teljesítési szándék nélküli internetes aukciós portálon való hirdetés a leggyakoribb. Régebben nagy veszélyt jelentettek az ún. nigériai elektronikus levelek is, melyek küldői különféle kitalált történetekkel pénzt csaltak ki a hiszékeny címzettektől. A hatóságok tájékoztatásának hatékonysága folytán ma már azonban minimálisra csökkent a kárvallottak száma.
Az internet joga jogtudományi korszakolás mércéjével mérve vadonatúj intézmény, pár évtizednyi múltra tekinthet vissza. Az utóbbi időben megsokszorozódott az e jogterülettel foglalkozó publikációk száma, ennek ellenére mégis számos témában igen csekély forrást talál az érdeklődő. Még az e területen is viszonylag nagyszámú szakembert felmutatni tudó országok, mint például az Amerikai Egyesült Államok vagy Németország szakirodalmában is könnyedén bukkanhatunk fehér foltokra.
Svájc internet-jogra vonatkozó forrásanyaga talán még Magyarországéval összehasonlítva is szegényes, ezért a svájci szakkönyvkiadás régi adósságot törlesztett e munka megjelentetésével. Igaz, nagy előnye a svájci kutatóknak, hogy nyelvi nehézség nem gátolja őket a külföldi jogirodalom feldolgozásában. Mindenesetre Svájcról, a svájci internet jogról e tanulmánykötet az első átfogó munka. Szükség volt tehát e szakterület tudásanyagának elméleti megalapozottságú, ugyanakkor gyakorlatorientált feldolgozására.
A tanulmánykötet az internetnek a büntetőjog hatálya alá eső jelenségeivel foglalkozik. Körülhatárolható tagolódást nem fedezhetünk fel, csupán az állapítható meg, hogy elsőként a jelen gyakorlati kérdéseivel, majd inkább a várható tendenciákkal kapcsolatos megérzésekkel foglalkozó tanulmányok szerepelnek a könyvben. Az előszó nem ad eligazítást a sorrenddel kapcsolatban, így csak megérzéseimre támaszkodhatok, amikor úgy vélem, hogy a téma felvezetésének szánták az interneten elkövetett bűncselekmények általános jellemzőit és annak üldözésére létrehozott szervezet munkáját bemutató tanulmányt. Az ezt követő tanulmányok sorát végül a Függelék zárja, mely e terület két legfontosabb, nemzetközi szinten meghozott rendelkezéseit tartalmazza.
A közel hatszáz oldalas könyv összesen kilenc előadás anyagát tartalmazza. A már említett első tanulmány, a KOBIK-ról, vagyis az internetes bűnözés elleni harc koordinációjáért felelős szervről kapta címét. Szerzői, Philippe Kronig és Eva Bollmann a svájci rendőrség munkatársaiként a gyakorlat felől, de egyúttal megfelelő jogszabályi, elméleti háttértudás birtokában közelítenek a világhálón elkövetett bűncselekmények felé. A szerv működésének bemutatása érdekes olvasmány lehet hazánk bűnüldözéssel foglalkozó szakembereinek, hiszen a magyar rendőrség internet-figyeléssel is foglalkozó részlege éppen a közelmúltban esett át lényeges hatásköri, illetve szervezeti átalakításon. A bűnüldözés szervezeti felépítése, mindennapjai iránt ilyen mélységben nem érdeklődő olvasó azonban valószínűleg csak gyorsan átlapozza ezt a részt, és inkább a következő tanulmányra szán több időt.
Ez ugyanis az internet büntetőjogi felelősségével foglalkozik. Esther Vögeli Zürich egyik kerületi bíróságának bírája, így érthető, hogy elsősorban az elé került ügyek tapasztalatából, vagyis szintén a gyakorlatból meríti mondanivalóját. Könnyed, érthető stílusa, a jó bírót jellemző kiváló magyarázó képessége, logikus indokokkal alátámasztott érvelése még a nehezebben emészthető jogszabályi hátteret is játszi könnyedséggel mutatja be. A tanulmány átfogó címe hallatán érzett kételyeim teljesen megszűnnek az olvasmány végére, mivel a szerzőnek sikerült a helyszűke ellenére kellő részletességgel szólnia a témáról. Nagyon hasznosnak tartom továbbá a mű függelékeként szereplő fogalom-meghatározást, mely az internethez, számítógépekhez kevésbé értő olvasó számára röviden elmagyarázza a web, URL, domain-név stb. jelentését.
Az izgalmas, "Az interneten megvalósuló bűnesetek nemzetközi dimenziói, vagyis a joghatóság és a nemzetközi jogsegély" című mű Stefan Heimgartner munkája. Az alcímnek megfelelően két, a svájci büntetőjog hatályosságáról, illetve a jogsegélyről szóló részre tagolta írását. Elsőként tehát a svájci (mondhatjuk, kontinentális) büntetőjog alapelveivel foglalkozik, s lényegében a nemzetközi
- 140/141 -
együttműködés fontosságának megalapozását, vagyis a második rész bevezetését jelenti. Ebben ugyanis többször utal a - jellemzően határokon átívelő - bűncselekmények üldözésének nehézségeire. A CyberCrime Egyezményben lefektetett irányvonalat jelölve meg kiindulási pontként bemutatja az országok közötti együttműködés megoldásra váró nehézségeit, s rámutat azokra a kritikus pontokra, melyek hátráltatják az igazán sikeres bűnüldözést. Ezeket elsősorban az államok restségére, vonakodására vezeti vissza. Többször hangsúlyozza, hogy az államok valós részvételi szándékának hiányában az egyezmények pusztán szép elvek maradnak, de semmilyen hatást nem jelentenek a bűnözés visszaszorítására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
