Harmathy Attila egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, alkotmánybíró nemrégiben volt hetven esztendős. Ez alkalomból rendezték meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán azt a konferenciát, amelyen pályatársai, tanítványai, munkatársai tisztelegtek a szakmáját igényesen művelő tudós, a civilisztika és az összehasonlító jogtudomány hazai és nemzetközi viszonylatban is jelentős művelője előtt. Harmathy Attila egyetemi tanár tudományos munkásságát aligha kell bemutatni az értő közönségnek, hiszen több évtizedes szakmai tevékenységével méltán rászolgált az elismerésre. Kitűnő tanulmányaival, sokat forgatott könyveivel már eddig is maradandót alkotott a polgári jog tudománya és a szélesebb értelemben vett komparatisztika terén is.
Az ünnepi ülést Hudecz Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora nyitotta meg és köszöntötte a hetvenedik születésnapját ünneplő Harmathy Attilát. Egyben bejelentette, hogy előterjesztésére az ELTE egyetemi szenátusa az ünnepeltnek tudományos munkássága elismeréseként Eötvös-gyűrűt adományozott, amelyet a Pázmány napon nyújtottak át részére.
Az Állam- és Jogtudományi Kar nevében Mezey Barna dékán köszöntötte a jubilánst méltatva Harmathy Attila tudományos és közéleti szereplését. Laudációjában rámutatott Harmathy Attila sokrétű és iskolateremtő tevékenységére, amelyet a Kar keretein belül végzett. Nagy nemzetközi tapasztalatával, tudományszervezési gyakorlatával segítette a mindenkori kari vezetés munkáját, öregbítette az egyetem hírnevét. A professzori kar megbecsült tagjaként nagy tekintélyt vívott ki magának és az általa képviselt kollektívának.
A polgári jog és más jogágak kapcsolatával foglalkozó konferencia előadásainak sorát Lenkovics Barnabás alkotmánybíró nyitotta meg "Jog- és esélyegyenlőség" című előadásával. Lenkovics Barnabás előadásában elsősorban a formális jogegyenlőség és a tulajdonjog kapcsolatának kérdéseivel foglalkozott. Lenkovics áttekintette Ulpianustól kezdve Bibóig mindazokat a gondolati és társadalmi kísérleteket, amelyek a tulajdon indukálta egyenlőtlenség felszámolását vagy legalábbis csökkentését célozták. Rámutatott arra, hogy korunkban a tulajdon és a jogegyenlőség problémája megoldatlan, és ez a megoldatlanság számos problémát okoz, amelyek körében a multinacionális bérrabszolgaságot, a környezetet szennyező és kizsákmányoló gazdálkodást, és a szegény és gazdag államok ellentétét emelte ki.
Bihari Mihály "A közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos alapjai" című előadásában az adójog és az Alkotmány 70/I. §-ának kapcsolatáról beszélt. Az előadó felvázolta az adó fogalmi elemeit, szólt az adók fajtáiról, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlatában használt vagyon- és jövedelemfogalomról. Ismertette az adójogszabályok alkotmányossági normakontrollja során alkalmazott elveket és az Alkotmánybíróság által az Alkotmányból levezetett kritériumrendszert, amelynek segítségével a testület az adójogszabályok alkotmányellenességét állapítja meg.
Sári János "Az emberi méltósághoz való jog, mint személyhez fűződő jog érvényesülése a bírói gyakorlatban" címmel az alkotmányjog és a polgári jog kapcsolatának egyik fontos területét mutatta be. A jogalkotó az Alkotmányban garantált alapvető jogok közül egyeseket a Polgári Törvénykönyv paragrafusai közé is beillesztett, ebből fakadóan ezek a jogok mindkét jogág védelmét élvezik. Ezek a jogok ezáltal a rendes bíróságok előtt is érvényesíthetővé válnak, és bár a rendes bíróság nem válik alapjogi bírósággá, fontos szerepet kap ezen alapvető jogok védelmében. Az előadó szerint mind az elméletben, mind a gyakorlatban hasznos lenne a két jogág kapcsolatának hangsúlyozása és kiemelése, és kívánatosnak tartotta azt is, hogy a rendes bíróságok nemcsak a Ptk., hanem az Alkotmány rendelkezéseire is közvetlenül hivatkozzanak.
Lehoczkyné Kollonay Csilla "Szerződési szabadság és munkaviszony" címmel az állam változó munkajogi szerepvállalásáról tartott előadást. Utalt arra, hogy a munkavállalók védelmében fellépő állam, és az ilyen célú állami munkajogi szabályozás ma sem mellőzhető, és bár a rendszerváltás után az állam kivonulása jegyében erőteljesen jelentkeztek olyan törekvések, amelyek úgymond nagyobb szerződési szabadságot követeltek a feleknek, hogy ezáltal a foglalkoztatottságot növelhessék; ez a törekvés nem eredményezte a foglalkoztatottság növekedését vagy a munkavállalók jogainak bővülését. Az ún. rugalmas munkajogi szabályozás csak a nemzetközi tőke érdekeit szolgálja, a munkajogi szabályozás lazítása pedig valójában sehol sem teremtett több munkahelyet. A szerződési szabadság nem lehet a csak munkaerejüket áruba bocsátani tudó természetes személyek kirablásának szabadsága, az állam a saját érdekében is akkor jár el helyesen,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
