A múlt század '80-as éveitől az európai jogtudomány egyre intenzívebben eleveníti fel a magánjog közös európai jellegét és foglalkozik újjáélesztésének gondolatával. Az újjáélesztés gondolata időszerűségéhez legfőbb alapul az '50-es évek óta működő és fejlődő intézményesített európai integráció szolgál, amely a munkálatok keretét is jelentős mértékben biztosítja.
Az újjáélesztés gondolatával kapcsolatban, az európai jogtudomány vonalán elsőként létrejött kezdeményezések közül - mint legjelentősebb és legeredményesebb -az 1982-ben Ole Lando koppenhágai egyetemi professzor irányításával alakult Európai Szerződési Jogi Bizottság (Commission on European Contract Law, rövidítve: CECL, a továbbiakban: "Lando-bizottság") említendő, amely kutatócsoport célja a szerződési jog területéről a közös európai elvek összegyűjtése és az európai szerződési jog elv-rendszerének - lényegében az európai szerződési jog "alaptervezetének" - elkészítése volt. A kezdeményezés keretében zajló munkálatok eredményeként a Lando-bizottság három részben1 közzétette az Európai Szerződési Jog Alapelveit (Principles of European Contract Law, rövidítve: PECL, a továbbiakban: PECL), amellyel lényegében a modernkori ius commune egyik legfontosabb láncszemével szolgált az európai közönség számára.
A Lando-bizottság további fejleményeként 1998-ban - az 1997 februárjában a holland igazságügyi minisztérium szervezésében Towards a European Civil Code címmel megtartott nemzetközi konferenciát követően -megalakult az Európai Polgári Törvénykönyv Kutatócsoport2 (Study Group on a European Civil Code) Christian von Bar osnabrücki egyetemi professzor vezetésével. A Kutatócsoport immáron a kötelmi jog egésze, valamint a dologi jogra az ingók vonatkozásában kiterjedő munkálatok színhelye, amely munkametódusa és célkitűzései tekintetében a Lando-bizottságot követi.3
A magánjog egységesítése iránti igény az intézményesült európai integráció vonalán elsőként az Európai Parlament 1989-ben4, majd 1994-ben5 hozott határozatban manifesztálódik. Mérföldkőnek tekintendő az intézményesült integráció vonalán az integráció politikai csúcsszervének, az Európai Tanácsnak 1999 őszén Tamperében tartott rendkívüli csúcsértekezlete, amely zárónyilatkozatában célkitűzésként rögzítette az Európai Uniónak, mint a szabadság, biztonság és jog térségének megvalósítását. A zárónyilatkozat "Egy valódi európai jogi térség" részének VII. pontja rendelkezik a magasabb fokú összehangoltságról a civiljog terültén.6 Következő mérföldkő - a Tamperében kapott mandátumnak megfelelően - az Európai Bizottság 2001. július 11-én kelt közleménye a Tanács és a Parlament számára az európai szerződési jogról7 (a továbbiakban: Közlemény), amelynek a folyamat szempontjából ismételten kiemelkedő jelentőség tulajdonítható: elsőként foglalkozott a Közösség exekutív - így a Közösségek alkotmányos struktúrája szempontjából is a hatékony cselekvésre legmegfelelőbb - szinten a kérdéssel és kezdeményezte széles körű konzultatív vita indítását. A szerződési jog területén azonosított problémák bemutatásán túl a közlemény négy lehetséges megoldási opciót irányoz elő, így a piac önszabályozásának történő átengedést, nem-kötelező érvényű közös szerződési jogi alapelvek kidolgozását, a szerződési jog területén meglévő közösségi szabályozás harmonizációs céllal történő átdolgozását, valamint a szerződési jog területén új és átfogó, közösségi szintű jogalkotást. A Közleményre reagálva, az Európai Parlament határozatában8 kevesellte a Bizottság intézkedési csomagját, és a lépcsőzetes fejlődés menetére konkrét intézkedési tervvel szolgált. A Miniszterek Tanácsa 2001 novemberében, a Tagállamok polgári ügyekre vonatkozó jogalkotásának közelítése tárgyában született jelentése9 záradékában a Bizottságot a megindult vitafolyamat eredményeinek, továbbá az alkalmazható észrevételek és javaslatok 2002 végéig történő közlésére kérte fel. Mindemellett, a Miniszterek Tanácsa előirányozta a Bizottság számára egy olyan tanulmány elkészítését, amely azt hivatott feltárni, hogy Tagállamoknak a delik-tuális jog és a tulajdonjog területén fennálló rendelkezései akadályt jelentenek-e a belső piac működése szempontjából.
A Közleménnyel kezdeményezett konzultatív vita következő lépcsőfoka a Bizottság 2003. februárjában közzétett cselekvési terve Egy koherensebb európai szerződési jog10 címmel (a továbbiakban: Cselekvési terv). A Cselekvési terv fenntartja a folyamat konzultatív jellegét, és - az eddig lezajlott folyamatot elemezve - a szektor-specifikus megközelítés mellett foglal állást; jogalkotási és nem-jogalkotási szinten megvalósuló intézkedések kombinációját javasolja. Három intézkedési irányvonalat jelöl ki, így első irányvonalként a szerződési jogra vonatkozó acquis koherensebbé tételét, másodikként Unió-szerte alkalmazható általános szerződési feltételek kidolgozásának támogatását, valamint harmadikként annak további vizsgálatát, hogy az európai szerződési jog területén jelentkező problémák megoldására szükség van-e nem szektor-specifikus intézkedésekre, mint amilyen egy opcionális eszköz megalkotása lenne. A Cselekvési terv első intézkedési irányvonala keretében célkitűzésként szerepel az úgynevezett közös referenciakeret11 (a továbbiakban: Referenciakeret) kidolgozása. A Referenciakeret alatt egy olyan közös vonatkoztatási rendszer értendő, amely az európai szerződési jogra vonatkozó szabályokat, terminológiát, valamint határozatlan jogi fogalmak magyarázatát tartalmazná.12
A Cselekvési tervvel kezdeményezett intenzív konzultáció eredményeit összegezve, a Bizottság 2004 októberében közzétette Európai szerződési jog és az acquis felülvizsgálata: az út tovább13 c. Közleményét, amelyben tovább konkretizálja az európai szerződési joggal kapcsolatos intézkedéseket. Mi több, az első két intézkedési irányvonal az Európai Tanács 2004 novemberi csúcsértekezletén elfogadott Hágai Program a szabadság, biztonság és jog erősítésére az Európai Unióban14 c. dokumentumával (a továbbiakban: Hágai Program) legfelsőbb szintű politikai legitimációt nyert.*
A Közlemény a Referenciakeret - a megelőző időszak intenzív konzultációi folyamán kikristályosodott - lehetséges szerepeinek, jogi jellegének, valamint előkészítésének és kidolgozásának ismertetésén felül, I. számú mellékletében annak lehetséges struktúráját és tartalmát is felvázolja - amelyre a későbbiekben részletesen visszatérek.
A második intézkedési irányvonal ként megfogalmazott, Unió-szerte alkalmazható általános szerződési feltételek magánfelek részéről történő kidolgozásának előmozdításával kapcsolatban - a lezajlott konzultációra reagálva - a Közlemény hangsúlyozza a Bizottság közvetítő szerepét ezzel összefüggésben; célja, hogy felhívja az érintettek figyelmét egy ilyen eszköz-nyújtotta, meglévő lehetőségekre. A 2004 januárjában megrendezett munkaértekezlet alapján a kidolgozandó eszköz elsősorban az üzleti élet szereplőinek egymás közötti (B2B)15, valamint az üzleti élet szereplői és a kormányzati szervek közötti (B2G)16 szerződéses viszonyokra összpontosít. A munkaértekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy az Unió-szerte alkalmazható általános szerződési feltételeket sikerrel lehetne alkalmazni számos esetben, a helyenként fennálló jogi és igazgatási jellegű akadályok ellenére, továbbá, hogy a meglévő lehetőségek tudatosítása érdekében hasznosnak bizonyulna a már jelenleg sikeresen alkalmazott mintákat rendszerezett formában hozzáférhetővé tenni egy a Bizottság által üzemeltetett honlap keretei között. A Bizottság az eszköz tekintetében - egy honlap üzemeltetésével - az információcsere fórumaként kíván operálni, ahol az érintettek saját felelősségükre közzéteszik a már alkalmazott mintákat, valamint a mintákra és a kidolgozandó Unió-szerte alkalmazható eszközre vonatkozó álláspontjaikat, észrevételeiket; tehát a Bizottság a "legjobb gyakorlat"17 fogalmát nem szándékozik definiálni ez esetben. A Bizottság továbbá ebben a szakaszban nem szolgál külön iránymutatásokkal a kidolgozandó eszköz és az uniós versenyszabályok kapcsolata tekintetében sem; a tagállamok jogrendjében az eszközzel szembenálló jogalkotási akadályok azonosítását, valamint az akadályok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket a Bizottság az érintett felekkel közösen vizsgálja.18
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
