A magyar társasági jog sok olyan apróbb(nak tűnő) részkérdést rejt, amely sem a jogelmélet, sem a joggyakorlat szempontjából kellően ki nem tárgyalt/jegecesedett, viszont kellően izgalmas ahhoz, hogy foglalkozni lehessen és kelljen vele. Főleg azért, mert meglepően sokszor kerül(het) sor az ezen kérdésekhez kapcsolódó jogvitákra. Az egyik ilyen kérdés a vezető tisztségviselőkből álló testület és a felügyelőbizottság tagjainak felelőssége, ha azok (a) a szavazásban részt vesznek, de tartózkodó szavazatot adnak le, (b) a szükséges határozat nem kerül meghozatalra, illetve (c) ha a szükséges határozat meghozatalában részt sem vesznek (élesen leegyszerűsítve nevezzük ezt "passzivitás"-nak). Ehhez kapcsolódóan pedig több további, - a szerző szerint - érdekes kérdés is felvethető. Terjedelmi okokból jelen tanulmány nem foglalkozik részletesen az együttes képviseleti joggal rendelkező, nem testületi tag vezető tisztségviselők felelősségével és mentesülésük előfeltételeivel.
The Hungarian company law hides many (seemingly) minor sub-issues that have not been sufficiently discussed/decided in terms of either legal theory or jurisprudence, but are sufficiently exciting and necessary to (and should) be dealt with. This is particularly so because there are surprisingly high number of litigation procedures on these issues. One such issue is the liability of the members of the board management and the supervisory board if they (a) participate in the vote but abstain, (b) fail to take the necessary decision, or (c) fail to participate in the necessary decision (for the sake of simplicity: "passivity"). In connection with this, several other - in the author's opinion interesting - questions may be raised. For reasons the purposes of brevity of length, the present study does not deal in detail with the liability and the preconditions for the exemption of the non-board member executive officers with joint power of representation.
Az első Gt., a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.'88) 32. §-a szabályozta a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségét és felelősség alóli mentesülésük lehetőségét az alábbiak szerint:
- a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgálók az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek akkor is, ha a gazdasági társasággal munkaviszonyban állnak;[1]
- korlátolt felelősségű társaságnál és részvénytársaságnál a vezető tisztségviselők Gt.'88 32. § (1) bekezdés szerinti felelőssége egyetemleges. Nem terheli felelősség azt a vezető tisztségviselőt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a taggyűlésnek bejelentette.[2]
A jogalkotó az elvárhatósági szintet az adott tisztséget betöltő személytől adott helyzetben általában elvárhatóban húzta meg a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok esetében, ez pedig a "több jogosítványhoz és nagyobb felelősséghez"[3] mért szigorúbb elvárhatósági szintet jelentett és jelent helyesen azóta is.
A felelősség alóli mentesülés kapcsán a paragrafushoz kapcsolódó Wolters Kluwer kommentár az alábbiak szerint fogalmaz: "Az egyetemlegesség szigorú szabályai alól a mentesülés egyetlen útja, a vezető tisztségviselő az adott határozat vagy intézkedés ellen időben tiltakozott. A tiltakozás további érvényességi kelléke, hogy a társaság megfelelő szervének rt.-nél és ha kft.-nél ilyen működik, akkor a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában kft.-nél a taggyűlésnek jelentsék. A jelentésnek a Gt. 16. § (1) bek.-nek megfelelően, vagyis írásban vagy utóbb más módon is dokumentálhatóan kell megtörténnie. Határidőt a törvény nem állapít meg, ezért a megtételére a Gt. 16. § (3) bek.-ben foglalt az az általános szabály az irányadó, hogy haladéktalanul kell megtenni, ami az eset körülményei által lehetővé tett legrövidebb időt jelenti."[4] A felelősség alóli mentesülést a jogalkotó tehát sem a vezető tisztségviselők, sem a felügyelőbizottsági tagok esetében nem az igen, a nem vagy a tartózkodó szavazat leadásához kötötte, hanem a határozat vagy
- 68/69 -
az intézkedés ellen időben eszközölt tiltakozáshoz, és a megfelelő szervnek történő írásbeli vagy egyéb dokumentálható, haladéktalanul eszközölt jelentéshez. A jogalkotó a határozat meghozatalának vagy intézkedés megtételének elmaradásával, az elmaradás következményeivel nem foglalkozott és a kapcsolódó esetleges felelősség - ideértve a mentesülés - kérdéséről külön nem rendelkezett.
Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló T/288. számú törvényjavaslat indokolása azt tartalmazta, hogy az igazgatóság tagjainak felelőssége a privatizációs, illetve más döntésekért a Gt.'88 32. § (3) bekezdésénél fogva egyetemleges. Nem terheli azonban a felelősség a társasági jog általános szabályainál fogva azt az igazgatósági tagot, aki az igazgatósági ülésen a döntés ellen jegyzőkönyvileg tiltakozik és ezt a tiltakozást a felügyelőbizottságnak írásban külön bejelenti.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.'97) 29. §-ának vonatkozó rendelkezései szerint:
- A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben;[5]
- Együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve a részvénytársaság igazgatósága esetében a Gt.'88 29. § (1) bekezdésében foglalt módon okozott kárért való felelőssége egyetemleges. Ha a kárt a részvénytársaság igazgatóságának határozata okozta, mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban a felügyelő bizottság tudomására hozta.[6]
A hivatkozott törvényi rendelkezés az együttes cégjegyzési[7] (nem pedig képviseleti) joggal rendelkező vezető tisztségviselőkre, továbbá a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői közül a részvénytársaságok igazgatóságára vonatkozott. A mentesülés lehetőségét a jogalkotó csak részvénytársaság igazgatósága vonatkozásában teremtette meg azon tagok számára, akik a határozat meghozatalában nem vettek részt vagy a határozat ellen (azaz nemmel) szavaztak, de ők is csak abban az esetben mentesülhettek, ha (ezen passzív vagy aktív) magatartásukat a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban hozták a felügyelőbizottság tudomására. A jogalkotó a tartózkodó szavazatok kérdésével, a határozat meghozatalának elmaradásából eredő esetleges károkkal és a kapcsolódó mentesülés kérdésével nem foglalkozott. A vonatkozó miniszteri indokolás szerint: "ha ugyanis a kárt a részvénytársaság igazgatóságának határozata okozta, mentesül a felelősség alól az az igazgatósági tag, aki a döntésben nem vett részt (nem volt jelen a döntéskor, illetve az ülésen), a döntésben részt vett, de a határozat ellen szavazott (tartózkodás nem elégséges, kifejezett ellenszavazatra van szükség), és ezt a tényt - bármilyen módon[8] - 15 napon belül a felügyelő bizottság tudomására hozta." A jogszabálynak nem minősülő miniszteri indokolás tehát kifejezetten foglalkozik a tartózkodó szavazatok kérdésével és azt mondja, a tartózkodó szavazat leadója nem mentesült azon az alapon a felelősség alól, hogy a határozatra nem szavazott igennel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
