A Jegyző és Közigazgatás tavaly szeptember-októberi számában hasonló címmel már megjelent egy írás, mellyel a célom az volt, hogy a közbeszerzés száraznak és hidegnek ítélt területét az alapok tekintetében megközelítsük, mert a közigazgatásban dolgozó ember előbb-utóbb - ezt a területet akár direkt kerülve is - mégiscsak találkozik vele. Elő-előfordul ugyanis, hogy szaktanácsadó nélkül kell eljárni és a testület elé terjeszteni egy-egy közbeszerzést, különösen az alacsonyabb ún. nemzeti értékhatáros esetekben. Korábban a részekre bontás tilalma és a szerződésmódosítás került terítékre, most a téma zárásaként az alkalmassági feltételek alapjairól esik majd szó.
Az alkalmassági követelmény fogalmát keresve - törvényi[1] definíció hiányában - az leginkább úgy adható meg, hogy ennek a követelménynek a teljesítése határozza meg, hogy egy ajánlattevő részt vehet-e egyáltalán egy tenderben, azaz be tud-e szállni a versenybe. Az alkalmassági követelmények meghatározása és előírása az ajánlatot kérő feladata, hiszen ő tudja, hogy mit szeretne beszerezni és ezért ő köteles megvizsgálni, hogy általában mely ajánlattevők lehetnek alkalmasak az adott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésére. Ajánlatkérőnek kell tehát előírnia azokat az elvárásait és feltételeit, amelyek alapján a potenciális ajánlattevőket alkalmasnak tekinti a szerződés majdani teljesítésére[2].
A Kbt. szerint[3] az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez a) gazdasági és pénzügyi helyzetre; b) műszaki és szakmai alkalmasságra; c) nyilvántartásában való szereplésre, engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre. A jogszabályi kívánalom alapján[4] az ajánlatkérő főszabály szerint[5] köteles legalább a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó követelményt előírni, míg a többi esetben döntésére van bízva a minimumkövetelmények előírása és alkalmazása[6]. Tekintettel azonban arra, hogy a közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérőt fokozott felelősség terheli a közpénz felhasználásáért, alaposan meg kell gondolni, hogy ajánlatkérő éljen-e a többi kritérium mellőzésének lehetőségével.
Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölnie, hogy mely körülmények megléte zárja ki, hogy az ajánlattevő alkalmas legyen a szerződés teljesítésére. Az ajánlatkérőnek a felhívásban azt is elő kell írnia, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelést az ajánlattevőnek milyen módon kell igazolnia. Az ajánlatkérő kizárólag az alkalmasság körében előírt feltételek teljesülésére vagy hiányára alapíthatja az ajánlattevő alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát. Maga az ajánlatkérő is kötve van a felhívásban és a dokumentumokban foglaltakhoz; nem lehet a versenybe engedni vagy kiválasztani olyan ajánlattevőt, aki az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltételeknek - akárcsak egyetlen paraméterében is - nem felel meg. Az ajánlatkérő tehát kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az alkalmasság körében általa előzetesen meghatározott és közölt feltételek megvalósulnak-e. Valamennyi ilyen feltételnek együttesen teljesülnie kell, hogy az ajánlattevő ajánlata érvényes legyen, mert ezen feltételektől utólag ajánlatkérő sem térhet el, tekintve, hogy maga is kötve van a felhíváshoz. A joggyakorlat is azt követi, hogy az alkalmassági minimumkövetelmények meghatározása akkor jogszerű, ha a feltétel meghatározásából egyértelműen megállapítható, hogy mely körülmények hiánya zárja ki az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmassá minősítését. Ezen körülmények egyértelmű és pontos meghatározása nem mellőzhető, az ajánlattevő a körülmények pontos ismeretében tudja eldönteni, hogy benyújtson-e ajánlatot. Természetesen ez a megfogalmazási feltétel biztosítja az ajánlatkérőnek azt is, hogy objektív és egyenlő mércével tudja az ajánlatokat elbírálni. Éppen ezért nem megfelelőek az olyan általános megfogalmazások a gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében, mint a "nem megfelelő pénzügyi helyzet" vagy a "veszteséges működés". Bár ezeket a mindennapi életben értjük és használjuk is, mégsem elégítik ki azt a követelményt a közbeszerzések világában, hogy az ajánlatkérőnek félre nem érthető, világos követelményeket kell meghatároznia, mivel csak ezeket a követelményeket ellenőrizheti, és ezeket is csak olyan szempontból, ahogy azt az eljárást megindító felhívásban meghatározta. Az alkalmassági minimumkövetelmények pontos meghatározása azt is jelenti, hogy utóbb ezeknek a felhívásban meghatározott tartalomhoz képest más értelmezést tulajdonítani nem lehet, azok utóbb a felhívásban foglaltaknál sem tágabban, sem szűkebben nem értelmezhetőek - egyébként minden más esetben jogsértően jár el az ajánlatkérő.
Alapelvi tétel a Kbt.-nek az az előírása[7], miszerint az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Talán ez az a törvényi előírás, mely a legnehezebben értelmezhető, ezzel kell a legtöbbet civódni és ebből egyenesen következik az is,
- 6/7 -
hogy ebből van az alkalmasság körében a legtöbb jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Persze érthető és tiszta a jogalkotó akarata: a rendelkezés azt hivatott biztosítani, hogy a közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplők között minél szélesebb verseny alakulhasson ki, és minél több ajánlattevő vehessen részt az eljárásban. Az alkalmasság meghatározásakor az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt. versenyt korlátozó, indokolatlan és túlzó feltételek előírását megakadályozó, garanciális rendelkezéseire. Ugyanakkor látható, hogy "vékony jégen" jár az ajánlatkérő, hiszen miközben ilyen szemüvegen keresztül nézi a munkáját, azzal is törődnie kell, hogy úgy kell meghatároznia az alkalmassági követelményeket, hogy minél jobban biztosítsák a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevő kiválasztását. Segíti a munkát az, hogy az alapelvek felhívásán túl megjelenik az az elvárás is és konkretizálásra is kerül[8], hogy ajánlatkérő köteles az alkalmassági követelmények meghatározását egyrészt a közbeszerzés tárgyára korlátozni, másrészt az alkalmassági követelményeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig előírni. Ez azt is jelenti, hogy az alkalmatlanság oka csak olyan körülmény megléte vagy hiánya lehet, amely szükséges a szerződés teljesítéséhez és csak olyan mértékben, amely a beszerzés becsült értékével arányban áll. A gyakorlatot azonban némileg ingoványossá teheti az, hogy egyes ajánlatkérők beszerzési igényei is külön-külön vizsgálandóak ahhoz, hogy kijelenthető legyen, hogy az alkalmassági követelmény meghaladja-e a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket. Ezen belül tekintettel kell lenni a beszerzés értékére, a szerződéses feltételekre, a rendelkezésre álló időre, vagyis egyedileg a konkrét közbeszerzési eljárás sajátosságait figyelembevéve kell megvizsgálni (egyenként és összhatásukban is), hogy az adott alkalmassági feltétel alkalmazása indokolt-e. Nagyon széles a példák tárháza az ebben a tárgyban született döntések tekintetében, csupán néhány példát hozok most ide. Jogsértő az ajánlatkérő előírása, ha a műszaki referenciához ahhoz közvetlenül nem illeszkedő gazdasági kérdést csatol (például a megvalósítás műszaki előírása gazdasági elemekkel fűszerezve: 10 tonna kockacukor előállítása gépsoron, mely lízingelve van), vagy olyan alkalmassági feltételt ír elő, amely tevékenység nem része a közbeszerzés tárgyának (például építési beruházás esetén tervezési feladatok előírása) vagy lebonyolítást nem tartalmazó projektmenedzsmenti szolgáltatások beszerzése esetén a műszaki ellenőri jogosultság megkövetelése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
