Célszerű megvizsgálni a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) és a Polgári perrendtartás viszonyát, és azokat a fontosabb határidőket a Ctv.-ben amelyek jogvesztő jellegüknél vagy súlyuknál fogva jelentősek, vagy az elmulasztásuk esetén komoly jogkövetkezmények, joghatások fűződnek hozzájuk akár a felek akár a bíróság oldalán, továbbá azt is, hogy milyen bírói gyakorlat kapcsolódik e körben a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése körében.
A Ctv. preambuluma kimondja, hogy a törvény célja a korszerű cégeljáráshoz információtechnológiai fejlődéshez, az új jogi keretek megteremtése, az Európai Unió szabályozásával összhangban lévő szabályozás a gyors, rugalmas elektronikus cégeljárás, a hatékonyabb hitelezővédelem elérése. A törvény jogalkotói indokolásában tartalmazza, hogy a törvény a fenti cél elérése érdekében a modern technika vívmányait maradéktalanul alkalmazva az elektronikus cégeljárás megvalósításával gyorsabbá teszi a cégbírósági eljárást, illetve megkönnyíti a céginformációhoz történő hozzáférést, ezzel javítja a cégek működésének átláthatóságát, amely az eljárások időbeliségét is jelen-
4/5
tősen megváltoztatja[1]. Figyelemmel a szerződésminták alkalmazásának lehetőségére, illetve az elektronikus cégeljárás fokozatos megvalósulására, a törvény a bejegyzési határidők további rövidítését valósítja meg. Szemben a Cstv.-vel a Ctv. nem generálisan hanem minden eljárása (bejegyzési eljárás, változásbejegyzési eljárás, törvényességi eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, vagyonrendezési eljárás) vonatkozásában külön rendelkezik arról, hogy a Pp. mint mögöttes jogszabály miként alkalmazható az adott eljárásban.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése kimondja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás első és másodfokon elektronikus nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. A Fővárosi Ítélőtábla BDT 2009. 2117. számú eseti döntésében kimondta, hogy a cégeljárásban a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazására csak szubszidiárius jelleggel, eltérő Ctv. norma hiányában kerülhet sor. A Pp. szabályainak cégeljárásban történő megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy azok nem változatlanul, minden tekintetben, hanem csak a cégeljárás sajátosságaihoz igazítva nyernek értelmezést.
A felek számára jelentős jogkövetkezménnyel bíró határidőt tartalmaz a Ctv. 34. § (1) bekezdése, hiszen a cégbíróság 50 000, forinttól 900 000, forintig terjedő pénzbírsággal sújtja (kötelezően[2]) azt, aki nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének kötelező cégbejegyzés esetén.
A Ctv. 48. § (4) bekezdése és (8) bekezdései mind a fél (kérelmező) mind a bíróság oldaláról fontos objektív eljárási határidőket szabályoz. A 48. § (4) bekezdése többek között kimondja, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz. A Ctv. 48. § (8) bekezdése pedig azt szabályozza, hogy ha a cégbíróság a 48. § (4) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon, a törvény erejénél fogva - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal - haladéktalanul megtörténik.
A Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. A 72. § (5) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős cégbírósági intézkedéssel az ügyben keletkezett iratok nyilvánossá válnak. Más esetben az iratok nyilvánosságára a Pp. rendelkezései vonatkoznak. Ezen jogszabályhely kapcsán elmondható, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás eltérő jellege teszi szükségessé a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó általános rendelkezések között külön rögzíteni azt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás is nemperes eljárás, melyre a Pp. szabályai megfelelően irányadók, amennyiben törvény másként nem rendelkezik. A Pp.-nek az elfogultsági kifogásra, a határidők számítására, a képviseletre, az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései kerülnek a törvényességi felügyeleti eljárásokban leggyakrabban alkalmazásra, az eljárás szünetelésének azonban - az eljárás jellegére figyelemmel, különös tekintettel arra, hogy annak mielőbbi befejezése közérdek - nincs helye. A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius jellegű és a bejegyzési eljárással szemben, indokolt esetben lehetőség van a törvényességi felügyeleti eljárásban a felek személyes meghallgatására is.
A Ctv. 77. § (4) bekezdése alapján az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező viseli. A Ctv. 79. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. E körben az Alkotmánybíróság 30/1994. (V. 20.) AB határozata is irányította a jogalkotást, mivel korábban a törvényességi felügyeleti eljárás határidő nélkül volt indítható.
A bíróságok számára állapít meg fontos határidőt a Ctv. 81. § (3) bekezdése visszautalva a 80. § (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy a cégbíróságnak, ha a jogszabálysértő helyzet vagy állapot nem szűnt meg, valamelyik törvényességi eljárási intézkedést az eljárás megindulásától számított kilencven napon belül alkalmaznia kell. Az egyes jogerős törvényességi felügyeleti intézkedések között hat hónapnál hosszabb
5/6
idő nem telhet el. A forgalom biztonsága, a közhiteles nyilvántartás megköveteli, hogy mind a bíróság, mind a felek részéről kikényszeríthető legyen az intézkedés. Ezen jogszabályhelynél probléma, hogy nem határozza meg a jogalkotó, hogy mi a következménye annak, ha a bíróság valamilyen okból nem teljesíti a jogszabályi kötelezettségeit határidőben.
A Ctv. 96. §-a kimondja, hogy a végelszámolással kapcsolatos cégbírósági eljárásokra a Ctv.-ben nem szabályozott kérdésekben a Pp. rendelkezései - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók. A Ctv. 119. § (2) bekezdése a vagyonrendezési eljárást kapcsán is deklarálja, hogy a vagyonrendezési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
