A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi törvény) 2014. február 1-jétől, illetve február 18-ától hatályos módosítása szerint a társasházak és szervei törvényességi felügyeletét a jegyző látja el.
A jegyzőt, és még inkább azt a szerencsés (vagy inkább szerencsétlen?) köztisztviselőt, mint amilyen jómagam is, aki a jegyző nevében ezt a feladatot ellátja - mondhatni - váratlanul és felkészületlenül érte a jogalkotói megoldás a hatáskört illetően. A törvényességi felügyelet - egy kvázi ügyészi jellegű jogkör - meglehetősen testidegen a közigazgatásban, ezen túlmenően a társasházi jogviszony egy tisztán polgári jogi jogviszony, s mint ilyenbe a közigazgatásnak "nem illik" beleavatkoznia.
Az első rémület után azonban szembe kellett nézni a ténnyel és meg kellett, kell küzdeni a problémákkal, amelyekből volt és van a mai napig is bőven. No és megannyi kérdőjel, amelyekre azóta is keressük a választ. A törvény szövegét olvasva legelőször a következő kérdések fogalmazódtak meg:
1. A Társasházi törvény 27/A. §-a szerint a jegyző hivatalból végzi az ellenőrzést. Ez feltételez egy előre elkészített ellenőrzési tervet, amelyhez azonban nyilvántartással kellene rendelkezni a társasházakról. Ilyen nyilvántartási kötelezettséget azonban nem írt elő a jogszabály a jegyző számára és a társasházaknak sincsen regisztrálási kötelezettsége. Az ellenőrzési terv összeállítását nagymértékben megnehezíti, hogy nem tudható, mely házak társasházak és azokban ki a közös képviselő.
2. A média széles körű tájékoztatása következtében rendkívül sok panasz érkezik a lakóktól, tulajdonostársaktól, amely panaszok általában a közös képviselővel kialakult személyes konfliktusokra, elszámolási vitákra stb. vonatkoznak. Egy kormányhivatali tájékoztató szerint a panaszbeadvány alapján a jegyzőnek mérlegelési lehetősége van a tekintetben, hogy a beadványban foglaltak megalapozzák-e a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. Kérdés maradt azonban, hogy amennyiben a jegyző nem indít ilyen eljárást, a panaszos hová fordulhat "jogorvoslatért". A jogszabály ugyanis nem határozza meg a felügyeleti szervet, ami más vonatkozásban is problémát jelent.
3. A felettes szerv hiánya feloldhatatlan problémát okoz az olyan társasházak ellenőrzésének szükségessége esetén, amelyekben az adott önkormányzat cége látja el a közös képviseletet, illetve a társasházkezelést, márpedig ilyen cég szinte minden önkormányzatnál van. A közigazgatási eljárásban ez abszolút összeférhetetlenséget jelentene, a kizárási okot a jegyzőnek be kellene jelentenie a felettes szervnek, amely másik jegyzőt jelöl ki az eljárásra. Csakhogy a törvényességi felügyelet nem közigazgatási eljárás, így a kizárás szabályai sem alkalmazhatók és felügyeleti szerv sincs. Az ilyen, abszolút összeférhetetlenség esetén a jegyzőnek be kell(ene) jelentenie a kizárási okot a felettes szervnek, amely másik hatóságot jelöl ki az eljárás lefolytatására. Ennek hiányában pedig azok a társasházak, amelyekben az önkormányzat cége látja el a közös képviseletet, kiesnek az ellenőrzés köréből. Belátható ugyanis, hogy egy hivatali ügyintéző nem fogja venni a bátorságot, hogy "kikezdjen" egy saját céggel.
4. Kérdéses volt, hogy a jegyző a törvényességi felügyeleti eljárást mely időszakra nézve folytathatja le. A jogszabály 2014. február 1-jén lépett hatályba. Általános jogelv a jogszabályok visszamenőleges hatályának tilalma. A jegyző 2014. február 1-jétől kezdődően jogosult a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására. Kérdés volt azonban, hogy csak a hatálybalépést követően keletkezett dokumentumokat, illetve működést vizsgálhatja, vagy a hatálybalépést megelőző időszakot is. Álláspontom szerint az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat kivételével, csak a 2014. február 1-je után keletkezett dokumentumok vizsgálhatók.
5. Nem egyértelmű, hogy a vizsgálat mire terjedhet ki, mi értendő a "működés" alatt. A jegyző csak jogi szempontú ellenőrzést végezhet, vagy a társasház gazdálkodását, könyvelését, pénzügyeit is ellenőriznie kell - ez utóbbi esetben célszerűségi, gazdaságossági szempontból is ellenőriz, vagy ez már meghaladja a hatáskörét és csak a jogi megfelelőséget vizsgálhatja?
6. Az alkalmazandó eljárási szabályokra nézve a törvénymódosításhoz fűzött indokolás adhatna iránymutatást, amely rögzíti, hogy a jegyző eljárása törvényességi felügyeleti eljárás, így arra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai (a továbbiakban: Ket.) nem alkalmazhatók, tehát ezekben az ügyekben hatósági határozat meghozatalára nincs mód. Az említett kormányhivatali állásfoglalás szerint egyebekben a Társasházi törvény 27/A. §-a nem tartalmaz a jegyző eljárásával kapcsolatosan kötelező rendelkezé-
- 15/16 -
seket és ezáltal a jogalkotó a jogalkalmazóra bízza, hogy a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazodóan kialakítsa a saját eljárásrendjét, ellenőrzési mechanizmusát belső szabályozás formájában. Ezekkel kapcsolatban azonban a következő problémák merülnek fel:
- az, hogy a Ket. szabályai nem alkalmazhatóak a törvényességi felügyelet esetében - már csak az igen rövid, 21 napos ügyintézési határidő betarthatatlanságát tekintve is - még érthető lenne, a problémát az okozza, hogy ez a jogszabály szövegéből nem derül ki;
- a Ket. kifejezetten felsorolja, hogy melyek azok az eljárások, amelyekre az általános szabályok nem alkalmazhatók, ezek között pedig a törvényességi felügyeleti eljárás nem szerepel, vagyis elvileg nincs kivéve a Ket. hatálya alól;
- jogforrásnak csak a jogszabályok Magyar Közlönyben kihirdetett szövege tekinthető, azt pedig, hogy a Ket. szabályai nem alkalmazhatók, csak a törvényjavaslathoz fűzött képviselői indítvány indokolása tartalmazza;
- az eljárási szabályok - lévén garanciális jelentőségűek - minden esetben törvényi szinten nyernek megfogalmazást (Pp., Be., Ket., Panasztv. stb.), de a speciális eljárási szabályok (pl. gyámügyi, építésügyi, földhivatali eljárások) is kormányrendeleti szintűek. E jogszabályok mindenki által megismerhetőek, be nem tartásukat az ügyfelek számon tudják kérni az eljáró hatóságokon. Az eljárási szabályok belső szabályzatban történő megfogalmazása álláspontom szerint alkotmányossági aggályokat vet fel. A belső szabályzatok sajátossága, hogy ezek csak az adott szervezeten belüli viszonyokra, a szervezet működésével kapcsolatban tartalmaznak rendelkezéseket, a szervezeten kívülre nem hatnak ki, az ügyfelek jogait és kötelezettségeit nem érintik. Csorbát szenvedne a jogbiztonság is azzal, ha lehetőség lenne arra, hogy akár minden jegyző másként szabályozza a saját eljárásrendjét - az eljárás alá vont személyek által nem megismerhető módon.
Amennyiben a törvényességi felügyelet nem tekintendő a Ket. hatálya alá tartozó közigazgatási eljárásnak, a következő kérdések is felvetődnek:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
