Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

(Könyvismertetés) Dr. Dudás Dóra Virág* *Augustín Gordillo: An Introduction to Law (MJ, 2007/9., 571-572. o.)

Augustín Gordillo: An Introduction to Law című művét ajánlom olvasásra. Azért az angol cím, mert még nem készült el az "önvallomás" magyar fordítása. Talán "A jog esszenciája" lesz a magyar megnevezés, kifejezve azt a mély bölcsességet, amit az argentin jogász negyven év szerteágazó gyakorlati tapasztalata eredményeként gyűjtött be és foglalt össze jogászoknak és a jog iránt érdeklődőknek százötven oldalban.

Az eredetileg spanyol nyelven megírt mű 2003-ban, Londonban, az athéni European Public Law Center (Európai Közjogi Kutatóintézet) védnöksége alatt került angol nyelvű kiadásra.

Úgy jutottam hozzá, hogy abban az időben Athénban kutatóskodtam. Hamar rájöttem, hogy olyan kincsre leltem, melyet világszerte, jogrendszertől függetlenül olvasnia kell minden jogásznak és joghoz érteni vágyónak. Ezért úgy határoztam, bemutatom az olvasóközönségnek, majd nekilátok, és lefordítom magyarra.

A szerző 1938-ban született Buenos Airesben. Joghallgató korában azt hitte, hogy az egyetem megtanítja az igazság felismerésére. Tévedett. Ennek ellenére a diploma megszerzését követően sem adta fel, hanem beiratkozott a doktori iskolába és Ph.D. tanulmányokat folytatott közigazgatási jogból. Kutatott és oktatott, tudományos fokozatokat szerzett. Gyakorlati tapasztalatra is vágyott, ezért beállt ügyvédbojtárnak is, majd gyakorló ügyvéd lett. Ott jött rá, hogy nem lehet biztos semmiben, nem lehet a jogot "tudni". Rájött, hogy bizonytalansága normális, megváltoztathatatlan, sőt kívánatos. Felismerte, hogy az értékek és elvek a lényegesek, melyek nem konkrét szabályt adnak a kezünkbe, hanem navigálnak bennünket a szabályok között. Ráébredt, hogy a jog gondolkodó lények, nem pedig mechanikus automaták mestersége.

Egyetemi évei alatt azt a tanácsot kapta idős jogász barátjától, hogy ne az egyetemen, hanem az életben tanuljon, azzal ugyanis nem sokra megy a gyakorlatban, amit az iskolában tanítanak. Tanárként ő is ugyanezt tanácsolja a diákjainak azzal a finomítással, hogy tanulni természetesen az egyetemen is szükséges, sőt sokat kell tanulni, és a politikai, gazdasági és társadalmi környezet folytonos változása miatt folyamatosan frissíteni kell a megszerzett tudást. Igazán tanulni azonban nem elméleti tételek bemagolásával, hanem a gyakorlaton és a tapasztaláson keresztül lehet. Minden joghallgatónak meg kell tehát ismernie a jogrendszert, meg kell tanulnia a jogszabályokat, az esetjogot és a jogtudományt, de ez nem elég. A jog realitását és megközelítésének módját is meg kell ismerni. A jog tanulása és tanítása nem más, mint a hibák elkerülésének és a munka módjának tanulása és tanítása. A valóságot sosem látjuk teljes tisztaságában. Mindig tévedünk. Hibáinkat tanítani kell, hogy ne ismétlődjenek meg. Hibáinkból ugyanis okulhatunk. Tévedni emberi dolog, nem pedig személyes kudarc vagy szégyen. A régi hibákat illik elkerülni, de új hibát véteni teljesen természetes.

A szerző hét évet töltött ügyvédi irodában, ott tanulta meg a jogot. Útja innen visszavitt az egyetemre, majd a közigazgatási bíróságra. Látta, tapasztalta az érem mindkét oldalát. Betekintést nyert az állami hivatalnokok munkájába is, amikor 1984-ben a francia Államtanácsnál gyakornokoskodott. Alkalma volt tanulmányozni a kontinentális jogrendszert, és rájönni, hogy a gyakorlatias gondolkodás nem kifejezetten a common law-hoz tapad, hanem inkább a jogász személyiségéből adódik, jogrendszertől függetlenül.

Több nemzetközi törvényszék bírói testületében is részt vett megtanulva, hogy nemzetközi fórumon az ésszerűség, arányosság, törvényesség, jóhiszeműség, becsület stb. jogi princípiumai szerint kell dönteni, melyek közösek az egész világon.

Írt, publikált, utazott, nemzetközi konferenciákon vett részt, kollégákat (bírókat, tanárokat, ügyvédeket, állami tisztviselőket) hallgatott különböző országokból és jogterületekről. Alapelve ugyanis, hogy a sokoldalúság gazdagít, míg az egyoldalúság szellemi és lelki szegénységhez vezet.

Az An Introduction to Law intenzív jogirodalmi tevékenységének esszenciája. A jog lényegét mutatja be, egy bölcs ember tapasztalatait foglalja össze. Egy emberét, aki pályája csúcsán meg kívánja osztani a világgal azt, amit egy élet elhivatott munkája alatt tanult a jogról.

A következőkben összefoglalom a mű tartalmát kedvcsinálóul a teljes könyv elolvasásához, illetve összefoglalásképp azoknak, akik időhiány vagy egyéb más akadály miatt nem tudják elolvasni a teljes művet.

Gordillo tapasztalata, hogy a jogászkodás szellemi tevékenység, ezért olyan könyveket kell olvasnunk, melyek élesen tartják az elmét, hogy képes legyen befogadni és reagálni, alkotni és vitatkozni. Az olvasás lényege ugyanis nem a tartalom elsajátításában, hanem a gondolkodás serkentésében van. Ezt a célt szolgálja az An Introduction to law is.

A szerző hét érdemi fejezetre osztva ír arról, hogy mi a jog, mi benne a tények és bizonyítékok szerepe, hogyan kell olvasni az ítéletet, milyen nyelvi kihívások várnak a jogászra, hogyan viszonyul a jog a hatalomhoz, hogyan válik egyre inkább nemzetközi jelenséggé, és mire kötelez a nemzetközi értékrend.

Meglátása szerint a jog összetevői hierarchikus sorrendben: (1) a valóság, (2) az értékek és (3) a normák. A normák nem lehetnek ellentétesek sem az értékekkel, sem a valósággal. Ha igazságtalan eredményre vezet egy norma alkalmazása, az nem a jog, hanem a jogalkalmazó hibája.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére