A 2001. évi CV. törvény 2002. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezései alapvető változásokat hoztak a Pp. XIV. fejezetének, a felülvizsgálatra vonatkozó előírásaiban. Alkalmazásukra azokban az ügyekben kerülhet sor, amelyekben a jogerős határozatot a bíróság 2002. január 1. napját követően hozta meg.
2002. tavaszán tehát ezeknek az új rendelkezéseknek az értelmezése a volt és az új előírások egybevetésével történhet, a bíróságok a jövőben adnak választ az esetleges ellentmondásokra, az egységes jogalkalmazáshoz szükséges kérdésekre. A cégbírósági határozatok elleni felülvizsgálat körében elsődlegesen az tisztázandó hogy ezek alatt milyen határozatokat értünk.
Az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 45. §-ának (1) bekezdése előírásai alapján a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmét elutasító vagy a kérelemnek csak részben helyt adó végzés ellen a kérelmező, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a cég számára nyitva álló határidőn belül - fellebbezéssel élhet.
A megyei bírósági hatáskörrel rendelkező cégbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság bírálja el, jogerős végzésével. A Ctv. 50. §-a előírásainak megfelelően indult törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozatok elleni fellebbezéseket szintén a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság bírálja el, jogerős végzéssel.
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) IV. fejezetében
"A kisebbségi jogok a törvényes működés érdekében" elnevezésű 5. címében található 51. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Értelemszerűen az ezen szakaszban szabályozott egyéb végzések elleni fellebbezéseket is a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság bírálja felül, jogerős határozatával.
A 2002. január 1. napját követően hozott másodfokú határozatok elleni felülvizsgálat lehetőségének vizsgálata előtt a 2001. december 31-ig hozott másodfokú határozatok ellen benyújtott felülvizsgálat lehetőségéről való rövid áttekintés nem mellőzhető.
A jelen módosítást megelőzően hatályos Pp. 270. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva a fél, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérhette a felülvizsgálatot, akire a határozat rendelkezést tartalmazott, külön jogszabály rendelkezése alapján.
A Pp. 271. §-a (1) bekezdésének e) pontja előírta, hogy nincs helye felülvizsgálatnak, ha azt a törvény kizárja. A Ctv.-ben a törvényességi felügyeleti eljárás során másodfokon hozott jogerős végzés elleni felülvizsgálatra az 54. § (5) bekezdése csak abban az esetben adott lehetőséget, ha a cégbíróság a céget az 54. § (1) bekezdésének f) pontja alapján nyilvánította megszűntnek. Ezen túlmenően csak a Ctv. 58. §-ának (3) bekezdése tartalmazott előírást oly módon, hogy a cég törlését (hivatalból) elrendelő másodfokon hozott jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések között a Ctv. a felülvizsgálatra vonatkozóan egyéb előírást nem tartalmaz, sem tiltó, sem engedő rendelkezést nem találunk.
A leggyakrabban előforduló ügyekre, a cégbíróságoknak a bejegyzési és a változásbejegyzési kérelmeket elutasító végzései elleni fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásoknál - ha az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyó jogerős érdemi döntés született
- az ellene benyújtható felülvizsgálatra nem volt egyértelmű szabályozás. A kialakult bírói gyakorlat értelmében az ezen határozatok ellen felülvizsgálatot előterjesztett fél kérelmét a Legfelsőbb Bíróság hivatalból csak akkor utasította el, ha az a cég törlését elrendelő, továbbá ha a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem volt
- ide nem értve a Ctv. 54. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján megszűntnek nyilvánított cég által előterjesztett fellebbezés folytán helybenhagyott jogerős határozat elleni kérelem esetét.
A 2001. évi CV. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte a Ctv. fentebb idézett 54. §-ának (5) bekezdését és 54. §-a (3) bekezdését. Így a külön jogszabály, a cégeljárásban irányadó Ctv. a felülvizsgálat vonatkozásában rendelkezést 2002. január 1. napjától nem tartalmaz.
A módosított Pp. 270. §-ának (1) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát - a jogerős ítéleten felül -a Legfelsőbb Bíróságtól a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetében, változatlanul a fél, és az a személy kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A Pp. 271. §-a előírja, hogy a felülvizsgálat kizárásáról csak a Pp. rendelkezhet. Nincs helye felülvizsgálatnak - egyebek mellett - a Pp. 271. §-ának g) pontja alapján a cég törlését elrendelő végzés ellen. Ez azt jelenti, hogy sem a Ctv. 56. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból indított törlési eljárásban hozott, a cég törlését hivatalból elrendelő végzés ellen benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság által helybenhagyott végzés ellen; sem a végelszámolási eljárást, illetve felszámolási eljárást követően hozott, a társaság törlését elrendelő végzés ellen benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság által helybenhagyott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
Minden egyéb cégeljárásban hozott másodfokú jogerős határozat ellen a felülvizsgálat előterjeszthető, így a cégbejegyzési, változásbejegyzési és a Ctv. 51. §-a alapján az eljárásokban hozott jogerős másodfokú határozatok ellen is.
A Pp. módosított 270. §-ának (2) bekezdése több okot határoz meg a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségével kapcsolatosan. Alapvetően akkor van rá lehetőség, hogy ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, azonban három feltétellel (okból) terjeszthető elő a kérelem. A jogszabály ugyanis ezen túlmenően előírja, hogy a jogszabálysértésen túl a határozatnak el kell térnie a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától, vagy második okként, ha a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükséges a határozat felülvizsgálata, mivel a határozattal kapcsolatban elvi jelentőségű jogkérdés merül fel, és a Legfelsőbb Bíróság a jogkérdést illetően - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett módon - még nem hozott döntést. A jogszabálysértésen túl a harmadik ok, hogy a felülvizsgálat a joggyakorlat egységének továbbfejlesztése érdekében azért szükséges, mivel a határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést dönt el, amelyre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében korábban eltérő tartalmú elvi határozatot tett közé.
A cégeljárással kapcsolatosan további érdemleges új rendelkezést a Pp. felülvizsgálatra vonatkozó előírásai nem tartalmaznak a felülvizsgálat előterjeszthetősége kérdésében. Említést érdemel, bár a gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő, hogy nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kihatónak különösen az a jogszabálysértés, amely a határozat indokolását érinti [Pp. 270. § (2) bek. b) pont].
A felülvizsgálati kérelem előterjeszthetősége kapcsán fentebb idézett új feltételek értelmezésekor felmerül az igény, hagy az eddig megjelent elvi határozatokat - összefoglalóan - egy kötetben kellene közzétenni, és szükséges lehet a korábbi elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások újabb kiadása is. A 2001. évi CV. törvény 20. §-a (9) bekezdésének rendelkezései szerint az irányelv, elvi döntés és kollégiumi állásfoglalás egy tekintet alá esik az elvi határozatokkal a jelenlegi alkalmazásban.
A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések további új eljárási szabályokat tartalmaznak. A Pp. 273. §-ának (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája mint egyesbíró előzetesen vizsgálja meg abból a szempontból, hogy a kérelem megfelel-e a 270. §-ban meghatározott feltételeknek, illetve az egyéb törvényes követelményeknek.
Ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt jogszabályi feltételek nem állnak fenn, az eljáró bíró a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. E kérdésben a felülvizsgálatnak a Legfelsőbb Bírósághoz való beérkezését követően, hatvan napon belül határoz, kivéve, ha az ügyben hiánypótlásra volt szükség. Ha az eljáró bíró a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendeli, a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében, illetve a világhálón közzétételre kerül az ügy tárgya, a felvetett jogkérdés lényege és az előterjesztő képviseletében eljáró jogi képviselő neve, irodájának székhelye.
A felülvizsgálati eljárás lefolytatása során a Legfelsőbb Bíróság tanácsban jár el, és a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelő végzés meghozatalától számított hat hónapon belül határozattal dönt az ügy érdemében (Pp. 273. §).
Ezen új eljárásjogi határidők a 2003. január 1. napját követően, az ügyben első fokon eljárt bírásághoz benyújtott felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában irányadóak.
Végül a felülvizsgálattal kapcsolatos eljárási szabályok között vannak olyanok, amelyek nem módosultak 2002. január 1. napját követően. Az általános érvényű rendelkezések kapcsán a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság eseti döntéseiben közzétett iránymutató határozatai közül meg kell említeni, hogy amennyiben a jogi képviselő a felülvizsgálati kérelmet nem az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál terjeszti elő, a Legfelsőbb Bíróság a kérelmet megküldi az elsőfokú bírósághoz, és így megeshet, hogy a visszaadott felülvizsgálati kérelem szabályos előterjesztésére a Pp. 272. §-ában előírt hatvan napon túl kerül sor. Ilyenkor igazolási kérelem megalapozottan nem terjeszthető elő, mivel a mulasztás védettségét a jogi képviselővel eljáró fél kimenteni nem tudja, ha a kérelmet nem az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál nyújtotta be (BH 1997. 437.). Amennyiben a felülvizsgálati kérelem benyújtására a jogerős végzés átvételétől számított kilencven napon túl kerül sor, a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból utasítja el a kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásra általánosan irányadó Pp. 73/A §-ának a) pontja alapján a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek jogi képviselővel kell rendelkeznie.
A felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségére vonatkozó feltételeken túl változatlan a Pp. 275. §-a (1) bekezdésének rendelkezése, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló hatok alapján dönt a Legfelsőbb Bíróság. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között bírálható felül a jogerős határozat, nincs lehetőség arra, hagy olyan okra alapítottan állapítsa meg a jogerős határozat jogsértő voltát, amelyre a felek az eljárás során nem hivatkoztak (BH 1995. 106., BH 1994. 547.). A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye (BH 2002. 29.).
Az eddig ismertetettekből összefoglalóan az állapítható meg, hogy a cégeljárásban hozott elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásokban hozott jogerős végzés ellen a felülvizsgálat elvi előterjesztésének lehetősége tágabb, és egyértelműbben meghatározott a Pp. vonatkozó rendelkezései alapján, mint korábban. Általánosan azonban, minden jogerős határozatra irányadóan a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének lehetősége jelentősen szűkül, a felülvizsgálati határozatok is "jogegységi határozatnak" minősülhetnek majd a jogalkalmazók számára a jövőben. ■
Visszaugrás
