Jelen cikk témája egy olyan piac versenyjogi szempontú bemutatása, amelyre a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény ("Tpvt.") összefonódás-ellenőrzési rendelkezései mellett, azokat kiegészítő, speciális szabályozás van hatályban a hazai jogrendszerben.
E piac a gyógyszer-kiskereskedelmi piac, amelyet a gyógyszer mint sajátos áru, az ágazati szabályozó hatóságok és a jelentős közpolitikai szempontok miatt "szabályozott iparág"-ként azonosítunk1.
Vizsgálatunk során időben a versenypiaci viszonyok gyógyszer-kiskereskedelmi piacon történő megszilárdulásáig, a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény ("Gytv.") hatályba lépéséig - 1994. szeptember 1. napjáig - kívánunk visszanyúlni; az azóta eltelt időszakot az alábbi korszakokra bontjuk:
Ezen időszak mottója a következő lehetne: "A huszadik század utolsó két évtizedének legdrámaibb változása a korábban állami monopóliumok számára fenntartott ágazatok verseny számára történő megnyitása és liberalizálása volt.2". Látni fogjuk azonban, hogy hazánkban ez egy elhúzódó, számos végletnek teret adó folyamat volt.
A Gytv. szabályai a gyógyszertár létesítését és működtetését a gyógyszerellátás biztonsága érdekében a gyógyszerészi ún. személyes gyógyszertár működtetési joghoz, az egyes gyógyszertárakra jutó minimum lakosságszámhoz, az egyes gyógyszertárak közötti minimum földrajzi távolsághoz kötötték, valamint főszabályként a gazdasági társaságok általi működtetés is tilos volt, kivételt a személyi jogos gyógyszerész beltagú betéti társasági forma képezett.
A Gytv. 2001-ben bekövetkezett módosítása szerint ezen (belépési) korlátok további felemelésre kerültek annyiban, hogy a személyi jogos beltag gyógyszerészek tulajdoni részesedése a korábbi 25% helyett az 50%-ot meg kellett haladja, illetve a jogalkotó deklarálta, miszerint a betéti társaság kültagja gyógyszerek előállítására, illetőleg nagykereskedelmi célú forgalmazására jogosult gazdálkodó szervezet nem lehet, azonban 5 éves átmeneti időszakot hagyva a szabályozásnak való megfelelésre.3
A versenyjogi irodalom e korszakot a magas piacralépési korlátok, és a speciális árképzés miatt az alacsony versenynyomású védett piacon való tevékenykedés korszakának nevezi. 4
A Gazdasági Versenyhivatal ezen első időkben más szektorokhoz képest lényegesen kevesebb információval rendelkezett a gyógyszerpiaci, különösen a gyógyszer-kiskereskedelmi piaci magatartásokról, az általa elbírált fúziós ügyek5 inkább upstream piacokról valók.
A fenti, "láncosodást" gátló szabályok ellenére az adott földrajzi piacokon bizonyos fokú koncentráció regionális patika-csoportok kialakulása formájában végbement; a Vj.-39/2003. ügyszámú, UTA Pharma Beteiligungs GmbH mint kérelmező, és a Pharma Concept Kft. mint irányítás alá kerülő vállalkozás közötti összefonódás-engedélyezési ügy specialitása, hogy a GVH feltétel teljesüléséhez kötötte a fúziót: mivel Szécsényben a fúzió következtében mindkét gyógyszertár az érintett vállalkozáscsoportok irányítása alá került volna, mint káros horizontális hatást elkerülendő, a kérelmező kötelezettséget kellett, hogy vállaljon az egyik gyógyszertár működtető társaság leválasztására.
Az ezredfordulót követően a GVH mintegy "Zöld Könyvként" tette közzé tanulmányát6, melyben felveti a kérdést, miszerint a gyógyszerellátás biztonsága valóban indokolja-e a gyógyszer-kiskereskedelmi piac versenykörülményektől való távoltartását, vagy a fogyasztói jólétet az szolgálná-e jobban, ha az egyes piaci szereplőknél keletkező jövedelemtöbbletnek legalább egy része a fogyasztók számára továbbadásra kerülne.
A GVH fenti vitairatában megjegyzi, hogy a maga részéről az önszabályozást is megfelelő eszköznek tartaná, amelynek elfogadására azonban az ágazat szereplői kevés hajlandóságot mutatnak.
Ilyen előzmények után, 2006. december 29. napján lépett hatályba a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény ("Gyftv."), amely a Gytv. hatályon kívül helyezésével, a "működtetői formakényszer", a gyógyszer-gyártói, illetve nagykereskedői tulajdonlás tilalmának, és a gyógyszerészi tulajdon többségi követelményének eltörlésével gyakorlatilag teljes egészében lebontotta a piacra lépési korlátokat, ugyanakkor létrehozott egy új, kifejezetten a gyógyszertár működtető gazdasági társaságok összefonódásaira vonatkozó fúzió-ellenőrzési rezsimet azzal a céllal, hogy a regionális, esetlegesen káros horizontális hatásokkal járó összefonódások a Tpvt. küszöbszámai alatt is vizsgálhatóak legyenek.
A Gyftv. 2011. január 1. napja előtt hatályos 75. §-a gyógyszertárat működtető vállalkozások összefonódása esetén egymilliárd, illetve százmillió forintos, gyógyszer-kiskereskedelmi forgalmazásból elért előző évi nettó árbevételt mint küszöbszámot rögzít az engedélykérés konjunktív feltételeként meghatározva, továbbá a
-370/371-
tervezett összefonódás eredményeképpen az irányítás alá kerülő további gyógyszertár telephelyének 2 (főváros), 5 (város), ill. 25 (község) km-es sugarú körrel meghatározott földrajzi körzetében a gyógyszertárak több mint 10%-át meghaladó számú gyógyszertár érintett vállalkozáscsoport irányítása alá kerülését.
A Versenyhatóság gyakorlatát úgy alakította ki, hogy a Gyftv. fenti szabálya nem vonja el az összefonódást a Tpvt. hatálya alól, adott esetben gyógyszertárat működtető vállalkozáscsoportok összefonódása kapcsán mindkét jogszabály alapján lefolytatja az eljárást.
Az összefonódás-ellenőrzési vizsgálat során logikailag az alábbi esetek különböztethetőek meg, az alkalmazandó jogszabály(ok) szerint:
• a fúzió nem engedélyköteles sem a Gyftv., sem pedig a Tpvt. alapján;
• a fúzió kizárólag a Tpvt. szerint engedélyköteles - ezen eset akkor fordulhat elő, ha az összefonódás a Tpvt. hatálya alá esik, úgy azonban, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozás által működtetett gyógyszertárak 2, 5, ill. 25 km-es sugarú körében az irányításszerző vállalkozáscsoport vagy egyáltalán nem rendelkezik gyógyszertárral, vagy az érintett vállalkozáscsoportok által működtetett gyógyszertárak száma legfeljebb 10%-a a "körön belüli" gyógyszertáraknak, vagy az irányításszerző, illetve az irányítás alá kerülő vállalkozáscsoport nem éri el a Gyftv.-ben rögzített gyógyszer-kiskereskedelmi forgalmazásból származó előző évi nettó árbevételi küszöböket.
A GVH előtt számos ilyen fúziós ügy volt - pl.: Vj.-14/2009., a Hungaropharma Zrt. Vektrum Kft. feletti irányításszerzése, Vj.-70/2010., a Pharmanova Zrt. Zalár Patika Kft. feletti irányításszerzése.
• A fúzió kizárólag a Gyftv. szerint engedélyköteles - ezen eset jellemzően akkor fordul elő, ha az irányítást szerző vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevétele az irányítás alá kerülő vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevételével együtt sem haladja meg a Tpvt. szerinti küszöbszámot, azonban az irányításszerző már rendelkezik az irányítás alá kerülő vállalkozás által működtetett gyógyszertár adott földrajzi körzetében gyógyszertárral, így itt a GVH azt (is) vizsgálja, hogy a verseny e speciális földrajzi piacon nem torzul-e káros mértékben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
