A CNUE1 (Le Conseil des Notariats de l'Union Européenne - Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa) munkáját 1993-ban, a belső piac gazdasági szintű kiteljesedésekor kezdte, szerepe elkülönül a közjegyzők világszervezete, az U.I.N.L. (L'Union Internationale du Notariat) és annak európai tagozata (CAE- Commission des Affaires Européennes) szerepétől és azoktól függetlenül működik. A szervezeti alapszabályzat 3. cikke2 szerint a szakmai egyesülés elsődleges célja a latin típusú közjegyzői tevékenység és szolgáltatások elősegítése és fejlesztése az európai térségben.
A CNUE feladata, hogy tagjait, a nemzeti közjegyzői szervezeteket (ma ez az EU 27 tagállamából 21 tagállamot3 jelent, megfigyelői státuszban4 vesz részt az üléseken Horvátország) képviselje az európai uniós politikai színtéren. A CNUE az UINL-hez képest Brüsszelben aktív érdekképviseleti és politikai feladatokat lát el, ugyanakkor egyre növekvő számú munkacsoportja révén gyakorlati szakmai megközelítésből ad választ a legfrissebb európai fejleményekre. Az előkészítő munkát, a nemzeti elemzéseket, összehasonlításokat és az állásfoglalások kidolgozását a témánként megalapított munkacsoportok végzik, melyekbe mind a 21 tag küldhet nemzeti küldöttet. Az aktívan működő munkacsoportok közé sorolhatjuk például a kommunikációs, a társasági jogi, a zálogjogi, az e-igazságszolgáltatási, az informatikai, valamint az európai közokirati munkacsoportot. Emellett, illetve ezekhez kapcsolódóan az európai szintű kollegiális együttműködés motorjának is nevezhető szervezet szüntelenül kutatja a nemzeti közjegyzői rendszerek sajátosságait. A kooperációs hajtóerő szerepet példázza a CNUE keretében 2007. november 1-jén felállított Európai Közjegyzői Hálózat, melyen keresztül a határokon átnyúló jogügyleteknél nemzeti kapcsolattartók jóvoltából juthatnak a közjegyzők hozzá a munkájukhoz szükséges külföldöt érintő szakmai információkhoz.
A CNUE székhelye Brüsszelben az Avenue de Cortenberghen, az európai uniós intézmények közvetlen közelségében található, ez a tényleges ügyvezetés helye. A közjegyzőségek tanácsának munkáját az alábbi szervezeti egységek végzik: a közgyűlés (L'Assemblée générale), az elnök és a végrehajtó tanács (Le Conseil exécutif).
A legfőbb döntéshozó, hatalomgyakorló szerv a közgyűlés [alapszabály 9. cikk a) pont], mely a tagkamarák elnökeiből áll és évente legalább négyszer ülésezik, ezekből egy alkalommal hosszabban, két napon keresztül (ez az ún. plenáris közgyűlés, a többi egynapos pedig az általános "munka" közgyűlés), rendszerint a nyári szünet előtt. Az ülések kiváló alkalmat kínálnak a rendszeres európai szintű véleménycserére a közjegyzőket érintő nemzeti és uniós változásokról. A közgyűlésen egy évben legfeljebb két alkalommal a világszervezet képviselője is részt vesz, a megfigyelő kamara elnöke pedig minden ülésen jelen lehet, szavazati jog nélkül. Az esetek többségében Brüsszelben zajlanak az ülések, kivételt képeznek ez alól a más tagállamba kihelyezett plenáris közgyűlések (legtöbbször valamelyik tagkamara meghívására zajlik más városban a tanácskozás), illetve ritkábban az egyéb közjegyzői esemény (konferencia) helyszínével összekapcsolt ülések. A közgyűlés előkészítését, majd annak jegyzőkönyves dokumentációját a CNUE iroda az aktuális elnökséggel együttműködve végzi. A napirendi pontok között megtalálhatók az európai jogi témák, az érdekképviseleti feladatok, és a szervezést igénylő események. A közgyűlés döntéseit abszolút többséggel hozza, az ülésen a kamarai elnökök, illetve akadályoztatásuk esetén az ő általuk meghatalmazott közjegyző vesz részt. A közgyűlés fogadja el a munkacsoportok és a végrehajtó tanács által javasolt és előkészített szakmai-politikai állásfoglalásokat és ad megbízást a különböző új feladatok CNUE-n belüli elvégzéséhez (pl. új munkacsoport felállítására, javaslatok kidolgozására).
A szervezet elnökségi feladatait az egy évre megválasztott5 elnök (jelenleg a spanyol Juan Bolás Alfonso), illetve annak nemzeti közjegyzősége látja el. Az elnök a szervezet szóvivője az elnökség alatt. (A CNUE alapszabálya megengedi, hogy az elnöki posztot ne a tagkamara elnöke töltse be, hanem az ő általa erre a célra külön kijelölt nemzeti közjegyző.) A CNUE politikáját meghatározza az aktuális elnökség, ugyanakkor szem előtt tartott a szervezeti munka folyamatossága. Az elnök jelölésére a francia ábécé alapján kijelölt kamarák közötti rotációs sorrendben kerül sor, így az elnököt javasló kamara neve mindig adott. A következő év elnökét az őszi közgyűlés választja meg.
A CNUE végrehajtó tanácsa (VT), melynek most először tagja egy 2004 óta csatlakozott nemzeti kamara, összesen 5 tagú6: CNUE elnök, két alelnök és két tanácsadó. A két alelnök a tárgyévet megelőző CNUE elnök (vice-président sortant) és az azt követő CNUE elnök (vice-président entrant); az elnökségi trió végeredményben 3 éven keresztül van jelen a VT szervezetében. A végrehajtó tanács segíti az elnök munkáját és felügyeli a CNUE iroda tevékenységét, felel a szervezet megfelelő munkavégzéséért. Szükség esetén reagál a politikai történésekre. Alapvetően meghatározza a CNUE politikai irányultságát és előkészíti, javaslatokkal látja el a közgyűlést.
A CNUE titkárság jelenleg 6 állandó munkatárssal7 működik: ezek közül 3 jogász (beleértve az iroda főtitkárát, aki az elnök és alelnökök mellett szintén képviselheti a szervezetet), 1 adminisztratív munkaerő, 1 szakfordító és 1 kommunikációs szakember. Az irodával történő kapcsolattartás során a tagkamarák az angol, francia, német és spanyol nyelvet használhatják. A CNUE írásos kommunikációjának nyelve főként az angol és a francia.
A CNUE iroda látja el a mindennapi adminisztrációs feladatokat, emellett végzi az ülések előkészítését, beleértve a helyben rendezett munkacsoport- és egyéb üléseket, a Brüsszelen kívüli közgyűléseket és végrehajtó tanácsi találkozókat. Emellett számos hasznos információval látja el a tagkamarákat az uniós politikák terén, figyeli a brüsszeli sajtót és mozgósítja szükség esetén nemzeti tagjait egy-egy fontos politikai döntés kedvező irányba történő befolyásolása érdekében. A tagkamarák uniós politikákra vonatkozó megkereséseiket szintén elküldhetik a CNUE irodába, egyszerűbb helyzet áll fenn azon országokban, melyek közvetlen brüsszeli képviselettel rendelkeznek és ezért napi kapcsolatban állnak a CNUE irodájával (Ausztria, Németország, Franciaország, Románia, Magyarország). A jövőben brüszszeli iroda felállítását fontolja Hollandia és Szlovákia.
A CNUE jelenlegi aktivitásai közül a leglényegesebb a második8 európai közjegyzői kongresszus szervezése Varsóban (2008. szeptember) és a 2009 tavaszán az Európai Bizottság támogatásával megrendezésre kerülő családjogi konferencia Brüsszelben. Ezen kívül a CNUE nem hiányozhat egyetlen a foglalkozást, illetve az igazságügyi térséget érintő uniós megmozdulásról sem. Példa erre a zálogjog, családjog és általánosan az igazságügy (Európai Igazságügyi Fórum, Igazságügyi Hálózat) terén folytatott közösségi munkákba nemzeti (és CNUE) szakértőkön keresztül történő bekapcsolódás és az év elején az Európai Parlament által meghirdetett európai közokiratokat vizsgáló tanulmány elkészítésének megpályázása. Az utóbbi, több államot és rendszert átfogó tanulmányi megbízásra jó esélyekkel pályázik a közjegyzőség.
2008 tavaszán a CNUE kommunikációs munkacsoportjának tagjai legújabban azon dolgoznak, hogy a közjegyzőket európai uniós szinten képviselő szervezetnek új, a közvélemény és a közjegyzők számára is könnyen elfogadható és megjegyezhető nevet és ehhez illő szervezeti szimbólumot alkossanak. Több lehetőség is felmerül, mint jövőbeli CNUE név, például Az Európa Közjegyzői vagy a Notareurope. A főként majd az európai intézmények felé irányuló kommunikáció során alkalmazott új megnevezésre azért van szükség, mert a CNUE rövidítéshez még ma sem rendelik automatikusan a közjegyzőket, annak ellenére, hogy uniós szinten a szervezet tevékenysége és az európai igazságügyi térség tökéletesítéséhez történő folytonos hozzájárulása elismert.
A CNUE fokozatosan nőtte ki magát professzionális érdekképviseleti szervezetté, a Brüsszelből érkező szakmai és politikai impulzusok tökéletes közvetítőjévé és kezelőjévé. Remélhetőleg a MOKK azon közép-európai CNUE tagok között lesz, melyek az elsők között vehetik át egy évre az európai közjegyzői szervezet vezetését. ■
JEGYZETEK
2 L'association a pour objet: 3.1.1 La promotion et le développement de l'activité notariale et du service notarial de type latin dans l'espace européen, et en référence aux objectifs généraux de l'Union Internationale du Notariat.
3 A CNUE alapszabályzata: Article 5 5.1 Membres effectifs de l'Association 5.1.1 Sont membres effectifs de l'Association, les notariats de type latin des pays faisant partie actuellement de l'Union européenne, à savoir l'Allemagne, l'Autriche, la Belgique, l'Espagne, l'Estonie, la France, la Grèce, la Hongrie, l'Italie, la Lettonie, la Lituanie, le Luxembourg, le Malte, les Pays-Bas, la Pologne, le Portugal, la République Tchèque, la Slovaquie et la Slovénie.
4 6.1.1 L'Assemblée générale peut admettre comme membres observateurs, les notariats nationaux de type latin membres de l'UIN et dont les pays sont officiellement candidats à l'entrée dans l'Union européenne. Les membres observateurs sont invités à assister aux réunions plénières de l'Assemblée générale, sans voix délibérative. Ils ont accès à l'information mise à la disposition des membres effectifs du CNUE.
5 A következő évi elnökségről a kamarák elnökei az őszi közgyűlésen szavaznak.
6 Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Lengyelország és Portugália.
7 CNUE munkatársak és egyéb rendezvények képekben: http://www.cnue2007.at/en/portal/kammern/brusselsoffice/cnue/cnuepresidentaustria/presidencyuptodate/presidencyteam/
8 Az első kongresszust 2005-ben Rómában rendezték meg.
Lábjegyzetek:
[1] Mészáros Anikó MOKK, Brüsszel
Visszaugrás