Horváth János informatikai szakértő kiváló összefoglalója, komplex áttekintést és közelképet nyújt az önkormányzati informatika rendkívül bonyolult és heterogén világáról. A cikk nagy erénye, hogy a fő prioritások, illetve a folyamatfejlődés áttekintése mellett a továbblépés lehetséges irányait is felvázolja.
A jelenleg zajló nagy ívű közigazgatás-szervezési programok megvalósításának eredményeként jelentősen módosul az önkormányzati informatika működési környezete is.
A következőkben az önkormányzati informatika állapotát és fejlődését jelentősen befolyásoló néhány tényezőre kísérlem meg ráirányítani a figyelmet, bizonyítva azt, hogy az önkormányzat informatika központi koordinációja, a szabályozási környezete és az informatika teljes eszközrendszere is radikális megújításra szorul. E cikk terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé az önkormányzati informatika minden elemének részletes vizsgálatát. Itt és most csak néhány súlyponti elem kiragadása látszik célszerűnek. Ebből következően a javaslati szinten megfogalmazott fejlesztési irányok alkalmasak lehetnek arra, hogy az elmúlt több mint két évtizedes működés tapasztalatait figyelembe véve kísérlet történjen a közigazgatásban az önkormányzati informatika leendő helyének és szerepének meghatározására, az önkormányzati informatikai alkalmazások új alapokra helyezésére, az informatika alkalmazások digitális kultúraváltásának elindítására.
Az 1990-ben érvénybelépett önkormányzati törvény, az 1990-es helyhatósági és polgármester választás új megvilágításba helyezte a tanácsrendszert felváltó önkormányzati rendszert, azok környezetét és működését. Történelmi helyzet állt elő annak politikai, társadalmi, gazdasági és közigazgatási aspektusaival.
Tíz évvel később a Helyi Önkormányzatok Napján, 2000. szeptember 30-án, Dr. Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság akkori elnöke az egy évtizedes működés tapasztalatait értékelő beszédében találóan jegyzi meg, hogy "1990-ben rendkívül fontos volt, hogy az induló rendszert a lehető legkevésbé terheljék olyan körülmények, amelyek az amúgy is zord környezet elviselését nehezítik". Majd azzal folytatja, hogy "Demokráciafelfogásunk nagyobb súlyt fektet a demokrácia megnyilvánulására mint feltételeinek felelős meghatározására és előteremtésére. Ez tetten érhető például a demokrácia és a hatékonyság összhangjának elhanyagolásában, esetenként a hatékonyságnak a demokrácia ellentéteként való felfogásában". (Lásd a Magyar Közigazgatás 2000/11-es számát.)
Ezt erősítette meg Dr. Stumpf István akkori kancellária miniszter, az Egy évtized - jövő kilátásai címmel 2000 márciusában rendezett konferencia megnyitó előadásában, amelyben ő is megállapítja, hogy "Az önkormányzati önállóságához képest aránytalanul gyenge lett a központi befolyás, mely mind a szabályozás korlátaiban, mind a döntések befolyásolásának lehetetlenségében megmutatkozik. Az ellenőrzés gyengesége szervezeti kiépítettségében és eszközrendszerében egyaránt megnyilvánul". (Lásd a Magyar Közigazgatás 2000/5. számát.)
Érdekes megfigyelni, hogy ezekben az elemzésekben a demokrácia és az önkormányzati önállóság még egymást helyettesítő fogalomként van jelen, elfedve azt, hogy a központi befolyásolás célja és eszközrendszere addig még nem alakult ki. Ez érdemben nem változott az önkormányzatok második évtizedében sem.
Az előzőekből és az időközben uralkodóvá vált gyakorlatból az is kitűnik, hogy az önkormányzati működés hatékonysága iránti igény zömében csak formálisan, a szólamok szintjén jelentek meg. Teljesen háttérbe szorult a hatékonyság és annak eszközrendszere, helyette érvényesül "az én önállóságom, azt teszek vele amit akarok". (Lásd Dr. Stumpf István hivatkozott értékelését.)
Ez az uralkodóvá vált nézet rányomta a bélyegét a hatékonyság is az informatika kapcsolatára is.
A hatékonyság és az informatika viszonya is több oldalról közelíthető meg. Lőrincz Lajos szerint - akinek a kutatási eredményei ebben a témában meghatározóak - a közigazgatás hatékonyságát két szinten kell és lehet értelmezni. Van az ún. külső hatékonyság, ez lényegében a működés politikai aspektusaira vonatkozik. Ennek legfontosabb eleme a közigazgatási szervezet működésével való megelégedettség, melynek befolyásolási lehetőségeire különösen az informatika nyújtotta megoldások és eszközök hívják fel a figyelmet (polgárbarát közigazgatás, közigazgatási ügyintézés informatikai támogatásai, elektronikus tájékoztató szolgálatok és nem utolsó sorban az internet adta lehetőségek egyre növekvő alkalmazása stb.). A belső hatékonyság a közigazgatási/önkormányzati szervezet munkájának szervezettségére, célszerű működésére világít rá. A hatékonyságnövelés igénye - a hatékonyság, mint a ráfordítások és eredmények viszonya - azt fejezi ki, hogy egységnyi erőforrás alkalmazásával milyen eredményt sikerül elérni. Ez a szemlélet ma szinte teljes egészében hiányzik az önkormányzatok működéséből. Ez idő szerint még a közigazgatás tudomány is adós a külső és belső hatékonyság, az eredmények és a ráfordítások mérésének módszertanával. Így aztán nincsenek összehasonlító mérőszámok, indikátorok, amelyek a valós hatékonysági helyzetet mutatnák be. Sajnos ez az egész közigazgatásra igaz. (A hatékonyságra vonatkozó megállapításokat lásd részletesen Lőrincz Lajos A közigazgatás alapintézményei című művében, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2005).
A hatékonysági követelmények tehát az informatikai alkalmazásokat is elkerülik, vagyis az önkormányzati informatikai alkalmazások hatékonyságát csak elvétve mérik. Többek között ennek "köszönhe-
- 20/21 -
tőek" a mai önkormányzati gyakorlatra jellemző összehangolatlan, alacsony színvonalú, egyedi fejlesztések. Több szakértő egybehangzó megállapítása szerint az önkormányzati informatikai ráfordítások 50%-a hasznosul elfogadható hatékonysággal.
A közigazgatás története azt bizonyítja - írja Lőrincz Lajos az előzőekben hivatkozott művében -, hogy mindig valamilyen új technika bekerülése változtatta meg radikálisan a közigazgatási munka hatékonyságát. Ennek korábbi változata az írásbeliséget segítő nyomtatás, az írógépek alkalmazása volt. Korunk közigazgatási forradalmát az informatikai rendszerek, hálózatok, eszközök alkalmazása jelenti. El kellene már határozni, hogy a hazai közigazgatás akar-e élni ezzel a lehetőséggel.
Több mint 20 éven keresztül az önkormányzatok számára törvény írta elő a kötelezően elvégzendő feladatokat, az informatikai alkalmazásokat igénylőket is. Az itt kialakult gyakorlat - részletes szakmai szabályozás hiányában, kiegészülve a már korábban említett központi befolyásolás gyenge gyakorlatával - elvezetett, illetve markánsan hozzájárult az önkormányzati gazdálkodás reorganizációjának igényéhez.
Az önkormányzati és az állami feladatok, hatáskörök és felelősségek laza szabályozása elfedte az önkormányzati informatika alkalmazások központi koordinációjának és összehangolásának igényét, annak gyengeségeit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
