A könyv szerzői az NKE-n Magyarországon az elsők között kezdték meg a brexit kutatását. A mű A modern állam gazdasági szerepének legújabb dimenziói elnevezésű Ludovika Kutatóműhely keretében született tanulmányokat tartalmazza több szerzőtől. A könyv a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 "A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" című projekt keretében került kiadásra 2020-ban a Dialóg Campus Kiadónál. Egyetemi oktatásban tankönyvként hasznosítható, a szakmai és a laikus közönség számára is hasznos, naprakész információkat tartalmaz a brexitről tudományos, ugyanakkor közérthető módon.
A 2016 nyarán történt brexit népszavazás eredménye az egész világot foglalkoztató kérdés, laikusok is élénken érdeklődnek iránta, manapság alig van olyan, aki még nem hallott róla. Az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése hirtelen érte az európai integráció előrehaladását remélő szakembereket és az európai polgárokat. A brexit hatással van a többi tagállam és az Európai Unió helyzetére, további fejlődésére.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karán már 2016-ban megkezdődött a brexit témakörének kutatása, amelynek keretében előadások, konferenciák és publikációk születtek, közöttük e kötet. A könyvben szereplő tanulmányok lényegesen túllépnek az eredeti konferencia-előadásokon. Azok az újabb kutatások eredményeit is tükrözik. A mű a brit kilépés lehetséges forgatókönyveit mutatja be, feltárja a politikai vitákat, a kilépés jogi vonatkozásait. A brexit gazdasági összefüggéseit - lévén a munka bázisa a már jelzett, közgazdaság-tudományi kutatóműhely[2] - különösen részletes elemzésekben tekinti át. Még e sorok megírásakor sem lehet biztosan tudni, hogy gyakorlatban milyen hatása lesz a brexitnek, amikor tényleg megvalósul. A könyv kapaszkodót nyújt a szakemberek és az érdeklődők számára, hogy a lehetséges megoldásokat objektív szempontok mentén elemezve láthassák. Mivel folyamatosan formálódó témakörről van szó, a kötet szerzői többször frissítették tanulmányaik tartalmát. A könyv elkészítését követő események természetes módon már nem kerülhettek bele a kötetbe.
A szerzők a terület elismert művelői. Ugyanakkor nyilvánvalóan számukra is kihívást jelenthetett olyan folyamatosan változó témakör, mint a brexit elemzése.
2016. június 23-án 72,2%-os részvétellel a brit állampolgárok többsége az unió elhagyása mellett tette le a voksát, 2017. december 8-án az Európai Unió és az Egyesült Királyság kormánya aláírták azt a tizenhat oldalas jelentést, amelyben megegyeztek az Egyesült Királyság kilépéséhez kapcsolódó feltételekről, ezzel megnyitva az utat a tárgyalások második fázisának megkezdése előtt.
A kötet elején - a mű elkészítésének sajátos körülményeit tükrözve - a kötet szerkesztőjétől két Előszó (9-12. o.) is olvasható, amelyek megvilágítják a mű kitűzött fő céljait. A szerzők a tanulmányaikban a tárgyalások mintáit azonosítják, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hallgatók, szakemberek, állampolgárok jobban megértsék a Brexit természetét és lehetséges kimeneteit. A történelem során több brit integrációs szerepvállalás történt, ezek múltbéli történései fontos tanulságokkal szolgálhatnak a brexittárgyalásokkal kapcsolatban. A könyv átfogóan mutatja be több szerző, ezáltal több szakterület tanulmányain keresztül a brit belépéstől, az integrációs szerepvállaláson át kilépéshez vezető eseményeket, a brit és az uniós álláspontot, a brexittárgyalások fázisait. A britek kilépése az Európai Unióból a kötetben szereplő tanulmányok szerint a briteknek és az Európai Uniónak sem ígér előnyöket. A szerzők alapvetőnek tekintették a brexit okainak feltárását. Tisztázni kívánták: hogyan kerülhetett sor az Európai Unióban az egyértelműen jelentős gazdasági hátrányokkal fenyegető változásra.
Az első tanulmányban a könyv összefoglalja a történelmi eseményeket. A "laikus" olvasóknak sokat segít ezzel, hogy jobban megértsék az adott múltbeli vagy napjainkban zajló eseményeket. Tanulságosak az Egyesült Királyság európai integrációba való belépésének körülményei.
Már az Egyesült Királyság EGK-hoz történő csatlakozása is nehézségekbe ütközött, a politikai élet szereplői közül többen nem támogatták a tagságra való várakozáskor - de már előtte sem -, és kezdetben a brit állampolgárok is ellenezték. Az Egyesült Királyság nem kereste más tagállamok, például a németek támogatását. A britek alapállása az volt, hogy saját képükre formálják az integrációt. A következő évtizedekben sem változott a britek véleménye az akkor már Európai Unióról. A David Cameron kormányfő által 2012-ben kezdeményezett kompetencia-felülvizsgálat vezetett el a brexitről tartott népszavazáshoz. Érdekes és meglepő, hogy Cameronnak nem állt szándékában kilép-
- 33/34 -
tetni Nagy-Britanniát az unióból, és a bennmaradás mellett kampányolt, azonban választóinak tett ígéretét be kellett váltania. Felmerülhet: saját választói miért képviseltek a számukra szimpatikus politikuséval ellentétes álláspontot? Vajon az általuk kedvelt és megválasztott politikus miért nem tudta őket kampányában meggyőzni a maradásról? Cameron távozása után az új kormányfő ígéretet tett a kilépésre, azonban új népszavazás ötlete is felmerült. A brexit mikéntje körüli bizonytalanság nem került le a napirendről.
A fejezet szerzője nem ad pontos definíciót a hard brexitre, de részletesen leírja, hogy kik képviselik a brit politikában. Segíti a megértést, hogy részletesen ismerteti a brexitlehetséges változatait. A szerző jól rávilágít a kilépési megállapodás ellentmondásaira. Az Európai Unió számára nagyon fontos a szabad mozgás gyakorlása, így kiemelt prioritásként kezelte azon uniós állampolgárok tekintetében, akik az Egyesült Királyságban vállaltak munkát, folytattak tanulmányokat, valamint azon brit állampolgárok vonatkozásában, akik az EU más tagállamaiban képzelték el a jövőjüket. Ugyanolyan fontosnak tekintette a jogbiztonságot a vállalkozások működésének tekintetében. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság tárgyalásain három fő téma állt középpontban: a polgárok jogai (1), Írország és az Egyesült Királyság közötti határ (2), valamint az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségei a kilépést követően (3). A kilépés feltételeit illetően 2017 decemberében nem sikerült valódi előrehaladást elérni, az elemzők egy része már a no-deal, vagyis megállapodás nélküli távozást vizionálta. 2017-ben attitűdváltozás ellenére a britek többsége (52%) támogatta a brexitet, habár az hátrányokat ígért az EU és az Egyesült Királyság számára is. Az Európai Unió elhagyásával megszűnik az Egyesült Királyság hozzáférése az egységes belső piachoz, az Egyesült Királyság magasabb vámtarifákkal és bürokratikus kereskedelmi korlátozásokkal is szembesülhet, miközben az Európai Unió a legfontosabb kereskedelmi partnere. A kilépés politikai, gazdasági és pénzügyi árát ugyanis el kell kérnie az EU-nak a britektől, különben esetleg más országok is távoznának, ami negatív hatással lenne az Európai Unióra. Ebben a fejezetben hiányolható annak bemutatása, hogy a brexitet milyen módszerekkel, döntéssel lehetett volna elkerülni, mert a brit állampolgárok attitűdje sokat enyhült a kezdeti felmérés óta. Emelkedett a kilépést megbánók száma. A fejezetben látható, hogy viszonylag rövid idő alatt nagyobb véleményváltozás következett be. A jövőben jó lenne megvizsgálni: a Brexit megvalósulását követően hogyan változik a lakosság véleménye, vajon a többség jelenleg már - megtapasztalva a Brexit hatásait - inkább az EU-ban maradás mellett lenne-e. Ha mindenkinek egyértelműen hátrányos, akkor a lakosság előbb-utóbb akár meggyőzhető lenne: előnyös lehet a visszatérés az EU-ba. A tárgyalásokat és a Brexit tényleges megvalósítását követően sokkal tájékozottabb választópolgárok szavazhatnának e kardinális kérdésről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
