Magyarország Kormánya a "Földet a gazdáknak!" program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1666/2015. (IX. 21.) Korm. határozattal döntött arról, hogy a programmal érintett állami tulajdonú és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonkezelésében álló földrészletek értékesítésére kerül sor.
A kormányhatározatban megjelölt célok megvalósításának előkészítéseként a Kormány elfogadta a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 285/2015. (X. 5.) Korm. rendeletet. A rendelet a Magyar Közlöny 2015/143. számában került kihirdetésre, rendelkezései 2015. október 6. napján léptek hatályba.
Az 1666/2015. (IX. 21.) Korm. határozattal összhangban a módosítás meghatározta az árverések előkészítésének és az árverések lebonyolításának rendjét, és nem utolsósorban meghatározta azon területnagyságot, amely tekintetében az értékesítés kizárólag árverés útján történhet.
A jogszabálymódosítás következtében a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendeletének (a továbbiakban: Földhasznosítási rendelet) 29. § (1) bekezdése 2015. október 6. napjától az alábbiak szerint változott:
"Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot (három hektár) meghaladó méretű földrészletnek eladás útján történő hasznosítására árverés útján kerülhet sor."
Az árverésen történő részvétel személyi körét ugyanezen szakasz (3) bekezdése - a Földhasználati rendelet egy későbbi pontosított módosítása okán 2015. november 11. napjától - akként határozza meg, hogy "Az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személy vehet részt."
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen látható, hogy a jogalkotó az állami földtulajdon árveréssel történő értékesítése során a természetes személyek, ezen belül pedig a földművesek tulajdonszerzését kívánja elősegíteni. Ezen célkitűzés összhangban áll a földrészletek hasznosításánál alkalmazandó a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 15. § (3) bekezdésében meghatározott földbirtok-politika irányelvek jelentős részével, így a "családi gazdaságok kialakítása és megerősítésének; a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsításának" célkitűzéseivel.
A szabályozásból egyértelműen kitűnik, hogy jogi személyeknek, így a települési önkormányzatoknak sem nyílik meg a lehetősége az árverésen történő tulajdonszerzésre.
Az állami tulajdon értékesítésének, illetve az értékesítés módjának és elveinek meghatározása minden esetben a jogalkotó legitim joga, azonban érdemes arra felhívni a figyelmet, hogy az önkormányzati tulajdonszerzést korlátozó jelenlegi merev szabályozás gátat szab számos olyan földbirtok-politika irányelv érvényesülésének, melyet ugyancsak az Nfatv. 15. § (3) bekezdése határoz meg. Az önkormányzati tulajdonszerzés ilyen mértékű korlátozása akadályozza például "a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartása; a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulása; a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakítása" alapelvek érvényesülését.
A Magyar Kormány agrárpolitikáért felelős vezetői számos esetben megvalósítandó célként, megoldandó problémaként jelölték meg a magyar agráriumban az ésszerű birtokszerkezeti állapot kialakításának, ezen belül az osztatlan közös tulajdonban álló termőföld ingatlanok megszüntetésének szükségességét.
Magyarországon jelentős mennyiségű olyan földingatlan található, amely több tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonában áll, ezen belül számos esetben az osztatlan közös tulajdonban a települési önkormányzat, illetve a Magyar Állam rendelkezik tulajdoni hányaddal. A Magyar Állam földtulajdonának mérete, ezen belül az ingatlanokban lévő tulajdoni aránya folyamatosan növekszik tekintettel arra, hogy a törvényes öröklési rend szerint zajló hagyatéki eljárások lezáródásával számos esetben a Magyar Állam válik tulajdonossá.
Az imént vázolt szabályozás szerint, különös tekintettel a Földhasznosítási rendelet 29. § (3) bekezdésének rendelkezésére, a települési önkormányzat három hektárt meghaladó állami tulajdon értékesítésére irányuló árverésen nem indulhat, ilyen ingatlan tulajdonjogát még abban az esetben sem tudja megszerezni, amennyiben az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkezik.
Számos olyan esettel találkozhatunk, amikor az önkormányzat egy olyan osztatlan közös tulajdonban rendelkezik tulajdoni hányaddal, amelyben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonkezelésében álló állami tulajdon mérete, tulajdoni hányad alapján számolva, a három hektár területnagyságot meghaladja.
Ezen osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének egyik lehetősége lehet a telekalakítási eljárások lefolytatásával az ingatlanok megosztása. A magyarországi birtokszerkezeti struktúra, különös tekintettel a dél-magyarországi térségre, jelenleg is jelentősen szétaprózódott szerkezetet mutat. Az osztatlan közös tulajdonok telekalakítással történő megszüntetése előreláthatóan tovább fokozná a földterületek szétaprózódását, amely sem a Kormány, sem a mezőgazdasági termelők számára nem kívánatos cél. További problémát jelent, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetében jellemzően nem csupán az önkormányzat és a Magyar Állam tulajdonostársak, hanem a földkiadó bizottságok eljárása nyomán,
- 32/33 -
számos esetben - a tulajdoni lapon található adatok alapján - személyazonosság tekintetében beazonosíthatatlan, feltehetően elhalálozott természetes személyek is "tulajdoni" hányaddal rendelkeznek. A beazonosíthatatlanság lehetetlenné teszi a póthagyatéki eljárások lefolytatását, ezzel a tulajdoni viszonyok rendezését, ennek okán a telekalakítási eljárások lefolytatása lehetetlen.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének az egyik legkézenfekvőbb megoldása lehet, ha az egyik tulajdonostárs a másik vagy többi tulajdonos tulajdoni hányadát megvásárolja.
A korábbi szabályozás értelmében az önkormányzatnak lehetőség volt az Állam tulajdonában álló ingatlan értékesítését kezdeményezni, az ingatlan tulajdoni hányadát megvásárolni, ezzel megszüntetve az osztatlan közös tulajdont.
A jelenlegi szabályozással a három hektárt meghaladó méretű állami tulajdonú ingatlanok esetében ez a lehetőség megszűnt; az önkormányzat hiába kezdeményezné a tulajdoni hányad értékesítését, az árverésen nem is indulhatna, így a tulajdoni hányad tulajdonjogát nem is szerezhetné meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
