1. Visegrády Antal - akinek eddigi életműve jelentősen hozzájárult a korszerű, európai színvonalú hazai jogelméleti irodalomhoz, s akinek idegen nyelvű publikációi nagyban öregbítették a magyar jogtudomány nemzetközi hírnevét - 65. születésnapjával alkalmat adott arra, hogy kollégái, tanítványai, tisztelői a köszöntéssel gazdag panorámáját nyújtsák a kortárs jogtudomány főbb törekvéseinek és eredményeinek. Külön figyelemre méltó, hogy a Jubiláns tudományfelfogásához oly közel álló, Ius est ars címet viselő kötet[1] a jogtudomány legkülönbözőbb területeit érintő tanulmányok foglalata. A jogfilozófia mellett többek között a polgári jog, a munkajog, a nemzetközi jog, az alkotmányjog, az összehasonlító jogtudomány, a büntető jog, a közigazgatási jog, valamint a jogtörténet kiváló hazai és külföldi képviselői adnak számot egy-egy kutatási eredményükről, jelezvén egyúttal a Jubiláns szerteágazó tudományos kapcsolatait éppúgy, mint kutatásainak sokrétegűségét. Visegrády Antal publikációi ugyanis - különösen a jog hatékonyságával, és az ítélkezési tevékenységgel összefüggő közleményei - egyszerre merítenek más jogtudományi területek aktuális eredményeiből, és egyszerre járulnak hozzá új ismeretekkel és összefüggések felismeréseivel e tudományterületekhez.
Tökéletesen lehetetlen vállalkozás volna e szűk helyen megkísérelni ennek az 567 oldalas, negyven tanulmányt magában foglaló kötetnek a részletes ismertetését, az azonban lehetséges és nem minden tanulság nélkül való, hogy felvillantsuk a tanulmányok főbb problematikáit. Ez ugyanis valóban egyfajta keresztmetszetét adhatja a hazai és nemzetközi jogtudomány főbb tendenciáinak, még akkor is, ha nem exponálja maradéktalanul az egyes jogtudományi területek valamennyi kutatási témáját.
2. Noha a kötet alapvetően a szerzők nevének alfabetikus sorrendjében tartalmazza a tanulmányokat, mégis indokolt, hogy rövid áttekintésünket jogi tudományterületek szerint tegyük meg. Szerencsés véletlen azonban, hogy a jogfilozófus Jubilánst elsőként jogbölcseleti írás köszönti. A kötetet - a köszöntő szavak, majd Visegrády Antal már eddig is gazdag életútjának és imponáló publikációs tevékenységének bemutatása után - Ádám Antal tanulmánya kezdi, amely néhány főbb bölcseleti irányzat ontológiai és episztemológiai felfogását mutatja be, rámutatva ezek jogbölcseleti összefüggéseire is. Cseporán Zsolt és Kocsis Miklós - a Jubiláns egyik fő kutatási területéhez illő módon - a jog hatékonyságának egyes kérdéseit egy konkrét intézményre, a Magyar Művészeti Akadémiára vonatkozó jogi szabályozás apropóján vizsgálják. Az idősebb pályatárs, Szilágyi Péter ugyancsak a jog hatékonyságának problematikájához szolgáltat adalékokat, első sorban Kelsen felfogásának és a jog gazdasági elemzésének irányzata tükrében. Szilágyi tanulmányához részben kapcsolódik Zsidai Ágnes írása, amely a törvénypozitivizmus főbb jellemzőit és az e koncepcióra vonatkozó kritikai ellenvetéseket tárgyalja. Kőhalmi László a jogi és az etikai szabályok hatékonyságának problémáit a korrupció elleni küzdelmen keresztül mutatja be, világossá téve nem csupán azt, hogy az etikai tényező kellően fel nem becsülhető a jog hatékonyságának szempontjából, de azt is, hogy a jogelmélet és az egyéb tudományterületek - így például a kriminológia - ezer szállal, kölcsönösen kapcsolódnak egymáshoz.
Utóbbit erősíti meg Nagy Zoltán András írása is, mely Carl Schmitt barát-ellenség koncepciójának hatásait eredeti módon mutatja be a büntető jog területén. Somfai Balázs vizsgálódásai a jogvitáról, a konfliktusról és az emberről indirekt módon ugyancsak felveti a jog hatékonyságának a kérdését, rámutatva a családjog intézményei mögötti valós emberi sorsokra, krízisekre, amelyekkel kapcsolatban a jog legtöbbször nem kínál, mert gyakran nem is kínálhat érdemi megoldásokat. Másféle válságokra, a globális járványok és az azok elleni küzdelem kérdéseire reagál Kondorosi Ferenc írása, felvázolva a politika és a jog helyét, lehetőségeit és korlátait e küzdelemben. A másság kérdését - szemben egy, a kötetben szereplő angol nyelvű tanulmánnyal - nem csak a nemi szerepek összefüggésében vizsgálja Andrássy György, hanem kitér a nyelvi, világnézeti, kulturális, életmódbeli és egyéb társadalmi eltérések és különbözőségek filozófiai, politikaelméleti vonatkozásaira is. E sorok írója a jogkoncepció válto-
- 241/242 -
zásait egyes műalkotások tükrében igyekezett bemutatni.
3. A kötet jogelméleti írásainak - akár az egyéb területekről származó tanulmányoknak - egy része idegen nyelvű. A szintén idősebb pályatárs, Péteri Zoltán angol nyelvű tanulmányában a jog és a jogalkotás néhány főbb kérdését vizsgálja a marxista-szocialista jogelmélet irodalmának tükrében, hangsúlyozva azt az - egyébként vitán felül álló - igazságot, hogy az egyes jogrendszerek nem érthetők meg helyesen társadalmi hátterük nélkül. Andityas Soares de Moura Costa szintén angol nyelvű tanulmánya, mely vitatkozik Carl Schmittel, egyúttal bírálja a liberális demokráciák jogrendszereit és azok formalizmusát, valamint gazdasági szemléletét, nem csupán egy eljövendő jog lehetőségét vázolja fel, hanem egy közösségibb társadalom körvonalait is látni engedi. Yasumoto Morigiwa tanulmánya ezzel szemben a múltba repít, összehasonlítva a XIII. századi selyem út kereskedelmét az áru, a tőke és a személyek áramlásával a globalizáció korában, utalva mindennek a jogi, szabályozási és intézményi vonatkozására is. A modernitás és a tradíció együttes, egyidejű és egymást ki is egészítő létébe enged bepillantást Csanád Antal India összetett jogát bemutató angol nyelvű írása, amely az ősibb és újabb rétegek elemzésével, valamint a továbbélő tradíció felvillantásával egy napjainkig tartó, és irigylésre méltó kulturális kontinuitást tár elénk. A múlt kérdései és a XXI. század problematikái mellett azonban a jogelmélet olyan klasszikus témái is helyet kaptak az idegen nyelvű tanulmányok között, mint Bentham jog- és szuverenitáskoncepciója (Ivan Tucak), vagy a többségi elv kérdése Kelsen jogfilozófiájában (Klaus Zeleny). E körbe sorolható talán James E. Moliterno szellemes tanulmánya, amely a pártatlanság és a függetlenség ítélkezés-elméleti kategóriáinak összefüggéseit és különbözőségeit tárja fel. Divatos témáról szól Marijana Pajvancic írása, mely a nemek közötti egyenlőség kérdésének alkotmányos vonatkozásait mértéktartóan tárgyalja.
4. A polgári jog nagy és klasszikus területét a jog-összehasonlítás oldaláról közelíti meg Kecskés László tanulmánya, mely a metodológia-történeti kérdésektől vezet el az egységes európai magánjog kialakításának problematikájáig. A kötet polgári jogi vonatkozású írásai egyébként - a jogelméleti jellegű tanulmányok köréhez hasonlóan - széles tematikát fognak át. A társaságirányítás szabályozásától (Kecskés András), a fogyasztói jogok érvényesülésén (Bencsik András), a polgári jogi felelősség környezetvédelmi aspektusain (Nochta Tibor), a titokvédelmen (Tamás Lajos), a gyártói felelősségen át (Horváth Zsuzsanna) egészen az élethez és a halálhoz való jog nem csak polgári jogi és alkotmányjogi, de etikai és teológiai problémájáig (Don R. Castleman).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
