Szerző több mint húszéves szakmai tapasztalat birtokában kezdte el vizsgálódását az arányos és igazságos közteherviselés témakörében. A kutatás két éven át tartó munka eredménye, melynek középpontjában a természetes adózók állnak. A négy, tartalmilag és logikailag egymásra épülő fejezet interdiszciplináris szemléletű, általános érvényű, átfogó szakirodalomnak tekinthető. Az első fejezetben a természetes személyek adóztatásának elvi és gyakorlati lehetőségeit vizsgálja. Részletesen foglalkozik a közteherviseléssel, mint az igazságos adóztatás alapjával. Az adóügyi jogviszonyt mint pénzügyi és nem mint közjogi jogviszonyt jellemzi. Történelmileg elmélyült kutatását igazolja jó néhány példa a feudális Magyarország korából. Az igazságosság elvének érvényesítésére az USA, Új-Zéland, Kanada és Svédország területéről emel ki példákat, ahol jellemző az optimálisan és általánosan igazságos közteherviselés. Figyelembe vesz etikai, közgazdasági, közigazgatási és jogi szempontokat, amikor kritizál vagy bírál egy rendszert. A méltányosság és az igazságosság fogalmi kapcsolatát részletesen elemzi. A következő fejezetben a természetes személyek adóztatási technikáit kutatja. Középpontba kerül az egykulcsos adó, valamint a progresszív adóztatás. A szerző élesen bírálja az Alaptörvény egyes részeit, a rendszerváltás óta hatályban lévő, elavultnak tekinthető helyi adókról szóló törvényt, és hiányolja a magyar jogrendszerből az igazságos adóztatás szabályozásának lehetőségét. Kritikus szemmel fogalmazza meg elvárásait, célravezetőbb szabályozást igényel a törvényhozástól. Nemzetközi példákkal igazolja, hogy a multinacionális nagyvállalatok, a bankok miként tudnak aktív szerepet vállalni a közteherviselésben. Korszerű és relatív nézőpont szerint, példamutató és követendő mintákat mutat be, közben próbál független és realista szemléletet tartani. Az utolsó fejezet az igazságosság érvényesülésének feltételeit példázza. Alapvető elvárásként említi a szerző a kiszámíthatóságot, épp úgy, mint a stabilitást, az átfogó társadalmi adóztatást. Negatív hangon tesz említést az általánosan rossz adómorálról, a magas államadósság okán érvényesülő egyre nagyobb terhet jelentő és sokszor sikertelen adóztatási kísérletekről. Javaslatot tesz a helyi adókról szóló törvény aktualizálására, a vagyonarányos közteherviselésre, stabil, kiszámítható, rugalmas adórendszerre, ügyfélcentrikus adóigazgatásra, egyszerűsítési lehetőségekre, a túldimenzionált adórendszer többértelműségének kizárására. Összegzésképp elmondható, hogy a mai magyar és számos európai ország alkotmányából hiányolja a közteherviselés pontos meghatározását, az egyértelmű feltételek kialakítását és a nemzetközi adójog harmonizációját. A mű aktualitását adja az Európai Unió gazdasági válsága, az általánosan negatív gazdasági hangulat és a csökkenő vállalkozói kedv. Az éveken át tartó, lelkiismeretes munka eredménye: szakmailag kiváló, laikusként is olvasmányos, mégis hiteles mű. ■
JEGYZETEK
* Inter-szféra Kft., Pécs 2012. 120 o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Phd-hallgató.
Visszaugrás
