Érdekes eszmecserék, a sportjog aktuális témaköreit feldolgozó előadások és nem utolsósorban megemlékezés Dr. Sárközy Tamás professzor úr munkásságáról és személyéről - röviden így foglalhatjuk össze az V. Sárközy Tamás Sportjogi Konferenciát. A Dr. Szabó Tünde országgyűlési képviselő, kormánybiztos, egyetemi oktató asszony által röviden a magyar sportjog csúcstalálkozójának titulált eseményen tizennyolc prezentáció keretében ismerkedhetett meg a jogterület komplex kérdéseivel a mintegy százötven főt számláló közönség. A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Magyar Jogászegylet közös szervezésében megrendezett konferenciára 2023. november 17-én került sor. A TF Athén termében összegyűlt érdeklődők Dr. Ökrös Csaba, Prof. Dr. Szuchy Róbert, Dr. Réti László, valamint a már említett Dr. Szabó Tünde köszöntőjét követően hallgathatták meg a délelőtti szekció programját Dr. Sárközy Szabolcs és Dr. Réti László elnöklete mellett.
Prof. Dr. habil. Szuchy Róbert PhD: A mesterséges intelligencia alkalmazása és jogi szabályozása a sportban[1]
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre inkább átszövi mindennapjainkat, ez alól természetesen a sport sem kivétel. A kétségkívül időszerű kérdést feldolgozó előadás keretében nemcsak a területben rejlő potenciált, de azokat a kérdéseket is megismerhettük, melyek kihívások elé állíthatják a jelen és a jövő jogászait. A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek hasonlóképpen alkalmasak a játékosok teljesítményének javítására, játékanalízisre, továbbá segítséget nyújtanak a sérülések megelőzésében és a nézők számára nyújtott interaktív élmények javításában. Használják a játékosok és csapatok teljesítményének elemzésére és optimalizálására, továbbá helytelen mozgások és a sérülési kockázatok beazonosítását könnyíti meg. Az MI a játékelemzés és stratégia kapcsán is tartogat lehetőségeket, hiszen a játékok és játékosok analizálására, stratégiák kidolgozására és a döntéshozatal támogatására alkalmazható, egyaránt támogatva az ellenfelek stratégiáinak megértését és a saját stratégiák finomítását. Professzor úr példákkal is szemléltette az így nyert versenyelőnyök gyakorlati megnyilvánulási formáit: ezáltal megismerhető, honnan szerezték a legtöbb gólt, megtudható akár az is, hol érdemes várakozni ahhoz, hogy olyan passzt kapjon valaki, amelyből adott esetben gól születhet. Az előadás az előbbiek mellett a "fan engagement", a sportrajongók által átélt élmény kérdésére is választ adott. Ezáltal sokkal interaktívabbá tehető a sportesemény, ami pedig a csapat és a szurkolók közötti kapcsolat megerősödését eredményezheti.
A virtuális és kiterjesztett valóság technológiák ismertetését követően a hallgatóság megismerhette azokat a kihívásokat, melyekkel a jogászoknak a mesterséges intelligencia sportiparban való megjelenésével számolnia kell. Mindenekelőtt adatvédelmi és biztonsági szempontokat kell számba venni, hiszen az MI rendszerek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek a sportesemények résztvevőiről. Ezek az adatok komoly eszmei értéket képviselnek, így fokozott felelősséggel kell számolnia azoknak, akik ilyen rendszert működtetnek. Felvetődik továbbá az etikus használat és a technológiai integritás szabályozása is, előbbi esetében a tisztességes és igazságos használat, utóbbi esetében a játék tisztaságának és tisztességének garantálása a cél. Az MI akár a sportoló által feltöltött képekből képes analizálni és előre jelezni, hogy az eltöltött programjai alapján milyen teljesítményt fog nyújtani, ez pedig akár a sportfogadás kapcsán is jelentőséghez juthat. Mindezek mellett versenyjogi szempontoknak kell érvényre jutniuk a szabályozás kialakítása során, illetve az átláthatóság, felelősség és jogorvoslat szempontjait mind figyelembe szükséges venni a rendelkezések megalkotása során. Összességében elmondható, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése egy komplex szabályozási keret kialakítását veti fel, amely szükséges annak érdekében, hogy az általa nyújtott előnyök rizikó nélkül kiaknázhatóak legyenek.
Dr. Szekeres Diána LL.M, PhD - Dr. habil. Barcsi Tamás PhD: Sportjog és sportetika határán: az emberi méltóság és a fair play szemlélet érvényesülési lehetőségéről[2]
A második előadásban Dr. Szekeres Diána a preventív gyermek-és ifjúságvédelem magyarországi érvényesülésével foglalkozó kutatócsoport munkájához kapcsolódó területet helyezett fókuszba. A kutatás célkitűzése annak biztosítása, hogy a fiatal sportolók az edzőkre és sportszakemberekre egyfajta harmadik szülőként tudjanak számítani, illetve hogy a szülők is megbízhassanak a gyermekeket körülvevő rendszerben, különös tekintettel a sportegyesületi és az akadémiai szisztémára is.
Vannak olyan alapvető erkölcsi elvárások, - mint például a mások iránti tisztelet és a közös tevékenységben
- 42/43 -
való megfelelő részvétel elve - melyeknek a sport világában is érvényesülnie kell. Ezek közé a feltétlen tiszteletet érdemlő kritériumok közé tartozik az emberi méltóság is, ahogy Immanuel Kant is hangsúlyozta. Ezek a szempontok számos nemzetközi dokumentumban helyet kaptak, így többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az Európai Sport Chartában és a Sport Etikai Kódexben is. Hasonlóképp megerősíti az emberi méltóság fontosságát az Olimpiai Charta olyan elvek rögzítése mellett, mint a szolidaritás, barátság és tisztességes játék szellemisége. Fontos lenne, hogy mindez a sporttevékenységet, a sportpolitikát és a sportirányítást egyaránt áthassa, ezek mind megfeleljenek a fair play eszméjének. Kérdés, hogyan tud a fair play edzői erényként érvényesülni? Például megmutatkozik a megfelelő szellemben való játék során. Ez magában foglalja a dopping használatától, az erőszak alkalmazásától és a kizsákmányolástól való távolmaradást. A sportszakmai példamutatás lényegében a fizikai kiválóság mellett az erkölcsi kiválóság képviseletét jelenti, összességében az erőszak elutasítása az igazságosság, a figyelem, a segítőkészség előtérbe helyezése mellett. Ezt követően a megfelelő etikai hozzáállást gyengítő tényezők kerültek bemutatásra. Ilyenként azonosítható a túlzott sikerorientáció, amely a sport elüzletiesedésével tört felszínre. Ebbe a kategóriába sorolható még a visszaélést eltussoló kultúra is, melyet sokáig a fizikai erőszak eltűrése jellemzett, mondván, "ez szükséges a sikerhez". Nem is beszélve arról, hogy az áldozat félti a karrierjét és fél attól is, hogy a leadott jelzése hatástalan marad. Megtörtént esetek bemutatását követően olyan pozitív minta került megemlítésre, mint a Magyar Úszó Szövetség által megalkotott gyermekvédelmi program. A határok megvonása, a forródrót, a megfelelő panasztételi-"jelzőrendszeri" lehetőség biztosítása, az etikai érzékenyítés, a panaszok megfelelő kivizsgálása, valamint a példaképek, fair play díjjal kitüntetettek előtérbe kerülése szolgálhatnak megoldási lehetőségként. Az eddigi kutatási eredmények alapján megfogalmazódik az igény a jelzőrendszer Sporttörvénybe történő integrálására, további javaslatként a jelzési nyomvonal, az eljárásrend kialakítása és a jogszabály-módosítás koherenciájának szükségessége fogalmazható meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
