Az írásszakértő szakmai ismereteinek igénybevétele nagyon sokoldalú. Legtöbbször a büntető- és a polgári peres eljárások keretein belül van szükség igazságügyi írás-, kézírásvizsgálatokra, de sor kerülhet rá nemperes eljárásokban, közjegyzői eljárásban vagy magánszemély megbízása alapján, és elképzelhető szabálysértési eljárások során is.[1] Az első két esetben - szembeállítva a többi területtel - lényegesen nagyobb volumenben kerül sor írásszakértői kirendelésekre, így ez a tanulmány elsősorban a büntető- és a polgári peres eljárásokkal összefüggő problémakörre koncentrál.
A Be.[2] 99. §-a értelmében akkor kell szakértőt alkalmazni, ha a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, illetve a tételesen felsorolt esetekben. A jogszabály alapján az írásszakértő alkalmazásának tekintetében kötelező jelleg tehát akkor mutatkozik, ha különleges szakértelmére szükség van. Ennek eldöntése azonban nem mindig egyszerű feladat. A gyakorlatban a jogalkalmazó előtt felmerülhetnek olyan esetek, amelyekben az írásszakértői kirendelés szükségessége, indokoltsága, realitása, várható eredményessége kétséges, nehezen vagy nem egyértelműen eldönthető. A nyomozási szakban ezért a 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a nyomozó szerv vezetőjének körültekintő mérlegelésére bízza a kérdés eldöntését.[3]
A Pp.[4] 177. § (1) bek. szerint a bíróság szakértőt rendel ki, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik.
Ami egyértelműen szembetűnik a jogszabályi szövegek olvasatából, hogy szakértőt tények megállapítása vagy megítélése érdekében lehet bevonni az eljárásba.[5] A szakértő feladatának az a lényege, hogy ismert tényekből kiindulva, tudományosan bizonyított tételek felhasználásával, azok segítségével további tényekre következtessen, hogy munkájával a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését segítse. A szakértő tehát csak azoknak a kérdéseknek a megválaszolására képes, amelyek tények megállapítására vonatkoznak! Tevékenysége során mindegy, hogy az adott tény ismert volt-e a hatóság számára, például a terhelt már elismerte, hogy a kérdéses kézírás tőle származik, vagy új elemet tartalmaz a szakértői vélemény, a következtetés tény-jellege nem változik. Ez sarkalatos kérdés, hiszen mind a kirendelő határozatokban, végzésekben, illetve a tárgyalások során találkozhat a szakértő olyan kérdésfeltevéssel, "miszerint elképzelhető, hogy…?" vagy "történhetett-e oly módon, hogy…?". Ezekre a kérdésekre kellően megalapozott válasz nem is adható. Hiszen sok minden elképzelhető, sőt egyes változatok már a fantázia birodalmába vezetnek. A szakértő azonban tényekről és nem feltételezésekről, elképzelésekről nyilatkozik. Olyan tényeket állapít meg, amelyeket tudományos módszerek segítségével bizonyítani is tud.
Másik sarkalatos kérdésként merül fel a különleges szakértelem fogalmának értelmezése. Ebben a tekintetben egyet lehet érteni Kertész Imre lényegre törő megfogalmazásával, aki azt írja: "A különleges szakértelem olyan tudományos ismeret vagy gyakorlati tapasztalat bármely szakma területéről, amely az adott korban és társadalomban kívül esik az általános műveltséghez tartozó ismeretanyagon és a jogi szakértelmen."[6] Fentiek alapján tehát az írásszakértő olyan különleges szakértelemmel rendelkező természetes személy, akinek a különleges ismeretei az igazságügyi írásvizsgálatok, kézírásvizsgálatok területére terjednek ki. A 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről (kompetencia rendelet) pedig taxatíve felsorolja, melyek azok a szakkérdések, amelyek megválaszolására igazságügyi írásszakértő vehető igénybe.
"25. § (1) Ha a szakkérdés annak megállapítására irányul, hogy
a) valamely kézírás vagy aláírás az összehasonlító minták alapján mely személytől vagy szűkebb személyi körtől származik,
b) különböző kézírások vagy aláírások ugyanazon személytől származnak-e,
c) a vizsgálatra küldött kézírás vagy aláírás
ca) eredeti vagy másolat,
cb) valódi vagy hamisított,
cc) természetes vagy torzított írással készült,
d) az iratot, illetve egyes részeit megváltoztatták-e,
e) az átjavított vagy törölt szöveg eredetileg mit tartalmazott,
f) a vizsgált kézírás a minták alapján rendhagyó körülmények között készült-e, illetve
g) a vizsgálatra küldött kézírás vagy aláírás és a minta alkalmas-e a vizsgálatra,
írásszakértői vizsgálatot kell elvégezni.
- 246/247 -
(2) Írógéppel készített szöveg esetében az írásszakértői vizsgálat során értékelni kell azt, hogy az iratot
a) milyen típusú írógéppel állították elő,
b) milyen rendszerű (mechanikus, elektromechanikus, elektronikus) írógépen készítették,
c) meghatározott írógépen írták-e,
d) egyszeri vagy többszöri befűzéssel készítették-e (tartalmaz-e utólagos hozzáírást), illetve
e) egy vagy több példányban készítették-e, indigós másolat esetén pedig azt is, hogy a vizsgálatra küldött irat hányadik példány."
Mivel a szakértő kirendelése során vizsgálat tárgyát kell hogy képezze, hogy az adott szakkérdés megválaszolására megfelelő kompetenciával (különleges szakértelemmel) rendelkező szakértő került-e bevonásba, a fenti szabályozás az igazságügyi írásszakértés területén a kérdés eldöntését egyértelművé teszi. Amennyiben kellő kompetencia nélkül került sor igazságügyi szakértői vélemény készítésére, az alkalmatlannak tekintendő a ténybizonyításra.
A szakértő alkalmazása általában kirendeléssel történik, de a jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy ha sürgős részvizsgálatra van szükség, e vizsgálat kirendelő határozat nélkül, az ügyész vagy a nyomozó hatóság szóbeli rendelkezése alapján is elvégezhető. (Mivel az írásszakértői területen végzett összehasonlító, komplex írásvizsgálati módszerek az esetek túlnyomó többségében laboratóriumi körülményeket igényelnek, a sürgősségre való tekintettel elvégzett vizsgálatok nem minden esetben tekinthetők kellően megalapozottnak, így az írásszakértői szakterületre nem jellemző a szóbeli kirendelés.) A nyomozó hatóság és az ügyészség határozatot hoz, a bíróság végzéssel vonja be a szakértőt az eljárásba. A kirendelő határozat, végzés tartalmi elemeinek főbb vonalait a Be. 100. § (1) bek. és 108. § (6) bekezdései meghatározzák. Ezt egészíti ki részletekbe menően a nyomozó hatóság oldaláról a 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet 28. §-a. A kézhez kapott kirendelést és egyéb iratokat gondosan át kell tanulmányozni, azok egyes elemeit különös gonddal kell ellenőrizni, értelmezni. Utóbbiak közé tartozik
1. a kizáró okok vizsgálata,
2. az átadott iratanyagok tételes ellenőrzése,
3. a vélemény elkészítésére rendelkezésre álló idő (határidő) felmérése,
4 az ügyben megteendő egyéb cselekmények számbavétele,
5 a feltett kérdések értelmezése.
1. A szakértő a kirendelése esetén köteles az ügyben közreműködni és szakvéleményt adni, amennyiben kizáró okok [Be. 103. § (1) bek.; Pp. 178. § (1) bek., (2) bek.] nem állnak fenn. Ennek vizsgálata a szakértő oldaláról megkerülhetetlen, és amennyiben vele szemben felmerül valamilyen kizárási ok, azt köteles haladéktalanul jelezni. A kizárásra okot adó körülmény sokszor azonban csak a teljes ügyirat ismeretében válik nyilvánvalóvá, ezért is fontos, hogy a szakértő - jogával élve - ne csak a vizsgálat tárgyát képező okiratokat, hanem kellő mélységig a komplett iratanyagot megismerje. A szakértő a kirendelés alól felmenthető, ha a szakkérdés nem tartozik a szakértő szakismereteinek körébe, vagy a szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény vagy testület jogosult szakvéleményt adni, illetve a szakértői tevékenység ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha a tevékenység zavartalan ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének a feltételei nincsenek meg, [Be. 104. § (2) bek.; Pp. 179. §] a szakértőt kötelessége alól egyéb elfoglaltsága miatt vagy más fontos okból fel lehet menteni. Természetesen a szakértő is kérheti a kirendelés alóli felmentését, ha a kirendelő a szakértő kérésére nem biztosítja a szakértő által megjelölt, a szakértői tevékenység ellátásához szükséges adatokat, felvilágosítást, iratokat és vizsgálati tárgyakat, és e nélkül a kirendelés nem teljesíthető.[7]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
