A Kúria határozatában rögzítette, hogy abban a speciális esetben, ha az okirat nyelvét nem értő személy köt írásbeli alakhoz kötött szerződést, a szerződés érvényességéhez a közokirati, illetve a teljes bizonyító erejű magánokirati forma és a nyilatkozó fél aláírásának vagy kézjegyének hitelesítése, igazolása mellett az is szükséges, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.
Ügyszám: BH 2023.274. (Kúria Gfv.III.30.404/2022/6.)
Címszavak: jognyilatkozat; írásbeli alak; írni-olvasni nem tudó, valamint a nyelvet nem értő személy által tett írásbeli jognyilatkozatok érvényessége; közokirat; teljes bizonyító erejű magánokirat; érvénytelenség; relatív semmisség
A felperes a felszámolása elrendelését megelőzően devizakereskedelmi szolgáltatásokat nyújtott, így fordult hozzá a Kínában született, de Magyaroroszágon élő alperes. Az alperes 2014. november 25. napján számlaszerződés értékpapír- és ügyfélszámla-vezetéséről, bizományosi keretszerződés határidős deviza- és állampapírügyletekre, valamint külföldi részvény, áru- és tőzsdeindexből származtatott árfolyam-különbözeti ügyletekre, illetve határidős áruügyletekre vonatkozó okiratokat (szerződéseket) írt alá a felperes korábbi munkatársa, a kínaiul tudó P. közreműködésével. Az alperes egy további okiratot is aláírt, mely szerint meghatalmazza P.-t azzal, hogy a számlája terhére megbízásokat adjon a felperesnek. Az alperes a felperesnél megnyitott ügyfélszámlájára átutalt 2 x 9992 eurót.
Az alperes által aláírt szerződések utalást sem tettek arra, hogy a szerződést tanúk vagy hitelesítő személy a magyar nyelvet nem beszélő alperesnek megmagyarázta volna.
Az alperes ügyfélszámláján P. opciós ügyleteket bonyolított, amellyel összefüggésben 11 432,98 euró prémium jóváírásra került az alperes ügyfélszámláján. 2015. január 15. napján a Svájci Nemzeti Bank bejelentése folytán az EUR/CHF piacon előállt ármozgással az alperes nyitott pozíciójával veszteség jelentkezett, a pozíció fedezetlenné vált. A pozíciók zárásával az alperes ügyfélszámláján 188 697,61 euró veszteség keletkezett, amelynek egyenlege így 157 279,43 euró összegre változott. A felperes eredménytelenül szólította fel az alperest 2015. március 4. napján a fenti tartozása megfizetésére, majd
- 161/162 -
ezt követően 2015. március 5-i időponttal felszámolás alá került.
A felperes módosított keresetében a felek között létrejött szerződés teljesítését kérte, az általuk megkötött bizományosi keretszerződés és az alperes konkrét megbízásai szerint kötött pénzpiaci ügyletek után. Másodlagosan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:115. § (2) bekezdése szerint kártérítési igényt érvényesített.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A bíróság indokolásában a bizományi szerződés érvényességével kapcsolatban rámutatott, hogy mivel az alperes nem ismeri a magyar nyelvet, ezért a Ptk. 6:7. § (4) bekezdése alapján írásbeli jognyilatkozata csak abban az esetben lenne érvényes, ha az okiratból kitűnne, hogy annak tartalmát valamelyik tanú az alperesnek megmagyarázta, a becsatolt szerződéseknek erre utaló tartalmuk azonban nincs. A bíróság kiemelte továbbá, hogy a Ptk. 6:58. §-a a szerződést a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozataként határozza meg, így az alperes jognyilatkozatának hiányában önmagában a felperes jognyilatkozata nem is hozta létre a felek szerződését. Az alperes érvényes jognyilatkozatának hiányában tehát nem a szerződés érvénytelenségét, hanem a létre nem jöttét kellett megállapítani. Ugyanezen indokok alapján a bíróság azt sem találta megállapíthatónak, hogy az alperes írásban meghatalmazta volna P.-t a számlája feletti rendelkezéssel. A másodlagos keresetet szintén alaptalannak találta a bíróság.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával. A másodfokú bíróság szerint a szerződés és az azt létrehozó jognyilatkozat érvényessége egymástól elválasztható, ugyanis a korábban hatályban volt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) rendelkezéseitől eltérően a Ptk. a jognyilatkozatokat és a szerződéseket külön szabályozza. A Ptk. 6:9. §-a ugyanis csak a jognyilatkozatok hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára rendeli alkalmazni a szerződés általános szabályait, és azt is csak abban az esetben, amennyiben maga a Ptk. ettől eltérően nem rendelkezik. A Ptk. 6:7. §-a az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatokra külön alaki érvényességi követelményeket ír elő, kifejezetten a jognyilatkozatok - és nem a szerződés - érvénytelenségét kimondva az alaki hibában szenvedő jognyilatkozatokra. Az érvénytelen jognyilatkozat elsődleges jogkövetkezménye pedig a Ptk. 6:9. §-a és 6:108. § (1) bekezdése alapján az, hogy nem fűződik hozzá joghatás. A jognyilatkozattal elérni kívánt, célzott joghatás maga a szerződés létrejötte, azaz az érvénytelen jognyilatkozat éppen a szerződésnek mint joghatásnak a kiváltására nem alkalmas. Ezért az alaki hibában szenvedő, érvénytelen jognyilatkozat következtében a szerződés nem jön létre. Mindebből következően az alperes jognyilatkozatának érvénytelensége nem a szerződés érvénytelenségét, hanem a létre nem jöttét eredményezte, ami egyben megalapozatlanná tette a felperesnek mind a szerződés teljesítésére alapított elsődleges, mind a Ptk. 6:115. § (2) bekezdése szerinti kártérítés iránti másodlagos keresetét.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, illetve eltér a Kúria Pfv.VI.20.113/2021/6. számon közzétett ítéletében foglalt jogértelmezéstől.
A Kúria a felülvizsgálatot engedélyezte.
A Kúria elsődlegesen azt rögzítette, hogy a Ptk. 6:7. § (4) bekezdésében nevesített alaki feltételek megsértésének következményéről korábban a Pfv.VI.20.113/2021/6. számú határozatában már állást foglalt, és kimondta, hogy az alaki hiba a szerződés érvénytelenségét eredményezi. A Kúria az ebben a korábban közzétett határozatában foglalt jogértelmezést a jelen ügyben is irányadónak tartja, attól eltérni nem kíván.
A Kúria kifejtette továbbá, hogy a Ptk. a kötelmi jog szabályai körében valóban jelentősen változtatott a régi Ptk. szerződésekre modellezett szabályozási megoldásán, de ez a szabályozási változás - előbb a kötelmek közös szabályai, majd ezt követően a szerződésekre vonatkozó általános szabályok meghatározásával - egyfelől jogszabályszerkesztési újdonság, tartalmát tekintve pedig a korábbi bírói gyakorlat kodifikálása. A Ptk. Hatodik Könyve a kötelmek elsőként megjelenő közös szabályai között így adja meg összefoglaló jelleggel azokat a szabályokat - a kötelem keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályok után a jognyilatkozatokra -, amelyek nemcsak a szerződéses viszonyokra jellemzők, de egyéb kötelemkeletkeztető tényállásokban létrejövő kötelmekre is tipikusak. A jogalkotó kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a Ptk.-ban így megjelenő szabályokat a bírói gyakorlat a régi Ptk. hatálya alatt is a normaszövegben megjelenő tartalommal alkalmazta; azon érdemben változtatni nem kívánt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
