Gondolatok a Társadalmi összefogással a lakásmaffia ellen című tanulmánykötet kapcsán1
Kriminológus kutatóként évek óta foglalkozom a bűnözés, különösen az internetes és számítógépes bűnözés egyes változatainak megjelenési formáival. A közelmúltban megjelent Társadalmi összefogással a lakásmaffia ellen című könyv ismertetése kapcsán kézenfekvőnek tűnt a kötet méltatása és az abban tárgyalt jelenség bemutatásán túl a két bűnözési jelenség összehasonlítása.
A lakásmaffia-jellegű bűncselekmények tudományos igényű vizsgálata 2003-2004-ben az Országos Kriminológiai Intézetben (OKRI) a Legfőbb Ügyészség felkérésére kezdődött meg. Ez a kutatás képezte a kötet kiindulópontját. A kötet történeti, kriminológiai, jogalkotási és szakpolitikai szemszögből egyaránt körüljárja a jelenséget. A Póczik Szilveszter - Dunavölgyi Szilveszter szerkesztőpáros jelentős energiát fektetett a lakásmaffia-bűncselekmények megismerésébe, és a nagyközönséggel való megismertetésébe, ennek érdekében számos, az ilyen ügyekben járatos szakember megszólal a kötetben. Finszter Géza, a neves rendészeti szakember a kriminológiai kutatások bűnmegelőzésben játszott jelentőségére mutat rá, miközben felhívja a figyelmet a szervezett bűnözés és terrorizmus mitizálá-sának és a végrehajtó intézmények túlhatalmának veszélyeire. A kutatás eredeti munkamegosztását követve PóczikSzilveszter a kérdés elméleti, társadalomtörténeti és szociológiai vonatkozásait, valamint a közösségi bűnmegelőzés koncepciójába illeszkedő prevenciós lehetőségeket mutatja be, az empirikus kutatás tapasztalatait pedig Nagy László Tibor ismerteti. Dunavölgyi Szilveszter a kötetben szereplő két dolgozatában a vizsgált bűnözési jelenség szakpolitikai és jogalkotási hátterét, valamint a szükséges jogszabály-előkészítési és jogalkotási folyamat speciális jellemzőit foglalja össze. Sári Monika rendőr alezredes, a Kaptár-alosztály ötletgazdája és egykori vezetője kifejti, milyen lehetőségei és korlátai vannak a rendőri munkának a jelenség felderítésében és üldözésében. Kovács Zsolt az Országgyűlési Biztosok Hivatala, valamint az önkormányzatok tapasztalatait taglalja, míg az ingatlan-nyilvántartás jogszabályi változásairól és ezek lehetséges bűnmegelőzési hatásairól Kőszegi Gábor ingatlan-szakjogász szól. Megszólal az ingatlanforgalmazással foglalkozó szakma képviselője is: Sztranyák Józseftől megtudjuk, milyen ellenőrzési, figyelmeztetési kötelezettségei lehetnek az ingatlanforgalmazónak a lakások közvetítésekor, és milyen szervezeti újítások szolgálhatnák a hatékonyabb bűnmegelőzést. Parti Tamás a Budapesti Közjegyzői Kamara képviseletében a lakásmaffia-jellegű cselekmények kapcsán rámutat az ingatlan-nyilvántartás elektronikus követhetőségének preventív hatására, valamint a közjegyzők munkáját és ellenőrzését biztosító szigorú szabályok garanciális szerepére. Dobrodinszky Dénes, egykori ügyvéd és ingatlanforgalmazó súlyos kritikát fogalmaz meg a lakásmaffia-jellegű ügyleteknél közreműködő ügyvédekről, de bírálja az ügyvédi kamarákat is. A bírósági végrehajtói szakmát képviselő Császti Ferenc kimerítő részletességgel ismerteti a végrehajtás szervezetét, felügyeletét, a végrehajtói hivatás gyakorlásának feltételeit, valamint a Bírósági Végrehajtói Kamarának a T/16338. számú törvényjavaslat alapján a 2005. évi CLXII. törvénnyel behozott változásokra vonatkozó álláspontját is. Az ügyészi szervezet lakásmaffiákkal kapcsolatos tevékenységét, lehetőségeit Bíró Kornélia legfőbb ügyészségi ügyész foglalja össze. Felhívja a figyelmet néhány egyszerű megelőzési módra, de a legfontosabbnak a bűnmegelőzési célú tudatformálást tekinti, amelyben az állami intézményeknek, a sajtónak és az érdekvédelmi szervezeteknek is jelentős feladatot kellene vállalniuk. A tanulmányok sorát Szabó Péter legfelsőbb bírósági bíró írása zárja, aki tanulmányában az 1/2005. büntetőpolgári jogegységi határozatról szól.
Az említett kutatás időszakában forgalomban lévő, nem ritkán naiv, de jó szándékú, máskor nagyon is használható, sőt azóta megvalósított prevenciós javaslatokat a Póczik Szilveszter - Nagy László szerzőpáros foglalta össze. A kötet a tanulmányok mellett tartalmazza az ORKI-ban 2004 júniusában a témában tartott kerekasztal-beszélgetés jegyzőkönyvét is. A beszélgetés, amelyben a kötet szerzői között a 2002. évben alapított Sors-Társak Egyesület elnöke, Török-Szabó Erzsébet is megszólal, kötetlen stílusban ütközteti az áldozattá vált magánszemély, a kriminológusok, az ügyészség, a rendőrség, az ügyvédek, a közjegyzők, valamint a bírósági végrehajtók álláspontját. A vita szinte megelevenedik az olvasó szeme előtt a jól szerkesztett jegyzőkönyvet olvasva.
A kötetben minden, a lakásmaffia-jelenség kapcsán érintett szakma megszólal, részletes ismereteket közöl eljárási szabályairól és prevenciós lehetőségeiről. Ez alkalmassá teszi a kötetet arra, hogy a szakmai részterületekhez nem értő laikus is alapvető ismereteket szerezzen a lakásmaffia jelenségéről, az érintett szakágak lehetőségeiről, a témával összefüggő jogszabályokról és eljárási buktatókról. Ezért e szakkönyv alkalmas lehetne akár oktatási célokra is, tankönyvként vagy jegyzetként.
A kötet végén a szerzők rövid szakmai életrajza mellett megtaláljuk legfontosabb publikációikat is. A kötet részét képezi Dunavölgyi Szilveszter lakásmaffiához kapcsolódó jogszabály-gyűjteménye, amely praktikusan, CD-mellékletként jelent meg, így minden érdeklődő számára könnyű és gyors eligazodást ígér az elsőre bonyolultnak tűnő jogszabály-rengetegben. A szerkesztők a tanulmányok angol nyelvű összefoglalóját is elhelyezték a kötet záróakkordjaként. Mindazonáltal, hiányzik a tanulmányok idegen nyelvű, terjedelmesebb változatának megismerhetőségi helye (ha van ilyen), valamint a szerzők internetes elérhetősége. Kár, hogy az érdeklődő olvasó kezét ezen a ponton elengedték a szerkesztők, és nem kínálták fel a kapcsolatfelvétel lehetőségét. Komoly szakkönyvről lévén szó elvárható lett volna a kötet név- és tárgymutatóval való ellátása, amelyre szüksége lehetne a nem teljesen laikus közönségnek is, ha további ismereteket kíván szerezni a jelenség részleteiről.
A lakásmaffiának nevezett jelenség és az interneten megjelenő csalások között meglepően sok hasonlóság fedezhető fel. Mi több, a 2006 decemberében Magyarországon is nagy port kavart "phishing"-támadások sokban emlékeztetnek a valós világban végbemenő, lakóingatlanokkal kapcsolatos csalásokra. Mielőtt az olvasó kérdőn összeráncolná homlokát, tekintsük át, miben áll a "phishing". A phishing az angolban internetes halászatot jelent. A halászat megnevezésére eredetileg a fishing szolgálna, azonban a virtuális valóságban ez a fogalom is mutálódik. Így lesz az adathalász-technika fishing-ből phishing, szándékolt utalással arra, hogy a cselekmény alapja az eredetihez megtévesztésig hasonló virtuális másolatok, weboldalak készítése. A phish-ing-támadások általában elektronikus levélben való megkereséssel kezdődnek. A támadók ad hoc alapon választják ki áldozataikat, kéretlen levelekben küldik ki felhívásaikat, amelyekben arra kérik a címzetteket, látogassanak el az általuk kreált hamis weboldalakra, és adják meg különféle személyes vagy banki adataikat. Az ál-weboldalak elérhetősége a megtévesztésig ugyanolyan, mint azoknak a bankoknak az ügyfélkiszolgáló oldala, amelyek nevében a leveleket küldték. De mégsem ugyanolyan, és ebben áll a phishing lényege. Ha a megtévesztett ügyfél megadta banki azonosítóját, a weboldal megszakadt kapcsolatot vagy hibát kommunikál, az ablakok bezárulnak, az adatok pedig a csalók gazdagépén tárolódnak. A megszerzett adatok birtokában az elkövetők on-line banki tranzakciókat hajthatnak végre, felvéve a megtévesztett áldozatok virtuális személyiségét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
