A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik legfontosabb nevesített esete, amelynek tervezetbeli joganyaga jelentősen változik és gazdagodik a hatályos Ptk.-hoz képest. A tervezet a hibás teljesítés szabályait is a kereskedelmi (üzleti) szerződések követelményeihez igazodva határozza meg, kivételként fogalmazva meg a fogyasztói szerződésekre jellemző eltéréseket. A legfontosabb ilyen eltérés, hogy a hibás teljesítés körében is általánosan érvényesülő diszpozitivitással szemben a fogyasztói szerződés hibás teljesítésére vonatkozó szabályok a fogyasztó javára egyoldalúan kógensek [5:136. § (3) bekezdés]. További fontos eltérés, hogy - a hatályos Ptk. 305/A §-ának (2) bekezdésével egyezően - fogyasztói szerződés esetében a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén megdönthető törvényi vélelem szól amellett, hogy az már a teljesítéskor is megvolt, vagyis a bizonyítási kötelezettség - a jótálláshoz hasonlóan - megfordul. E rendelkezés (5:137. §) következtében a fogyasztó 6 hónapos időtartamra ugyanolyan helyzetbe kerül, mint egy kötelező jótállás kedvezményezettje. Itt kell megemlíteni azt a fontos változást is, hogy míg a hatályos Ptk. 685. § e) pont a kellékszavatosságra és jótállásra vonatkozó szabályok alkalmazásában csak azt a szerződést tekinti fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, addig a tervezet ilyen korlátozást nem tartalmaz, tehát a bizonyítási teher 6 hónapra történő megfordulásának a szabálya ingatlanra vonatkozó fogyasztói szerződésnél is irányadó. A bizonyítási kötelezettséget megfordító, a hibás teljesítés mellett szóló törvényi vélelem nem csak a szavatosság, hanem a hibás teljesítéssel okozott kárért való felelősség körében is irányadó, ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának véleménye (BH 2005/3.) már a hatályos Ptk. 305/A. §-ának (2) bekezdése kapcsán kifejtette.
A hibás teljesítés fogalmát a tervezet a hatályos Ptk.-val tartalmilag egyezően állapítja meg, kiegészíti azt azonban azzal, hogy nincs szó hibás teljesítésről akkor, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a jogosult a hibát már a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett. A tervezet tehát a hiba szerződéskötéskori ismeretét - amely körülményt a hatályos Ptk. 305/A. § (1) bekezdés a felelősség alóli mentesülés körében értékel - a hibás teljesítés fogalmi körébe vonja. Ez a változtatás dogmatikailag helyeselhető mivel ez a körülmény a jogintézmény fogalmához kapcsolódik, hiszen ilyen esetben jogi értelemben nem történik hibás teljesítés, és ebből következően nem alkalmazható a hibás teljesítés egyetlen jogkövetkezménye sem.
A hibás teljesítést, mint szerződésszegési esetet a tervezet egyértelműen megkülönbözteti a hibás teljesítés jogkövetkezményeitől. A hibás teljesítés, mint szerződésszegési eset mindig csak egy meghatározott felek közötti konkrét szerződés keretei között, annak tartalmához viszonyítva értelmezhető jogi fogalom. Ezzel szemben a hibás teljesítés lehetséges jogkövetkezményei között - a tervezet felfogásában - vannak olyanok, amelyek csak a konkrét szerződő felek egymás közötti viszonyában érvényesíthetőek, és vannak szerződéseken átívelő, az adott szerződés relatív szerkezetéből kilépő jogkövetkezmények.
(Más felfogásban a szolgáltatás, a dolog hibájának orvoslására szolgáló jogintézmények közül nem mindegyik minősíthető egyben a hibás teljesítés jogkövetkezményének is, hanem csak azok, amelyek az adott szerződés feleinek egymás közötti viszonyában érvényesíthetőek.)
A hibás teljes objektív jogkövetkezménye a kellékszavatosság, amely jogcímen csak az adott szerződés jogosultja léphet fel az adott szerződés kötelezettjével szemben és amely elsősorban a hiba természetbeli orvoslását szolgáló jogintézmény. A hibás teljesítés másik, csak a szerződő felek egymás közötti viszonyában érvényesíthető, és a hiba pénzbeli reparációjára szolgáló jogkövetkezménye a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti igény.
A hibás teljesítés adott szerződés relatív szerkezetéből kilépő jogkövetkezményei lehetnek: a jótállás, a termékszavatosság új jogintézménye, valamint a termékfelelősség amely jogintézmény azonban - lévén, hogy nem konkrét szerződés megszegéséhez kapcsolódó kárfelelősséget jelent - nagyon helyesen nem a szerződésszegésnél, hanem a szerződésen kívüli károkozás körében nyert szabályozást, tartalmában lényegében a hatályos termékfelelősségi törvény (1993. évi X. törvény) szabályozásával egyező módon. (Persze ugyanilyen logika nyomán a termékszavatosság és - legalábbis a tervezet által megfogalmazott formájában - a jótállás sem egy adott szerződés megszegéséhez kapcsolódó jogintézmények és ilyen értelemben nem is a hibás teljesítés, hanem sokkal inkább a dolog "hibásságának" a jogkövetkezményei.)
A hibás teljesítéshez kapcsolva tartalmazza a tervezet a jogszavatosság - a hatályos Ptk.-ban a kötelmi jog különös részében az adásvételnél (és a bérletnél) szabályozott - jogintézményét abból a megfontolásból kiindulva, hogy a kötelezettnek a szolgáltatást nem csupán fizikai hibáktól mentesen, hanem "jogtisztán" kell nyújtania. A jogszavatosság ilyen felfogásban a forgalomképes vagyoni értékű jogok és követelések átruházására vagy hasznosítására irányuló szerződések hibás teljesítésének orvoslására szolgáló jogintézmény. A hibás teljesítés szabályanyaga a tervezetben nem csak a jogszavatossággal, hanem a hibás teljesítés tevékenységi szolgáltatásokra (pl. vállalkozási szerződések) és használati szolgáltatásokra (pl. bérlet, lakásbérlet, helyiségbérlet, haszonbérlet) vonatkozó "különös szabályaival" is kibővül. (A jogszavatosság, a hibás teljesítés különös szabályai, valamint a termékfelelősség tárgyalására - terjedelmi okokból - egyáltalán nem térek ki, és a kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás jogintézményeit sem teljes körűen, hanem csak a legfontosabb változtatásokra összpontosítva tárgyalom.)
A kellékszavatosság Ptk.-beli szabályai viszonylag nem régen, 2003. július 1-jei hatállyal mentek keresztül jelentős korszerűsítésen, amikor a Ptk.-t módosító 2002. évi XXXVI. törvénnyel megtörtént a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállás egyes vonatkozásairól szóló 1999/44. EK irányelv átültetése a magyar jogba. Ily módon a készülő új Ptk. tervezetének több helyen csak át kellett emelnie a már korszerű szabályokat. Ezekre a kérdésekre ezért nem térek ki, hanem a kellékszavatossági szabályok közül csak két olyan kérdéskört emelek ki, amelyeknél viszont a tervezet alapvető változást jelent a hatályos helyzethez képest. Az egyik a szavatossági határidőrendszer kérdésköre, a másik pedig a tapadó kár érvényesíthetőségének megváltozott rendje.
A kellékszavatosság a hibás teljesítés kimentést nem ismerő objektív jogkövetkezménye. A kellékszavatosság körében a legjelentősebb változást a szavatossági határidők rendszerének megváltozása: az elévülési határidők meghosszabbodása, valamint az általános jogvesztő határidő hiánya jelenti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
