A kérdéskörrel kapcsolatos törvényi rendelkezések nemzetközi kitekintése alapján - legalábbis jónéhány európai ország büntető törvényére figyelemmel - alapvetően két eltérő felfogást involváló szabályozási rendszer állítható fel. Az egyik - mint a francia példa mutatja - elsősorban és mindenek előtt az újszülött, a kisgyermek oltalmát helyezi előtérbe. Ennek megfelelően az ún. gyermekölést gyilkosságnak tekintik és a legsúlyosabb büntetéssel fenyegetik.
A másik felfogású szabályozás lényegesen nagyobb súlyt fektet a szülő nő állapotára, és erre tekintettel a büntetés enyhítését tartja szükségesnek.
1. Az újszülött megölésének büntetőjogi megítélése - az első felfogásnak megfelelően - privilegizált törvényi tényállás formájában történő szabályozás nélkül az "általános" emberölési rendelkezés alá vonással oldódik meg:
a) speciális törvényi enyhítő rendelkezés lehetősége nélkül: Franciaország, Spanyolország;
b) speciális törvényi enyhítés, illetve szigorítás lehetőségének megteremtésével: Németország.
2. Az újszülött megölése - a szülő nő védelmét előtérbe helyező felfogásnak megfelelően - privilegizált törvényi tényállás:
a) a privilegizáló körülmény a szülő nőnek a szülés alatti vagy azt közvetlenül követő, de még a szülési folyamat hatása alatti ölési cselekmény kifejtése: Ausztria, Svájc;
b) a privilegizáló körülmény további feltételeket tartalmaz: Dánia, Lengyelország, Olaszország, Oroszország.
ad 1.a) Az 1994-ben hatályba lépett francia Btk. 221-4. cikke arról rendelkezik, hogy az emberölés életfogytig tartó fegyházbüntetéssel büntetendő, ha
- 15 évesnél fiatalabb személy sérelmére követik el,
- olyan személy sérelmére, akinek életkora, betegsége, rokkantsága, testi vagy szellemi fogyatékossága, avagy várandós állapota miatti különös sebezhetősége nyilvánvaló vagy az elkövető előtt ismert.
Az 1995-ben hatályba lépett új spanyol Btk. 138. cikke az emberölés alapesetéről rendelkezik, amelynek büntetési tétele tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
Megjegyzendő, hogy a korábbi spanyol Btk.-ban külön privilegizált tényállás volt található a gyermekölésre vonatkozóan, rövidebb tartamú (hat hónap egy naptól hat évig terjedő) szabadságvesztéssel fenyegetve.
ad 1.b) Németországban az 1998-ig hatályban volt törvényi szabályozás ismerte a gyermekölés privilegizált tényállását. E szerint a 217. § értelmében "az az anya, aki házasságon kívüli gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után megöli, legalább három év vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. Kevésbé súlyos esetekben a szabadságvesztés tartama hat hónaptól öt évig terjed".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
