2014-ben a Kúria hatáskörébe tartozó csőd- és felszámolási ügyekben kezdeményezett felülvizsgálati eljárások több mint 20%-a nem érdemi határozattal fejeződött be. Az elutasítások magas aránya meglehetősen feltűnő, ha azt vesszük figyelembe, hogy ezekben az eljárásokban szinte kizárólag jogi képviselő által terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. A hivatalból való elutasítások alapvetően két nagyobb csoportba sorolhatók. Egyrészt az elutasítás oka lehet a felülvizsgálati kérelem - hiánypótlással nem orvosolható - alaki és tartalmi hiányossága, másrészt külön kategóriát képeznek azok az esetek, amikor a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) alapján nem állnak fenn. Jelen tanulmányban - a Kúria joggyakorlatát alapul véve - e két esetkör vizsgálatával a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének legfontosabb szabályait ismertetem, különös tekintettel a csőd- és felszámolási eljárásokra jellemző sajátosságokra.[2]
A felülvizsgálat tárgya a jogerős bírósági határozat. A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése értelmében ez a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés lehet. A per érdemében a bíróság mindig ítélettel határoz, következésképpen "az ügy érdemében hozott jogerős végzés" a nemperes eljárásokban hozott végzéseket jelenti. Azt, hogy az egyes nemperes eljárások tekintetében mi minősül az ügy érdemében hozott végzésnek - ha az adott eljárást szabályozó jogszabály azt nem határozza meg -, az eljárás sajátosságai alapján kell megítélni. Általában a kérelmet elbíráló, az eljárást befejező határozat minősül az ügy érdemében hozott végzésnek.[3] A csőd- és felszámolási eljárások tekintetében - hasonlóan a polgári perekhez - vannak olyan végzések, amelyek bár az ügy érdemében hozott határozatnak minősülnek, a Cstv. vagy Pp. mégis kizárja a felülvizsgálatot.
A Pp. 271. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha azt törvény kizárja. A felszámolási eljárás vonatkozásában a Cstv. határoz meg a Pp.-hez képest speciális szabályokat, melyekben tovább szűkíti a felülvizsgálható határozatok körét. Ilyet tartalmaz a Cstv. 27. § (1) bekezdése, melynek értelmében a felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak[4] , valamint a Cstv. 60. § (7) bekezdése, ami a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés tekintetében zárja ki a felülvizsgálatot.
A felszámolást elrendelő jogerős végzés elleni felülvizsgálat kizárásának az volt a jogalkotói indoka, hogy vannak olyan élethelyzetek, amelyek esetében a Kúria felülvizsgálati jogkörének megteremtése nagyobb károkat okozna, mint amilyen előnnyel a jogszerű döntés elérése szolgálhat. Így a felszámolás elrendeléséről hozott jogerős döntés esetén a felülvizsgálat megengedése és a végrehajtás esetleges felfüggesztése folytán a Kúria döntéséig függő jogi helyzet alakulna ki. Ha viszont a végrehajtás a felülvizsgálati eljárás alatt tovább folyik, az a helyzet állna elő, hogy mire a kúriai döntés megszületik az ügyben, a vagyonértékesítés már végbement, tehát az eredeti állapot amúgy sem lenne helyreállítható.[5]
A Cstv. 60. § (7) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Kérdésként merült fel, azonban - az eljárás befejezéséhez kapcsolódóan -, hogy a Cstv. 56. § (1) bekezdése alapján az eljárás befejezésére irányuló zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat ellen benyújtott hitelezői kifogást jogerősen elutasító végzés ellen van-e helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének. A Cstv. 56. § (1) bekezdésében szabályozott kifogás eltér a Cstv. 51. §-ában található kifogástól előterjesztésének határidejében, céljában, a kifogással támadható intézkedésben, ez kifejezetten csak az eljárás befejezéséhez kapcsolódik, a felszámoló által előterjesztett anyagok tartalmára irányulhat. A Cstv. 56. § (1) bekezdése szerint a bíróság a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja, ám a kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ebből következően a bíróság a kifogás elutasítása esetén a felszámoló által benyújtott zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban foglaltaknak megfelelően fejezi be a felszámolási eljárást és az eljárást befejező határozatban kell megindokolnia a kifogás elutasítását.
- 171/172 -
A Cstv. 56. § (1) bekezdése szerinti kifogás - előterjesztése esetén - az eljárás befejezéséhez szükséges iratok részét képezi. A bíróság a kifogást elbíráló határozatát a felszámoló által becsatolt záróanyagokra és a hitelezők Cstv. 56. § (1) bekezdése alapján benyújtott kifogásában foglaltakra, az ahhoz csatolt okiratokra alapítja. Az iratok alapján hozott határozat az eljárást befejező végzés, mely összességében tartalmazza az említett iratok értékelését. Mindezek alapján a Cstv. 56. § (1) bekezdése szerinti kifogással érintett tárgykört érdemben elbíráló határozat a felszámolási eljárás befejezéséről hozott jogerős végzés része, mely ellen a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a lehetőségét a Cstv. 60. § (7) bekezdése kizárja.[6]
A felszámolási eljárásban az adósnak a hitelezőkkel kötött egyezségét jóváhagyó másodfokú bírósági végzés szintén nem támadható felülvizsgálati kérelemmel. Ez a jogi következtetés két jogszabály rendelkezéseivel is alátámasztható. Egyrészt ebben az esetben a bíróság rendelkezik a felszámolási eljárás befejezéséről, ami ellen a felülvizsgálatot a - korábban említett - Cstv. 60. § (7) bekezdése zárja ki. Másrészt a felszámolási eljárásban létrejött egyezség bíróság előtti egyezség. Ennek jóváhagyása tárgyában hozott jogerős végzés elleni felülvizsgálat pedig a Pp. 271. § (1) bekezdés h) pontja értelmében kizárt.[7]
A Cstv. nem tesz különbséget aszerint, hogy a bíróság az eljárás befejezéséről hozott végzést egyszerűsített felszámolás keretében hozta-e meg, így egyértelmű, hogy a 63/B. § szerinti egyszerűsített felszámolás befejezéséről hozott jogerős végzés sem felülvizsgálható.
A csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Ennek az az indoka, hogy bár a Cstv. külön rendelkezéseket nem tartalmaz az egyezséget jóváhagyó végzés elleni felülvizsgálati eljárás lefolytathatóságára, a Pp. 148. §-ának (4) bekezdése értelmében a bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya. A kialakult kúriai gyakorlat[8] értelmében a csődeljárás során létrejött, a bíróság által jogerősen jóváhagyott végzés - a Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése alapján, ellenkező rendelkezés hiányában - következményeiben megfelel a Pp. 148. §-ában szabályozott egyezségnek (ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek), ennek következtében pedig a Pp. felülvizsgálattal kapcsolatos rendelkezései is vonatkoznak rá. A Pp. 271. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján pedig nincs helye felülvizsgálatnak az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés ellen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
