"Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak" címmel jelent meg e tankönyv az Akadémiai Kiadó gondozásában, mely szerkezetileg nem a szokványos jogi kommentárok rendszerét követi, hanem témakörönként tekinti át az elemzés tárgyává tett bűncselekményeket.
A szerző egy rendhagyó "általános" résszel vezeti be az olvasót a gazdasági büntetőjog világába, melyben általános büntetőjogi és közgazdasági fogalmakat mutat be, majd áttér a büntetőjog adott különös részi tényállásainak témakörönkénti bemutatására, mely minden esetben a vonatkozó közgazdasági háttér ismertetésével indul.
A könyv szerkezetileg jól tagolt, minden fejezet élén mottó áll, valamint a fejezeteken belül szövegközi kiemelések, táblázatok, példák és ábrák teszik átláthatóvá, érdekessé és könnyen kezelhetővé a tananyagot.
"Az üzleti életben a döntéshozatalt megelőző mérlegelés során többfajta kockázattal szembesül a döntéshozó; a kockázatot a várható hozamokkal összevetve lehet meghozni a döntést, többek között egy projekt elindításáról. Létezik azonban egy speciális kockázat, amely jelentőségét tekintve semmivel sem kisebb például az árfolyamkockázatnál, ez a büntetőjogi kockázat." A szerző az előszó ezen első bekezdésében rávilágít műve céljára, értelmére és szükségességére a büntetőjogi kockázat kiemelésével.
A gazdasági büntetőjog olyan terület, ahol mind a közgazdászok, mind a büntetőjogászok - amellett, hogy otthon érzik magukat - olyan kérdésekkel kerülhetnek szembe, melynek megválaszolásához e két tudományterület együttes ismeretére van szükség. Ilyen "két tudós egy személyben" maga a szerző is, aki a közgazdászokat a szükséges jogi, míg a jogászokat a kellő közgazdasági ismeretekkel kívánja felvértezni.
Az első fejezet a gazdasági büntetőjog fogalmát és a gazdaságban betöltött szerepét határozza meg. A gazdaság fogalmát - melyre a gazdasági büntetőjog meghatározása épül - háromféle megközelítésben vizsgálja a szerző: mikroökonómiai, makroökonómiai és kriminológiai értelemben. Ezek kifejtése után a gazdaság működését befolyásoló szabályok áttekintésére kerül sor. A piac szereplőinek tevékenységét íratlan és írott viselkedési normák határozzák meg, mely utóbbiak lehetnek jogszabályi vagy nem jogszabályi jellegűek. A jogszabályok megszegése esetére kilátásba helyezett egyéb szankciók hatástalansága esetén a jogalkotó által felkínált végső eszköz a büntetőjog. A gazdasági büntetőjog fogalmát tehát a szerző a következőképpen adja meg: azoknak a büntetőjogi és büntetőjogon kívüli jogszabályoknak az összessége, melyek meghatározzák, hogy a gazdasági rendet fenyegető cselekmények közül melyek minősülnek bűncselekménynek, ezek elkövetőit hogyan kell felelősségre vonni, velük szemben milyen szankciókat, miként kell alkalmazni.
A második fejezet olyan alapvető jogszabálytani kérdésekkel indul, mint a büntetőjog jogrendszerben elfoglalt helye, a büntetőjog forrása és a büntető-jogszabály szerkezete. E fejezet érthetően, tömören, példákkal illusztrálva vázolja fel a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), majd egy büntetőjogi norma felépítését, végül áttér a jogszabályértelmezés és a büntető jogszabály hatályával kapcsolatos kérdésekre.
"A gazdasági bűnözés és a gazdasági bűncselekmény" című harmadik fejezetben következetesen bővíti a szerző az olvasó alapvető büntetőjogi ismereteit. Továbbra is olvasmányos formában, mégis olyan fontos kiindulópontokra hívja fel a figyelmet, mint a bűnözés és a bűncselekmények különbsége, a bűncselekmény magyar törvényi fogalma, súly szerinti felosztása, az általános törvényi tényállás (mely a könyv második részében segítségül szolgál az egyes bűncselekmények áttekintéséhez), majd bemutatja a büntethetőségi akadályok rendszerét, a bűncselekmények megvalósulási stádiumait, végül rátér a bűncselekményegység és halmazat problémájára. E témakörök bemutatásánál is gyakorlati - a gazdasági büntetőjog köréből idézett -példákkal tarkítja az elméletet.
A negyedik fejezetben a bűncselekmény résztvevőivel ismerteti meg a szerző az olvasót. Egy ábrán áttekinthetővé teszi az elkövetők típusainak rendszerét, majd az egyes típusok egyenkénti elemzése után kitér a többes bűnelkövetői alakzatokra és a bűnkapcsolatra is.
Az ötödik fejezet keretében a szerző tizenhat oldalt szán a büntetőjogi jogkövetkezmények tanára, melynek aktuális bemutatását Sajó András szavaival hangsúlyozza: "... A gazdasági bűnöző, mint minden megfontolt üzletember, akkor vállalkozik szükségletei bűncselekmény útján való kielégítésére, ha feltételezi, hogy az így várható ráfordításait meghaladja vállalkozása nyeresége." A magyar büntetőjog szankciórendszerét ismét szemléletes ábrán tekinthetjük át, valamint a részletes elemzés előtt a büntetés céljával, fogalmával, majd a büntetéskiszabás feladatával ismertet meg minket a szerző.
A magyar gazdasági büntetőjog történetét nagy vonalakban az első írott büntető törvénykönyv (Csemegi-kódex) megszületésétől, 1878-tól tekinti át a hatodik fejezet három fő korszak mentén, melyek a következők: "korai" vagy liberálkapitalizmus (1949-ig), szocializmus (1949-1989), "modern" kapitalizmus (1989-től). E korszakok sajátosságait ismertetve tárja elénk a szerző a gazdasági büntetőjog fejlődését, melyre természetesen az adott kor szükségletei és adottságai nyomták rá bélyegüket.
A statisztika, mint a tömegjelenségekre vonatkozó számszerű információk elemzésével, rendszerezésével, feldolgozásával foglalkozó tudományág, általános statisztikára és szakstatisztikákra osztható. Az általános statisztika módszertani apparátusának felhasználásával az igazságszolgáltatással kapcsolatos számszerű információkat is elemezhetjük, mely az igazságügyi statisztika feladata. Az igazságügyi statisztikán belül helyezkedik el a bűnügyi statisztika, melynek két fő ága a bűnözés statisztikája és a bűnüldözés statisztikája. Ezek szerepéről, fontosságáról és alkalmazhatóságáról nyújt tájékoztatást a hetedik fejezet - két táblázatban példákat is bemutatva.
A nyolcadik fejezetben a szerző a gazdasági bűncselekményeket három területre osztva csoportosítja. E három csoport a következő: szűkebb értelemben vett gazdasági bűncselekmények (Btk. XVII. fejezet), a gazdálkodással összefüggésben elkövetett egyéb bűncselekmények (Btk. XVI. és XVIII. fejezetének egyes tényállásai), egyes illegális tevékenységek (pl. a prostitúcióval összefüggésben).
Végül a könyv általános kérdésköröket tárgyaló első részének utolsó, kilencedik fejezete azt tekinti át, hogy milyen kapcsolatban áll egymással a gazdaságpolitika és a kriminálpolitika, felhívva a figyelmet a köztük lévő viszony sokoldalúságára, hasonlóságukra és különbségükre célkitűzéseik, eszközeik és érvényesülési területük alapján.
A könyv második nagyobb egységében a szerző először a Btk. XVII. fejezetében szereplő bűncselekményeket tekinti át témakörök szerint, majd kitér a gazdasági büntetőjog határterületeit képező bűncselekményekre is, mégpedig olyan rendszerben, hogy az egyes bűncselekmény-csoportokba foglalt tényállások általános törvényi tényállás alapján való elemzése előtt ismerteti az adott csoportképző tényezőket, és a tényállások jobb megértéséhez szükséges háttérismereteket, alapfogalmakat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
