https://doi.org/10.59851/imr.14.2.1
Nem új keletű állítás az, hogy az internet és a vele kéz a kézben járó közösségi média rohamos fejlődése alapjaiban változtatta meg a művészeti alkotások létrehozásának, megosztásának és felhasználásának módját. A különböző online platformok lehetőséget biztosítanak arra, hogy bárki - a kiskorúakat is beleértve - nyilvánosságra hozhassa a műveit. Az utóbbi években növekszik a kiskorúak által létrehozott alkotások száma, különösen a videómegosztó platformokon, például a TikTokon és a YouTube-on, ahova rövid videók és kreatív tartalmak milliói kerülnek fel naponta. A kiskorúak nemcsak videókat készítenek, hanem egyre gyakrabban írnak könyveket, blogokat is, festenek, zenét komponálnak vagy más művészeti ágakban alkotnak, amelyek hatást gyakorolnak a médiára és a kultúrára. Bár az új technológiák megjelenése elősegíti a kiskorúak önkifejezését, ezzel párhuzamosan jogi kihívásokat is teremt, mert a kiskorú alkotók műveinek felhasználása és online hozzáférhetővé tétele különös figyelmet igényel. A tanulmány célja, hogy átfogó elemzést nyújtson a kiskorú alkotók műveinek felhasználásával kapcsolatos kihívásokról, esetleges nehézségekről és problémákról, ugyanakkor azt egyfajta sorvezetőnek is szánjuk ahhoz, hogy az intézmények és a jogosultak tisztább felhasználási környezet alakíthassanak ki.
Kulcsszavak: kiskorú szerző, gyermekalkotók, gyermekszínészek, kiskorúak műveinek felhasználása
It is not an unprecedented claim that the Internet and the concomitant proliferation of social media have transformed the manner in which art is created, disseminated and utilised. The numerous online platforms provide the opportunity for anyone, including minors, to make their works public. In recent years, the number of works created by minors increased, especially on video-sharing platforms, for
- 5/6 -
instance, TikTok and YouTube, where millions of short videos and creative content are uploaded each day. Minors not only create videos but are also write books, blogs, make paintings, compose music or create other art forms in an increasing number that have an impact on media and culture. While the emergence of new technologies facilitates the self-expression of minors, it also creates legal challenges as the use of minors' works and their online accessibility requires particular attention. The aim of this study is to provide a comprehensive analysis of the challenges, potential difficulties and problems related to the use of minors' works.
Keywords: minor authors, children as authors, child actors, use of minors' artworks
Christopher Paolini 17 évesen írta az Eragont, amely később nemcsak könyv-, hanem filmsiker is lett. Az egyik leghíresebb napló szerzője, Anne Frank, alig volt 15 éves, amikor megírta a később hatvan nyelvre lefordított művét. Wolfgang Amadeus Mozart pedig nyolcévesen komponálta meg első szimfóniáját. Egyes szakirodalmi források szerint minden gyermek alkotónak születik,[1] sőt ők a legőszintébb és a legkevésbé befolyásolható szerzők, azok, akiktől környezetük a valódi kreativitást megtanulhatja.[2] A gyermeki kreativitást teljességgel elismerve és azon túltekintve jogrendszerbeli és jogtudományi kérdés, hogy a kreatív gyermekek, kiskorúak által létrehozott művek egyrészt rendelkeznek-e valamilyen szerzői jogi sajátossággal, másrészt jogrendszerünkben találhatunk-e speciális szabályokat e művek felhasználására.
A jogtudomány minden területének megvannak a maga axiómái. A polgári jogban alaptétel, hogy a 18. életévét be nem töltött személy kiskorú, cselekvőképessége - életkorától függően - teljesen vagy részlegesen korlátozott, és önálló szerződéskötése szűk körű kivételtől eltekintve érvénytelen.[3] A szerzői jog egyik alapelve viszont az, hogy a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta,[4] függetlenül attól, hogy ez a személy cselekvőképes-e, hiszen nemcsak a kor miatt korlátozott cselekvőképességű személyek, gyermekek, kiskorúak lehetnek szerzők, hanem a mentálisan zavart (és emiatt a cselekvőképességüket korlátozó gondnokság alatt álló) személyek is.[5] Tehát a szerzői minőséghez, "státushoz", mindössze az emberi minőségből adódó jogképesség szükséges, cselekvőképességre egyáltalán nincs szükség[6] - ez utóbbi csak a mű értékesítésére irányuló (felhasználási vagy kivételesen vagyoni jogátruházási) szerződés megkö-
- 6/7 -
téséhez szükséges,[7] hiszen a szerzői jog keletkezése azon a reálaktuson alapul, amely a mű elkészítésének jogi ténye, emberi magatartása.[8]
A közösségi média és a digitalizáció vívmányainak köszönhetően az utóbbi években megnőtt a kiskorúak által létrehozott (vagy legalábbis közzétett) alkotások száma. A kiskorúak által alkotott művek között már nem "csak" a szerzői jog iskolapéldáinak számító irodalmi alkotások, rajzok, festmények és zeneszámok szerepelnek, hanem például a videómegosztó platformokon, így például a TikTokon vagy a YouTube-on közzétett rövid videók, az Instagramon posztolt fotók, a blogok, a videójátékok és a honlapok is. A kiskorúak által létrehozott művek kapcsán szükséges szót ejtenünk a felhasználó által generált tartalomról is,[9] hiszen az efféle tartalmak sok esetben 16-17 éves fiataloktól származnak. Azonban a kiskorú és a cselekvőképességében korlátozott alkotók műveinek felhasználása és online hozzáférhetővé tétele különös figyelmet igényel, hiszen amellett, hogy arra a szerzői jog szabályai alkalmazandók, a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései is irányadók. A gyakorlatban - különösen az újmédia felületeivel kapcsolatban - a két szabályanyag alkalmazása között feszültség van. Ezért amellett, hogy a kiskorúak online térben való védelmét adat-,[10] gyermek-[11] és személyiségvédelmi oldalról is biztosítani kell,[12] érdemes szót ejteni az alkotásaik online térben való felhasználásáról is.
A jelen tanulmány fókuszában a kiskorúak által alkotott művek és azok felhasználási szabályainak áttekintése áll. A témakör komplex vizsgálatához először bemutatjuk az irányadó szabályanyagot, majd azokat az alkotásokat, teljesítményeket és jellegzetességeket, amelyek gyakran a kiskorúak kreativitásának eredményei. Ezután az alkotótevékenység határait is szükséges részletesebben áttekintenünk.
A gyermekek jogairól szóló New York-i egyezmény 13. cikk 1. bekezdése deklarálja a gyermekek véleménynyilvánítási szabadságának biztosítását.[13] Ezzel az egyezmény rögzíti a kiskorúak
- 7/8 -
által létrehozott alkotások szerzői jogi védelmét is, hiszen a szerzői jogot alapjogi szempontból az emberi méltóság védelméből levezetett, minősített véleménynyilvánításnak tekinthetjük,[14] mivel ennek "[m]egformált kifejeződése a szerzői jog által védett mű".[15] Ezen túlmenően az egyezmény 31. cikke rendelkezik a kiskorúak művészeti és kulturális életben való szabad részvételéről (1. bekezdés), ami nemcsak a passzív műélvezetet és a kultúrafogyasztást, hanem az aktív alkotótevékenységeket is felöleli.
Noha a digitális környezetben egyre több jogalkotási produktum[16] - és ehhez kapcsolódó - jogirodalmi forrás[17] igyekszik védeni a gyermekek jogait, például a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló irányelv[18] nem tűzi célul, hogy a kiskorú szerzők érdekeit kifejezetten, speciális módon taglalja. Azonban a gyermekek, kiskorúak online részvétele, a platformokon való jelenléte és műélvezete eltér a felnőttekétől.[19]
A hazai szabályanyag keretrendszerében a kiskorúak alkotásai és szomszédos jogi, tipikusan előadó-művészeti teljesítményeit illetően nincs külön jogszabály, amely részletezné a vonatkozó rendelkezéseket, bár nem is biztos, hogy szükség lenne rá, hiszen az Szjt. nem tesz különbséget életkor alapján. Bár az Szjt. 4. §-ának helyes és töretlen jogértelmezéséből egyértelműen következik, hogy a kiskorúak művei is szerzői jogi oltalom alatt állnak, ha a mű védelmének feltételei fennállnak [Szjt. 1. § (1) bekezdés], az Szjt. sem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a kiskorúak műveinek felhasználására sajátos szabályok volnának irányadók, sem pedig joggyakorlásukról, így tehát rájuk is a törvény általános szabályai alkalmazandók. Mivel a szerzői jog a polgári jog viszonylag önálló területe, a szerzői jogi jogviszonyok szabályozását kiegészítik a polgári jog szabályai és alapvető elvei.[20] A szerzői jogi viszonyok hátterét a mindenkori
- 8/9 -
polgári törvénykönyv képezi, így mind a Ptk., mind az Szjt. hídszerűen rögzíti a közöttük fennálló kapcsolatot.
A Ptk. 2:55. §-ában olvasható kisegítő alkalmazás szerint e "törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről, valamint az üzleti titok védelméről rendelkező törvények nem szabályoznak". Ennek az utaló szabálynak a szerzői jogi párja az Szjt. 3. § (1) bekezdése, amely szerint a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átruházására, valamint egyéb vagyoni viszonyokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azokra az Szjt.-ben nem találhatók speciális szabályok. A Ptk. és az Szjt. tehát expressis verbis megteremtette az egymás közötti kapcsolatot, így bizonyos kérdésekben a két jogszabály egyszerre alkalmazandó. E körbe tipikusan a felhasználási szerződések megkötésére vonatkozó szabályok sorolhatók, amelyekre természetesen alkalmazandók a Ptk. szerződéskötési szabályai is. Témánk szempontjából pedig a cselekvőképesség és a cselekvőképtelen, valamint a korlátozottan cselekvőképes személyek ügyletkötői képességének vizsgálata irányadó (Ptk. 2:12. §).
A közösségi média térhódításával párhuzamosan a művészeti alkotások mellett az egyéb digitális tartalmak, például a szoftverek, a honlapok és a mobiltelefonos alkalmazások készítése is egyre elérhetőbbé vált a kiskorúak számára. A szoftver alig pár évtizede jelent meg az Szjt. példálózó listájában az oltalomban részesülő művek között [1. § (2) bekezdés c) pont]. Az Szjt. tételesen nem tér ki a honlapokra és az online alkalmazásokra, azonban ezek mindennapi jelenléte miatt érdemes szót ejteni róluk. A szoftverekhez hasonlóan a honlapok is forráskódokból épülnek fel, és a számítógépek teszik megjeleníthetőkké a felhasználók számára. Említést érdemel, hogy a honlap - a grafikus felhasználói felülethez hasonlóan - akár önálló vizuális műként is részesülhet szerzői jogi védelemben.[21] Egyre több kiskorú van, aki az informatikai tudását hasznosítva szoftvereket fejleszt, weboldalakat vagy alkalmazásokat készít, mégpedig díjazás ellenében. Ezeket a tevékenységeket jellemzően felhasználási vagy megbízási szerződés keretében, vagy akár gazdasági társaság tagjaként végzik.
A felhasználási szerződések (Szjt. V. fejezet) és a megbízási szerződések (Ptk. 6:272. §) érvényességének körében merül fel, hogy mivel a cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis, és nevében a törvényes képviselője jár el [Ptk. 2:14. § (1) bekezdés], a vele kötött felhasználási, jogátruházási és megbízási szerződés érvénytelen. Ezek ugyanis a Ptk. szerint nem minősülnek önállóan megtehető jognyilatkozatnak, hiszen nem igaz rájuk, hogy ne igényelnének különösebb megfontolást, azonnal teljesedésbe mennének, és a mindennapi életben szokásosan előfordulnának [2:14. § (2) bekezdés]. A korlátozottan cselekvőképes kiskorúval történő felhasználási vagy megbízási szerződés megkötéséhez - főszabály szerint - a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges [2:12. § (1) bekezdés]. E körben érdemes megemlíteni, hogy a jogdíj és a megbízási díj nem minősül munkával szerzett [2:12. § (2) bekezdés c) pont] - vagyis a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) szerinti önálló tevékenység-
- 9/10 -
ből származó - jövedelemnek. A szellemi alkotásokból származó jövedelem (ha nem munkaviszonyban szerzett) önálló tevékenységből származó jövedelem (Szja. tv. 16. §). Éppen ezért a felhasználási és a megbízási szerződések esetében nem alkalmazható azoknak a kivételeknek a köre, ahol a korlátozottan cselekvőképes személy önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot.[22]
Ha a kiskorú a művet társas vállalkozás tagjaként hozta létre,[23] akkor az azért kapott fizetség már az Szja. tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelmek közé sorolható [24. § (1) bekezdés c) pont]. Így amennyiben tágan értelmezzük a Ptk.-ban szereplő "munkával szerzett jövedelem" fordulatot [2:12. § (2) bekezdés c) pont], azt mondhatjuk, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a gazdasági társaság tagjaként megszerzett jövedelmével teljesen önállóan rendelkezhet, sőt annak erejéig akár kötelezettséget is vállalhat. Bonyolultabb a helyzet akkor, amikor a korlátozottan cselekvőképes kiskorú olyan munkát vállal, amelyben a szerzői művek elkészítése munkaviszonyból eredő kötelessége, mivel az Szjt. alapján a munkaviszonyban létrehozott művek vagyoni jogait a mű átadásával a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg [Szjt. 30. § (1) bekezdés].
A Ptk. a gyámhatóság jóváhagyásához köti a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatát, ha a kiskorú a jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról rendelkezik [2:15. § (1) bekezdés e) pont].[24] Szintén a gyámhatóság hozzájárulása szükséges ahhoz, ha a kiskorú az őt öröklési jogviszony alapján megillető jogra vonatkozó jognyilatkozatot kívánna tenni [2:15. § (1) bekezdés e) pont], ami már gyakrabban előfordulhat, hiszen a szerzői vagyoni jogok is örökölhetők.[25]
Mivel a kreatív ágazatok közül leginkább az előadó-művészeti szektorban szerepeltetnek kiskorúakat, lényeges megemlíteni az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényt (Emtv.). Az Emtv. sem tartalmaz a gyermek előadóművészek foglalkoztatásával kapcsolatos speciális szabályokat, csak - érthető módon - kiveszi őket a munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott művészek közül.[26] Természetesen ennek a tevékenységnek is megvannak az észszerű határai. Így például az iskolai tanórán verset mondó gyerek valószínűleg csak ritkán tekinthető előadó-művészeti tevékenységet végzőnek,[27] ennek ellenére olyan magatartást valósít meg, amely az eredeti mű szabad felhasználásának minősül.[28]
- 10/11 -
A kiskorúak előadóművészi tevékenységénél érdemes megemlíteni a nyilvános előadáshoz kapcsolódó szabad felhasználási esetköröket is, amelyek tömegkulturális érdekek miatt az ún. magánművelődés jogának elismeréseként kerültek rögzítésre.[29] Az Szjt. szerint, ha az előadás közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe, valamint a művek előadhatók iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken, szociális és időskori gondozás keretében, vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein, magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen (38. §). Értelemszerűen a szabad felhasználás általános - minden műtípus esetén irányadó - feltételei (33. §) ez esetben is érvényesülnek. Az amatőr színjátszás egyik fajtája a diákszínház - az iskolai színjátszó- és drámakörökben tipikusan kiskorúak szerepelnek előadóművészként. Az iskolai színjátszókör tevékenysége pedig megfeleltethető egyrészt az Szjt. szerinti műkedvelő művészeti csoportnak (ún. amatőr színtársulat), valamint az iskolai ünnepélyeken, iskolai oktatás céljára megvalósuló szabad felhasználásnak. A műkedvelő művészeti csoport fogalmába az iskolai színjátszó szakkörökön, egyetemi drámakörökön kívül az egyesületként bejegyzett amatőr vagy félamatőr színtársulatok is beletartoznak.[30] Tehát azok a gyermekek, kiskorúak, akik ezeken az ünnepélyeken, előadásokon szerepelnek, előadó-művészeti tevékenységet folytatnak, függetlenül attól, hogy kiskorúak, és nem feltétlenül kiforrott még a színészi játékuk. Az ilyen előadások rögzítéséhez, az iskolai színjátszókör előadásának felvételéhez pedig az érintettek engedélyére volna szükség (73. §).
Ehhez kapcsolódóan érdemes felhívni néhány külföldi szabályozási példát.[31] Nem véletlen, hogy több amerikai államban is találhatunk erre vonatkozó jogszabályt, hiszen az Egyesült Államok a - gyerekszínészeket is alkalmazó - film- és reklámipar gazdaságilag legmeghatározóbb országa. Például Kaliforniában a California Child Actor's Bill[32] rendelkezései alapján egyedül az érintett gyermeket illeti meg a reklámból, filmből befolyt kereset, maga a jogszabály pedig sokkal inkább munkajogi garanciákat tartalmaz.[33] Ugyanígy érdemes megemlíteni a Tennessee Protection of Minor Performers Actet is, valamint a North Carolina General Statute rendelkezést, amelyek szintén elsődlegesen munkajogi szabályokat, garanciákat és méltányos anyagi ellentételezést írnak elő.[34] Noha az USA Copyright Office - nem jogszabályban, hanem - iránymutató értelmezésében egyértelműen deklarálta, hogy a kiskorú szerzőket megilletik a szerzői jogok,[35]
- 11/12 -
az e jogokkal járó vagyoni, gazdasági vonatkozásokat külön jogszabályok körébe utalják,[36] és tipikusan szerződési jogi keretek között rendezik már hosszú évek óta.[37]
Az európai szerzői jogi törvények többsége - csakúgy, mint az Szjt. - nem rendelkezik külön a kiskorúak alkotásairól, két kivételtől eltekintve. A szellemi tulajdon francia kódexe[38] a kiadói szerződések körében rendezi, hogy az ilyen szerződésekhez kötelező a szerző személyes, írásban adott hozzájárulása. A kiskorúak - és a gondnokság alatt álló nagykorúak - esetében is szükséges a szerző beleegyezése, még akkor is, ha cselekvőképtelen, kivéve, ha fizikailag nem képes a beleegyezést megadni.[39] A spanyol szerzői jogi törvény a jogátruházás kapcsán tartalmaz rendelkezéseket a kiskorúak vonatkozásában.[40] A jogszabály értelmében azok a 18. életévüket még nem, de a 16. életévüket már betöltött kiskorú szerzők, akik szüleik, gyámjuk vagy a róluk gondoskodó személy vagy intézmény engedélyével önállóan élnek, teljes mértékben képesek a felhasználási jogok átruházására.[41] Ez a szabály meglátásunk szerint jó mintának, gyakorlati alkalmazása esetén jó gyakorlatnak tekinthető.
Nem új keletű állítás, hogy az internet és a vele kéz a kézben járó közösségi média rohamos fejlődése alapjaiban változtatta meg a művészeti alkotások létrehozásának, megosztásának és felhasználásának módját.[42] A különböző online platformok lehetőséget biztosítanak arra, hogy bárki - a kiskorúakat és a cselekvőképességükben korlátozott személyeket is beleértve - nyilvánosságra hozhassa műveit. A fentiekben áttekintett szabályok alapján egyértelmű, hogy a kiskorú szerzőket a mű keletkezésének pillanatától ugyanúgy megilletik a szerzői jogok, azaz a szerzői személyhez fűződő (Szjt. II. fejezet) és vagyoni jogok (III. fejezet), mint a nagykorú, cselekvőképes személyeket. Tehát a szerzői vagyoni jogokra irányadó alapvető tétel, mely szerint a vagyoni jogok - bizonyos kivételektől eltekintve - nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át, és azokról lemondani sem lehet [16. § (3) bekezdés], viszont a törvényben meghatározott esetekben részt vehetnek a vagyoni forgalomban [16. § (4)-(6) bekezdés], a kiskorúak műveinek felhasználásakor is irányadó. A vagyoni jogok örökölhetők, azokról halál esetére rendelkezni lehet, valamint a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, továbbá átszállhatnak - e szabályok szintén irányadók a kiskorú szerzők esetében is.
- 12/13 -
A kiskorúak által létrehozott művek egyik "iskolapéldája" a tanórák keretében - jellemzően irodalom, rajz- és vizuális kultúra órán - készített versek, novellák és képzőművészeti alkotások. Gyakorlati kérdésként merül fel, hogy ha a gyermek a szülő vagy a pedagógus irányítása, javaslatai, segítsége alapján készíti el a művet, beszélhetünk-e közös műről. A vízválasztó az, hogy az alkotómunka közös volt-e, vagy pedig ténylegesen csak javaslatokat, iránymutatásokat, korrekciókat kapott a szerző. Ha ez utóbbi tevékenységben merült ki a szülő vagy a pedagógus munkája, akkor nem beszélhetünk társszerzőségről és közös műről, hanem ők megmaradnak a lektori közreműködés szintjén, ami nem alapoz meg szerzői jogi jogosultságot.[43]
Amennyiben ezek a művek megfelelnek a szerzői jogi oltalom feltételeinek, és a tanórán mutatják be azokat, szerzői jogi szempontból a felhasználás nem releváns. Ha azonban az iskola ki szeretné tenni valamelyik médiafelületére (például Facebook-profiljára, Instagram-oldalára, honlapjára), az csak a szerző engedélyével történhet, hiszen az Szjt. 16. §-a szerint a mű minden egyes felhasználása engedélyköteles. A gyakorlatban megjelenő hiányosságok miatt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az engedély nem jogszerű, ha az csupán a jogosult egyoldalú nyilatkozata - az csak a felek közötti szerződéses formában lesz érvényes [16. § (1) bekezdés]. E ponton pedig be kell vonni a törvényes képviselőt.
Amennyiben a műről digitális másolatot (fotót, szkennelt változatot) készít az intézmény és azt teszi közzé, először a mű többszörözése valósul meg, ami magában foglalja például a nyomtatással megvalósuló rögzítést és másolatkészítést, a hang- vagy képfelvétel előállítását, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítést, a mű digitális formában elektronikus eszközön történő tárolását, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítását is [18. § (2) bekezdés]. A többszörözés sok esetben nem önállóan, egyedül megvalósuló felhasználási forma, hanem a további felhasználások (például terjesztés, bármely nyilvánossághoz közvetítés) első állomása, amely - a témánk szempontjából - leginkább a nyilvánossághoz közvetítéshez nyit ajtót. A mű internetes felületen való közzététele a nyilvánossághoz közvetítés vagyoni jogát érinti, amely szintén a szerző kizárólagos joga, engedélyköteles magatartás. A nyilvánossághoz közvetítés egy felhasználási csokor, több, nem anyagi formában történő felhasználást foglalva magában, amelyek esetében ún. távollévő közönség felé valósul meg a felhasználás.[44] További jellemzője, hogy a felhasználás a műpéldány akárcsak időleges átadása nélkül történik.[45]
Mivel a felhasználási szabályokat mindig a szabad felhasználásokkal összefüggésben érdemes vizsgálni, célszerű figyelni az oktatási célú kivételekre. Nem szükséges a szerző engedélye a mű iskolai oktatás céljából az iskolai oktatás helyszínén történő digitális formában, elektroni-
- 13/14 -
kus eszközön történő felhasználásához, valamint biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítéséhez, ha ezekre a felhasználásokra nem üzletszerűen kerül sor [Szjt. 34. § (3) bekezdés b) pont].
A digitális művészet a képzőművészet új formája, amellyel a művész az alkotását teljesen vagy részben digitális technikával és technológiával - számítógéppel és csatlakoztatott eszközökkel - valósítja meg. A számítógép az 1960-as évek óta folyamatosan, egyre szélesedő körben jelen van a művészetben, ennek köszönhetően önálló képzőművészeti ág fejlődött ki a használatából, amelynek válfajai a komputer-, a multimédia- és az újmédia-művészet.[46] A digitális művészet a technikák széles skáláját alkalmazza a digitális rajzoktól, festményektől és illusztrációktól kezdve a fotókon, videókon át egészen a szobrászatig. A digitális technológiának köszönhetően a művészet sokkal "mobilabbá" vált, hiszen az alkotók bárhol, bármikor alkothatnak. A kifejezetten gyerekeknek kifejlesztett különböző rajzolóprogramok és táblagépek lehetőséget adnak a spontán ötletek azonnali megvalósítására.
A DeviantArt az egyik legismertebb közösségi platform a művészek számára, ahol a felhasználók megoszthatják mind digitális, mind hagyományos művészeti alkotásaikat, ideértve a fotókat, illusztrációkat, képregényeket, digitális rajzokat és más kreatív tartalmakat. A platform célja olyan teret biztosítani az alkotók számára, ahol nemcsak bemutathatják műveiket, hanem visszajelzéseket is kaphatnak másoktól. A sikeres regisztrációhoz a felhasználóknak el kell érniük a 13. életévüket, vagy a vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultnak kell lenniük a szerződéskötésre. Azonban kiskorúak semmilyen esetben nem tölthetnek fel tartalmat a platformra,[47] de kérdés, hogy a feltöltéseket, regisztrációkat milyen módon ellenőrzik.
A honlap általános szerződési feltételei szerint a DeviantArt a szolgáltatással és annak tartalmával kapcsolatos valamennyi szerzői jog tulajdonosa. A magánszemélyek csak olyan műveket tölthetnek fel a platformra, amely felett szerzői jogokat gyakorolnak vagy a szerzői jogi jogosulttól engedélyt kaptak a mű felhasználására. A platformra feltöltött alkotásokat a DeviantArt vagy a szerzői jogi jogosult engedélye nélkül nem lehet többszörözni, terjeszteni, nyilvánosan előadni, és nem lehet belőlük származékos műveket készíteni. A platform kijelenti, hogy nem tartanak igényt a felhasználók által feltöltött művek tulajdonjogára.
Érdemes megemlíteni a Cara alkalmazást is, amely közösségimédia-portfólióként is szolgál a művészek számára. Az oldal fejlesztői a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű használata miatt döntöttek úgy, hogy létrehoznak egy olyan platformot, amely kiszűri a mesterséges intelligenciával készült képeket, hogy azok, akik hiteles alkotásokat szeretnének talál-
- 14/15 -
ni, ezt könnyebben megtehessék. A weboldal általános szerződési feltételei szerint minden művészeti alkotás, amely megtalálható a felületen, szerzői jogi védelem alatt áll, kivéve, ha ez másként van feltüntetve, és a Cara és/vagy a felhasználó tulajdonát képezik.[48] Az oldalról semmilyen művészeti alkotás nem másolható, nem többszörözhető, nem terjeszthető és nem tehető közzé. Ez alól egy kivétel van: az alkotásokat le lehet tölteni számítógépre, kizárólag személyes, nem kereskedelmi célú, otthoni használatra.[49] A platformra korhatár nélkül lehet regisztrálni, viszont a honlap elismeri, hogy a 16 éves vagy annál fiatalabb gyermekektől származó, személyazonosításra alkalmas adatok védelme különleges kötelezettségük. Ha a Cara azt észleli, hogy egy kiskorú ilyen adatokat osztott meg, törli a kiskorú adatait a nyilvántartásból.[50]
Bár e tanulmánynak nem célja, hogy részletesen foglalkozzon a mesterséges intelligencia és a szerzői jog kapcsolatával,[51] fontos megemlíteni, hogy a felhasználók számos esetben mesterséges intelligencia segítségével generált tartalmakat osztanak meg a platformokon, és mivel a kiskorúak számára is nyitott a mesterséges intelligenciával generált tartalom előállításának és megosztásának lehetősége, annak szerzői jogi kérdései a kiskorú alkotókkal kapcsolatban is relevánsak.[52]
A TikTok különböző irányelveket állított fel a kiskorúak védelme és biztonsága érdekében.[53] A közösségi oldal a 13. életév betöltésénél húzta meg az alsó korhatárt, így tehát a hazai szabályok szerinti korlátozottan cselekvőképes kategóriát sem kell elérni az oldalon való regisztrációhoz. Azonban kikötés, hogy ha a működtetők észszerűen feltételezik, hogy a felhasználó nem éri el az alsó korhatárt, akkor megszüntetik a fiókját.[54] A TikTok 2023 szeptemberéig több mint húszmillió olyan fiókot távolított el, amelyekről azt gyanították, hogy 13. éven aluli gyermekhez tartoztak.[55] Az alkalmazás akkora népszerűségnek örvend, hogy számos - többek között kiskorú - felhasználó híressé vált általa, egyes tinédzserek több milliós követőtáborra tettek szert. A TikTok az elmúlt néhány évben a világ egyik legnépszerűbb alkalmazásává vált, havonta több mint egymilliárd ember használja. A felhasználók megközelítőleg 68 százaléka 24 év alatti.[56]
- 15/16 -
Nem meglepő, hogy a TikTok és a YouTube egyformán népszerű a fiatalok körében. A TikTok a YouTube-bal ellentétben eleinte rövid (15-60 másodperces) videók megosztására szolgált, azonban már akár tízperces anyagot is fel lehet rá tölteni. Elődje a Musical.ly nevű alkalmazás volt, amely nagy zenei választékával, filmek és sorozatok párbeszédeinek hangsávjaival rendelkezve lehetővé tette, hogy a szövegre tátogva - vagy épp táncolva - rövid videókat lehessen készíteni. 2018-ban a Musical.ly alkalmazást megvásárolta egy kínai cég, így alakult át TikTokká.[57] Itt a már megszokott vicces videók mellett komolyabb tartalmak is megjelentek a napi vlogoktól a zenés, táncos videókon át az oktató, ismeretterjesztő és egyéb kreatív anyagokig.
A TikTokon található tartalmak egy része a felhasználó saját szerzői alkotásának minősülhet, ha a videó - vagy annak bármely eleme, például a vágási technika, a hangalámondás stb. - rendelkezik olyan egyéni, eredeti jelleggel [Szjt. 1. § (3) bekezdés], amely megalapozza a védelmet. Ezeket a videókat talán legkézenfekvőbb a szerzői jog szerinti filmalkotásokkal és audiovizuális művekkel párhuzamba állítani [1. § (2) bekezdés g) pont]. A törvényalkotó a filmalkotások műfaji sokszínűségét oly módon veszi figyelembe, hogy rugalmas definíciót ad neki, így filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették [64. § (1) bekezdés]. Az Szjt. megemlít ugyan néhány műfaji kategóriát, de ez a felsorolás nem taxatív, így gyakorlatilag bármilyen mozgóképi alkotás, amely rendelkezik egyéni, eredeti jelleggel, oltalomban részesülhet, minőségi vagy mennyiségi korlát nélkül.[58] Így tehát a TikTok-videók lehetnek szerzői jogi oltalom tárgyai, és mivel a fiatalabb korosztályhoz tartozó felhasználók száma hatalmas, vélelmezhető, hogy az ilyen tartalmak egy része kiskorú szerzőktől származik.
Ezzel szemben számos TikTok-videó nem minősül szerzői alkotásnak, mert nem felel meg a jogi védelem alapvető feltételeinek. Emellett több videó valamilyen már létező mű (például zenék, filmrészletek, "TikTok-trendek" stb.) felhasználására épül, amely tartalmak vagy védettek eredetileg, vagy nem, hiszen például a TikTok-trendekhez nem kapcsolható jogi védelem. Ezekben az esetekben a felhasználók csak "utánozzák" mások műveit, így az ilyen videók csak idézésnek minősülhetnek, de nem ritka a paródia sem (ami szintén szabad felhasználás), vagy az, amikor némi változtatással, saját stílussal keverve jelenítik meg újra az eredeti művet. A TikTok - összefüggésben az angolszász szerzői joggal - lehetővé teszi számos népszerű dal egy-egy részletének használatát, köszönhetően a nagyobb kiadókkal kötött licencszerződéseknek (például Universal Music Publishing Group, Sony Music, Warner Music Group),[59] így valójában azok biztosítják a felhasználók számára a "jogtiszta" felhasználó által generált tartalmak létrehozását. Érdekes adalék, hogy nemrégiben a közösségi oldal több zenét is eltávolított a platformjáról, mivel nem tudtak megállapodni a szerzői jogi jogosult kiadókkal az engedélyek terjedelméről. Például a Universal tulajdonában álló szerzeményeket 2024 év elejéig használhatta a TikTok, de az engedély lejárta után nem sikerült megegyezniük arról, hogy az alkal-
- 16/17 -
mazás mennyi jogdíjat fizessen a jogosultaknak, ennek következtében a kiadó mintegy hárommillió dalból álló zenei katalógusát 2024 februárjában eltávolították a platformról.[60]
Látható tehát, hogy bár bizonyos esetekben a TikTok által a kiadókkal megkötött szerződéseknek hála a felhasználóknak lehetőségük van számos zenemű meghatározott részeinek használatára, ez nem jelenti azt, hogy a videókészítők bármelyik dalt teljes egészében, következmények nélkül felhasználhatják.[61] Amennyiben a felhasználók a TikTok könyvtárából választanak zenét a videóikhoz, nem vonatkozhat rájuk szerzői jogi jogsértés és az ezzel együtt járó (tartalom-) eltávolítási kérelem. Ennek ellenére a platformnak több mint tízezer eltávolítási felszólítást kellett kiadnia 2020-ban - az ügyek közel 90 százaléka azzal végződött, hogy elérhetetlenné tették a jogsértő videót a közösségi oldalon.[62]
A TikTokon a szerzői jogi jogsértések jelentős részét zeneszámok jogosulatlan felhasználásával lehet elkövetni, hiszen a zenei aláfestés szinte minden tartalom alapvető eleme. Ugyanakkor az ún. TikTok-trendek sajátos helyzetet teremtenek.[63] Egy-egy TikTok-videó sikeressége nagyban függ a felhasználó által választott tartalomtól és "hangtól".[64] Az alkotó egyrészt dönthet úgy, hogy saját, újszerű tartalmat és hangokat hoz létre, vagy újraalkotja egy másik felhasználó videóötletét ugyanazzal a tartalommal és hanggal. A felhasználók gyakran alapoznak arra, hogy ha egy bizonyos hang vagy tartalomtípus sikert aratott, akkor annak replikációja is sikerrel jár majd. Ez a gondolatmenet helyesnek bizonyulhat, hiszen a platformon nagyon gyakori a mások által közétett videók másolása. Így tehát egy felhasználó által közzétett videóötlet, hang és tartalom akár több ezer, ha nem több millió, más által készített TikTok-videóban is visszaköszönhet.[65]
Felmerülhet a kérdés, hogy ez miként hat a szerző vagyoni jogaira. A TikTok általános szerződési feltételei kimondják, hogy bár a tartalmat létrehozó felhasználó a szerzői jog tulajdonosa, a tartalom platformra való feltöltésével a szerző széles körű engedélyt ad a TikTok számára a tartalom felhasználására, terjesztésére, valamint arra, hogy engedélyezze más felhasználóknak és harmadik feleknek a felhasználást. Így tehát a feltöltéssel a TikTok társvállalatai és minden felhasználója számára nem kizárólagos, jogdíjmentes, világméretű engedélyt ad a szerző. Ez az engedély magában foglalja a hozzáférést, a felhasználást, a reprodukálást (például másolás, megosztás, le-
- 17/18 -
töltés), az adaptálást, a származékos művek készítését és a tartalom nyilvánossághoz közvetítését. Ezek az engedélyek megszűnnek, amikor a felhasználó bezárja a fiókját vagy ha a platform eltávolítja a tartalmat.[66] Ez a stratégia lehetővé teszi a TikTok számára, hogy megvédje felhasználóit a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos követelésekkel szemben.[67]
Bizonyos esetekben - ahogyan azt az Szjt. 33-41. §-a és a TikTok szellemitulajdon-szabályzata[68] is kijelenti - a felhasználók a szerzői jogi jogosult engedélye nélkül is felhasználhatják a szerzői jog által védett műveket. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és nem szükséges hozzá a szerző engedélye [Szjt. 33. § (1) bekezdés]. Rengeteg felhasználó készít videót - az Szjt. 34/A. §-ában is nevesített - karikatúra vagy paródia céljából. A karikatúrák a valóság eltúlzásával vagy eltorzításával, általában humoros céllal készülnek, a paródia pedig egy létező, a szerzői jog hatókörébe tartozó - több esetben, de nem kizárólagosan védett - művet vesz alapul, miközben észrevehetően különbözik attól, és humort vagy gúnyt fejez ki.[69]
Ugyanakkor érdemes lehet a szerzői személyhez fűződő jogok - különösen a mű egységének védelme (Szjt. 13. §) - szempontjából is megvizsgálni a TikTokon közzétett tartalmakat. A TikTok sajátos működése gyakran eredményez olyan módosított, újragondolt videókat, amelyek az eredeti mű integritását kétségkívül érintik. Kérdésként merülhet fel, hogy ezek a többszörös továbbalkotások mennyiben minősülnek származékos műnek, és mikor éri el a beavatkozás azt a szintet, ahol már sérül a mű integritása. Különösen fontos lehet ez a kiskorú szerzők esetében, akik gyakran nem ismerik fel a másodlagos felhasználás potenciális jogkövetkezményeit és a saját jogaik érvényesítésének lehetőségeit.
Az online tartalomkészítés világában - a vlogolás mellett - több fiatal fordul a blogírás felé. Mivel a blogbejegyzések megírása és a blog hosszú távú fenntartása jelentős szellemi értéket képvisel, sőt sok bloggernek akár bevételt is biztosít, fontos a szerzői jogok tisztázása.[70] Bármely irodalmi alkotás szerzői jogi védelem alatt áll, ha szellemi tevékenységből fakadó, egyéni, eredeti jelleggel rendelkezik [Szjt. 1. § (3) bekezdés]. A blog általában eredeti gondolatok egyedi, egyszeri és megismételhetetlen leképzése, így védett mű lehet,[71] feltéve, hogy tartalma egyéni, eredeti jelleggel bír, és annak elkészítése jelentős odafigyelést és szellemi munkát igényelt. Azonban a személyes adatok, például a nevek, a címek, a születési dátumok és a szenzitív adatok, például a szexuális irányultság vagy a vallási hovatartozás, nem minősül szerzői jogilag védett tartalomnak, mivel nem tartalmaz alkotói tevékenységet.[72]
- 18/19 -
Összességében azt láthatjuk, hogy a Ptk. és az Szjt. szabályanyaga irányadó a kiskorú szerzők esetében is. Míg az Szjt. a megengedés talaján állva semmilyen különös szabályt nem állapít meg, amely kifejezetten a kiskorú szerzők, előadók műveire vonatkozna, addig a Ptk. rendelkezései inkább megkötik a kiskorú alkotó (és törvényes képviselője) kezét. Mindkét jogszabály olyan garanciákat próbál felállítani, amelyek a saját védett fókuszuk, az Szjt. esetében a szerző, a Ptk. esetében a kiskorú személy védelme érdekében alapvetően szükségesek.
Hozzá kell tennünk, hogy bármely felhasználás esetén - akár akkor is, amikor nem szükséges a jogosult engedélye - tiszteletben kell tartani a kiskorú szerző személyhez fűződő jogait, így művén fel kell tüntetni a nevét (hacsak nem kíván anonim maradni), tiszteletben kell tartani műve egységét. E két, személyhez fűződő jog alapvetően aggályok nélkül alkalmazható az Szjt. általános szabályai alapján a kiskorúak esetében is. Ugyanakkor érdekesen változik a mű nyilvánosságra hozatalának joga, ha a kiskorú szerző a művet iskolai kötelezettség miatt (házi feladat, projektmunka stb.) készíti el.
Természetesen a szerzői jogokra sem lehet elv nélkül, mindent felülírva hivatkozni, így a nyilvánosságra hozatal joga ezeknél a jogviszonyoknál háttérbe szorul. Ennek oka, hogy az ilyen jogviszonyok természetes velejárója lehet a mű tanárok vagy diákok általi megismerése, ami szükségszerűen együtt jár a mű szűk körű nyilvánosságra kerülésével. Ilyen esetekben a szerző nem élhet korlátlanul a mű nyilvánosságra hozatalának megtagadásával, mivel az ellentétes lenne az oktatási jogviszonyból eredő kötelezettségeinek teljesítésével. Tehát a nyilvánosságra hozatal joga nem szűnik meg, de érvényesülése a jogviszony keretei között, funkcionális módon korlátozott lehet.
A kiskorú alkotóknak - a saját érdekeik, céljaik alapján - gyakorta az a legfontosabb, hogy egyértelműen beazonosítható legyen, hogy az általuk készített mű az övék, a főszerepet ők játsszák. A legtöbb kiskorú az alkotás, előadás során nem az anyagi hasznot tartja szem előtt, hanem az erkölcsi elismerést, és az önkifejezés, a kiteljesedés lehetőségét keresi. Igaz tehát a tanulmány elején hivatkozott gondolat, hogy ők a legőszintébb alkotók.
Bacher Vilmos: A szellemi tulajdon jogi védelme és a Ptk. Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/3., 23-32.
Bacher Vilmos: Mi lesz a cikk főcíme? Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/2., 56-65.
Balla Boróka - Bartók Zita - Csalár Dorina: A gyermekvédelem és a tartalomszabályozás új útjai az interneten. Az Internet Hotline működése és gyakorlata. In Medias Res, 2023/1., 138-168.
https://doi.org/10.59851/imr.12.1.8
Barzó Tímea - Halász Csenge: Elmosódott magánélet? A privátszféra érvényesülése és határai az online közösségi térben. Miskolci Jogi Szemle, 2020/1., 33-47.
Benárd Aurél: Általános rendelkezések. In Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973, 79-95.
Békés Gergely: Az előadóművészi jogok. Doktori értekezés. Szeged, Szegedi Tudományegyetem, 2023.
- 19/20 -
Cromer Young, Julie: From the Mouths of Babes: Protecting Child Authors from Themselves. 112(2) West Virginia Law Review (2010) 439-467.
Csősz Gergely: Az egyes műtípusokra vonatkozó rendelkezések. In Legeza Dénes (szerk.): Szerzői jog mindenkinek. Budapest, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2017, 165-189.
Csősz Gergely: A szoftver. In Legeza Dénes (szerk.): Szerzői jog mindenkinek. Budapest, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2017, 170-173.
Faludi Gábor: A generatív mesterséges intelligencia (MI) és a szerzői jog, kitekintéssel egyes nemzetközi és uniós közös jogkezelő ernyőszervezetek álláspontjára. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 85-97.
Faludi Gábor: A felhasználási szerződések. In Gyertyánfy Péter - Legeza Dénes (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2023, 355-464.
Faludi Gábor: A szerzői jog és az internet viszonyának egyes kérdései. Acta Conventus De Iure Civili, Tomus II., 2008, 9-25.
Faludi Gábor: Szerzői jog, iparjogvédelem és a Ptk. kodifikációja I. Polgári Jogi Kodifikáció, 2003/2., 3-14.
Faludi Gábor: Szerzői jog, iparjogvédelem és a Ptk. kodifikációja II. Polgári Jogi Kodifikáció, 2003/3., 3-14.
Faludi Gábor: A felhasználási szerződés és a Ptk. viszonyának egyes kérdései. Gazdaság és Jog, 2001/9., 3-10.
Fodor Klaudia Franciska - Gubicz Flóra Anna: Szerzői jogi felhasználási szerződés. In Jakab András - Könczöl Miklós - Menyhárd Attila - Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: Grad-Gyenge Anikó, Pogácsás Anett) (2024).
Frabboni, Maria Mercedes: Born to be Authors: Children, Creativity and Copyright. 5(3) Amicus Curiae (2024) 511-527. https://doi.org/10.14296/ac.v5i3.5709
Galán Anita - Rákó Erzsébet - Szabó Gyula: A virtuális világ veszélyei és a gyermekvédelem aktuális kérdései. Különleges Bánásmód, 2018/4., 61-72.
https://doi.org/10.18458/KB.2018.4.61
Grad-Gyenge Anikó: A (mesterséges) intelligencia és a stílus a szerzői jogban. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 156-168.
Grad-Gyenge Anikó: Egy modern szerzői jog. Budapest, NMHH Médiatudományi Intézet, 2022.
Grad-Gyenge Anikó: Búcsú a szellemi alkotások jogától? A szerzői jog és az iparjogvédelmi oltalmi formák polgári jogi védelme a magyar magánjogban. Ptk2013.hu, 2013. február 12., https://bit.ly/49Zhtn0.
Gyertyánfy Péter: Bevezető rendelkezések. In Gyertyánfy Péter - Legeza Dénes (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2023, 29-128.
Hetcher, Steven: User-Generated Content and the Future of Copyright: Part Two - Agreements Between Users and Mega-Sites. 24(4) Santa Clara High Technology Law Journal (2008) 829-867.
Holloway, Donell - Willson, Michele - Murcia, Karen - Archer, Catherine - Stocco, Francesca: Young Children's Rights in a Digital World: Play, Design and Practice. Cham, Springer, 2021.
https://doi.org/10.1007/978-3-030-65916-5
- 20/21 -
Kaesling, Katharina: A Rights-Based Approach to Children's Digital Participation in the Multi-Level System of the European Union. In Nina Dethloff - Katharina Kaesling - Louisa Specht-Riemenschneider (szerk.): Families and New Media - Comparative Perspectives on Digital Transformations in Law and Society. Cham, Springer, 2023.
Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban. Budapest, Médiatudományi Intézet, 2014.
Lábody Péter: Szerzői jogi "user-szabadságok" a globális tartalommegosztó platformokon. In Medias Res, 2021/1., 102-127.
https://doi.org/10.59851/imr.10.1.9
Legeza Katalin: A kiskorú szerző. In Legeza Dénes (szerk.): Szerzői jog mindenkinek. Budapest, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2017, 195-196.
Lukose, Lisa P.: Minors' Rights under Intellectual Property Rights Laws: A Myth or Reality? 13(2) Journal of Intellectual Property Rights (2013) 174-180.
McDermott, Lorraine: Legal issues associated with minors and their use of social networking sites. 17(1) Communication Law (2012).
Mezei Péter: Szöveg- és adatbányászat és generatív mesterséges intelligencia - az input oldal szerzői jogi kihívásai. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 98-112.
Munro, Erica D.: Under Age, under Contract, and under Protected: An Overview of the Administration and Regulation of Contracts with Minors in the Entertainment Industry in New York and California. 20(3) Columbia-VLA Journal of Law & the Arts (1996) 553-570.
Mutu, Adriana: Media Literacy and the Protection of Minors in the Digital Age: Intermediary initiatives during the transposition of the AVMS Directive in Spain. Proceedings of the Weizenbaum Conference 2021: Democracy in Flux. Berlin, Weizenbaum Institute for the Networked Society - The German Internet Institute, 2021, 14-17.
https://doi.org/10.34669/wi.cp/3.3
Pogácsás Anett: A plágium új jelentésrétege? A "társszerzőség" útjai a mesterséges intelligencia korában. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 139-155.
Sarkady Ildikó - Grad-Gyenge Anikó: A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai. Budapest, Médiatudományi Intézet, 2012.
Sápi Edit: Az AI és a szerzői személyhez fűződő jogok ütközéspontjai. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 169-184.
Sápi Edit: Szerzői vagyoni jogok (felhasználás, felhasználási módok). In Jakab András - Könczöl Miklós - Menyhárd Attila - Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: Grad-Gyenge Anikó, Pogácsás Anett) (2013), https://bit.ly/3XyxcSy.
Sápi Edit: A színpadi művek szerzői joga. Budapest, Patrocinium, 2019.
Szinger András: A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga. In Gyertyánfy Péter - Legeza Dénes (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2021, elektronikus Jogtár.
Ujhelyi Dávid: A paródiakivétel szükségessége és lehetséges keretrendszere a hazai szerzői jogban. Budapest, Ludovika, 2021.
Világhy Miklós: A szellemi alkotások joga. Budapest, Tankönyvkiadó, 1982. ■
JEGYZETEK
[1] Maria M. Frabboni: Born to Be Authors: Children, Creativity and Copyright. 5(3) Amicus Curiæ (2024), https://doi.org/10.14296/ac.v5i3.5709, 512.
[2] Uo. 524.
[3] 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) 2:10-14. §.
[4] 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (Szjt.) 4. § (1) bekezdés.
[5] Ptk. 2:8. § (1) bekezdés. A tanulmány logikai íve és a gyakorlatban megjelenő példák miatt a kiskorúság okán korlátozott cselekvőképes személyek alkotótevékenységére fókuszálunk.
[6] Faludi Gábor: A felhasználási szerződések. In Gyertyánfy Péter - Legeza Dénes (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2023, 355.
[7] Uo. 355.
[8] Gyertyánfy Péter: Bevezető rendelkezések. In Gyertyánfy-Legeza (szerk.) i. m. (6. lj.) 98.
[9] Lásd Lábody Péter: Szerzői jogi "user-szabadságok" a globális tartalommegosztó platformokon. In Medias Res, 2021/1., https://doi.org/10.59851/imr.10.1.9, 102-127.
[10] Adriana Mutu: Media Literacy and the Protection of Minors in the Digital Age: Intermediary Initiatives During the Transposition of the AVMS Directive in Spain. Proceedings of the Weizenbaum Conference 2021: Democracy in Flux. Berlin, Weizenbaum Institute for the Networked Society - The German Internet Institute, 2021, https://doi.org/10.34669/wi.cp/3.3.
[11] Balla Boróka - Bartók Zita - Csalár Dorina: A gyermekvédelem és a tartalomszabályozás új útjai az interneten. Az Internet Hotline működése és gyakorlata. In Medias Res, 2023/1., https://doi.org/10.59851/imr.12.1.8, 138-168.
[12] Steven Hetcher: User-Generated Content and the Future of Copyright: Part Two - Agreements Between Users and Mega-Sites. 24(4) Santa Clara High Technology Law Journal (2008) 829-867.
[13] A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény. Magyarországon kihirdette a 1991. évi LXIV. törvény.
[14] Faludi Gábor: A szerzői jog és az internet viszonyának egyes kérdései. Acta Conventus De Iure Civili, Tomus II. (2008) 10.
[15] Grad-Gyenge Anikó: Egy modern szerzői jog. Budapest, NMHH Médiatudományi Intézet, 2022, 23.
[16] Például a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az EU gyermekjogi stratégiája, https://bit.ly/4oGbveq; A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia, https://bit.ly/4oFjg4a.
[17] Lásd Barzó Tímea - Halász Csenge: Elmosódott magánélet? A privátszféra érvényesülése és határai az online közösségi térben. Miskolci Jogi Szemle, 2020/1., 33-47.; Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban. Budapest, Médiatudományi Intézet, 2014, 5.; Donell Holloway et al.: Young Children's Rights in a Digital World: Play, Design and Practice. Cham, Springer, 2021, https://doi.org/10.1007/978-3-030-65916-5; Galán Anita - Rákó Erzsébet - Szabó Gyula: A virtuális világ veszélyei és a gyermekvédelem aktuális kérdései. Különleges Bánásmód, 2018/4., https://doi.org/10.18458/KB.2018.4.61, 61-72.
[18] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról.
[19] Katharina Kaesling: A Rights-Based Approach to Children's Digital Participation in the Multi-Level System of the European Union. In Nina Dethloff - Katharina Kaesling - Louisa Specht-Riemenschneider (szerk.): Families and New Media - Comparative Perspectives on Digital Transformations in Law and Society. Cham, Springer, 2023, 86.
[20] Lásd Bacher Vilmos: Mi lesz a cikk főcíme? Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/2., 56-65.; Bacher Vilmos: A szellemi tulajdon jogi védelme és a Ptk. Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/3., 23-32.; Faludi Gábor: Szerzői jog, iparjogvédelem és a Ptk. kodifikációja I. Polgári Jogi Kodifikáció, 2003/2., 3-14.; Faludi Gábor: Szerzői jog, iparjogvédelem és a Ptk. kodifikációja II. Polgári Jogi Kodifikáció, 2003/3., 3-14.; Faludi Gábor: A felhasználási szerződés és a Ptk. viszonyának egyes kérdései. Gazdaság és Jog, 2001/9., 3-10.; Grad-Gyenge Anikó: Búcsú a szellemi alkotások jogától? A szerzői jog és az iparjogvédelmi oltalmi formák polgári jogi védelme a magyar magánjogban. Ptk2013.hu, 2013. február 12., https://bit.ly/49Zhtn0.
[21] Csősz Gergely: A szoftver. In Legeza Dénes (szerk.): Szerzői jog mindenkinek. Budapest, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2017.
[22] Fodor Klaudia Franciska - Gubicz Flóra Anna: Szerzői jogi felhasználási szerződés. In Jakab András et al. (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: Grad-Gyenge Anikó, Pogácsás Anett) (2024), https://bit.ly/4ozHYCQ [13].
[23] 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről (Tbj.) 4. § 20. bekezdés.
[24] 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 26/B. § (3) bekezdés.
[25] Lásd Legeza Katalin: A kiskorú szerző. In Legeza (szerk.) i. m. (21. lj.).
[26] Emtv. 11. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés b) pont.
[27] Békés Gergely: Az előadóművészi jogok. Doktori értekezés, Szeged, Szegedi Tudományegyetem, 2023, 39.
[28] Sarkady Ildikó - Grad-Gyenge Anikó: A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai. Budapest, Médiatudományi Intézet, 2012, 70.
[29] Világhy Miklós: A szellemi alkotások joga. Budapest, Tankönyvkiadó, 1982, 39.
[30] Sápi Edit: A színpadi művek szerzői joga. Budapest, Patrocinium, 2019, 173.
[31] Lisa P. Lukose: Minors' Rights under Intellectual Property Rights Laws: A Myth or Reality? 13(2) Journal of Intellectual Property Rights (2013) 175-176.
[32] Cal. Fam. Code § 6750-53, Cal. Lab. Code § 1700.37.
[33] Lásd még Senate Bill No. 1162; Joe Guerra: Child Acor Labor Laws, Explained. Backstage, 2024. április 22., https://bit.ly/3MGBUv6.
[34] Lukose i. m. (31. lj.) 176.
[35] US Copyright Office, CIRCULAR 1 at 2.
[36] Julie Cromer Young: From the Mouths of Babes: Protecting Child Authors from Themselves. 112(2) West Virginia Law Review (2010) 438.
[37] Erica D. Munro: Under Age, under Contract, and under Protected: An Overview of the Administration and Regulation of Contracts with Minors in the Entertainment Industry in New York and California. 20(3) Columbia-VLA Journal of Law & the Arts (1996) 557.
[38] Loi n° 94-361 du 10 mai 1994 concernant la protection juridique des programmes d'ordinateur et modifiant le code de la propriété intellectuelle.
[39] Uo. L. 132-7. cikk.
[40] Real Decreto Legislativo 1/1996, de 12 de abril, por el que se aprueba el texto refundido de la Ley de Propiedad Intelectual, regularizando, aclarando y armonizando las disposiciones legales vigentes sobre la materia.
[41] Uo. 44. cikk.
[42] Lásd Cromer Young i. m. (36. lj.).
[43] Benárd Aurél: Általános rendelkezések. In Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973, 87.
[44] Sápi Edit: Szerzői vagyoni jogok (felhasználás, felhasználási módok). In Jakab et al. (szerk.) i. m. (22. lj.), https://bit.ly/3XyxcSy [54].
[45] Szinger András: A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga. In Gyertyánfy Péter - Legeza Dénes (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez. Budapest, Wolters Kluwer, 2021, elektronikus Jogtár.
[46] Lásd N. Mészáros Júlia: Digitális művészet I. A digitális művészet úttörői és alkotásaik technikai háttere. Privarthist.hu, https://bit.ly/3Y8yCDl.
[47] DeviantArt felhasználási feltételek: https://bit.ly/4pOG827.
[48] Cara felhasználási feltételek: https://bit.ly/4pfsOnD, 4. pont.
[49] Uo. 6. pont.
[50] Cara adatkezelési szabályzat: https://bit.ly/44G5vuQ.
[51] E témáról lásd bővebben az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2024. októberi különszámát.
[52] A problémák és kérdések eredőiről lásd például Faludi Gábor: A generatív mesterséges intelligencia (MI) és a szerzői jog, kitekintéssel egyes nemzetközi és uniós közös jogkezelő ernyőszervezetek álláspontjára. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 85-97; Mezei Péter: Szöveg- és adatbányászat és generatív mesterséges intelligencia - az input oldal szerzői jogi kihívásai. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 98-112.; Pogácsás Anett: A plágium új jelentésrétege? A "társszerzőség" útjai a mesterséges intelligencia korában. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 139-155.; Grad-Gyenge Anikó: A (mesterséges) intelligencia és a stílus a szerzői jogban. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 156-168.; Sápi Edit: Az AI és a szerzői személyhez fűződő jogok ütközéspontjai. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2024/5., 169-184.
[53] A TikTok tájékoztatója: https://bit.ly/48liO6f.
[54] TikTok felhasználási feltételek: https://bit.ly/4rFD4ac, 4.3. pont.
[55] A TikTok kapcsolódó tájékoztatója: https://bit.ly/4au2OQL.
[56] Student Blog Series: TikTok and the Growing Media Exploitation of Minors. CSEinstitute.org, 2024. február 28., https://bit.ly/3YesMAk.
[57] Sáringer Viktória: TikTok vs. Musical.ly. Közösségi média mindenkinek, 2019. december 14., https://bit.ly/3Y7DFUD.
[58] Csősz Gergely: Az egyes műtípusokra vonatkozó rendelkezések. In Legeza (szerk.) i. m. (21. lj.).
[59] Sandy Beeson: TikTok Copyright Explained: How to Use Copyrighted Music on TikTok. Uppbeat, 2024. augusztus 21., https://bit.ly/4iCERc1.
[60] Annabel Rackham: More Music Leaving TikTok over Universal Music row. BBC, 2024. február 27., https://bit.ly/3Xz52a7; Papp Olivér: Tömegesen némulnak el a TikTok-videók, már Adele és Harry Styles is tilos. Kreatív, 2024. február 28. https://bit.ly/4ozItNe.
[61] Beeson i. m. (59. lj.).
[62] Rich McEachran: How TikTok Creators Can Stay on the Right Side of Copyright Law. Raconteur, 2021. január 26., https://bit.ly/3KtxaII.
[63] A "TikTok-trend" fogalom alatt olyan rövid, gyorsan terjedő videós tartalmat értünk, amelyek egy adott vizuális vagy zenei elemet, táncos koreográfiát, kihívást, receptet vagy egyéb kreatív ötletet tartalmaznak. Az aktuális trendek nagy figyelmet kapnak a TikTokon, ezáltal könnyedén befolyásolják, hogy a felhasználók milyen videókat töltenek fel a platformra, mivel sokan a saját videóikban utánozzák, reprodukálják, átdolgozzák vagy épp továbbfejlesztik az adott trendet, https://bit.ly/3MqWsYq.
[64] A TikTok "hangok" olyan zenei vagy hangfelvételek, amelyeket a felhasználók a videóik aláfestésére használnak. Ezek lehetnek dalokból, filmekből, sorozatokból vagy mémekből kiemelt hanganyagok, de akár a platform felhasználói is tölthetnek fel saját hangfelvételt, beszédet, amelyet mások is felhasználhatnak a saját videóikhoz.
[65] Jordan Meggison-Decker: Viral TikTok or Copyright Infringement Lawsuit? Brownwinick Law, 2022. január 25., https://bit.ly/4rGgqhZ .
[66] TikTok felhasználási feltételek (54. lj.) 4.9. pont.
[67] Meggison-Decker i. m. (65. lj.).
[68] TikTok szellemi tulajdon szabályzat: https://bit.ly/4pivXTv.
[69] Ujhelyi Dávid: A paródiakivétel szükségessége és lehetséges keretrendszere a hazai szerzői jogban. Budapest, Ludovika, 2021.
[70] Lupovici Ügyvédi Iroda: Blogok és szerzői jogok. Ügyvédi praxis, 2014. november 23., https://bit.ly/3Ktxiba.
[71] Jogos a kérdés a digitális szerzői jogokról - letöltsem vagy ne töltsem... Bíróság. hu, 2019. május 16., https://bit.ly/4rFDdug.
[72] Lorraine McDermott: Legal Issues Associated with Minors and Their Use of Social Networking Sites. 17(1) Communication Law (2012) 21.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-9725-8494.
[2] A szerző egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-9152-5950.
[3] A szerző PhD-hallgató, Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. ORCID-azonosító: https://orcid.org/0009-0004-8205-9571.
Visszaugrás
