Ha a felszámoló időben nem nyújtja be a zárómérleget, akkor a bíróságnak szankcióként csak a Cstv. 66. § (7) bekezdése szerinti pénzbírság kiszabása áll rendelkezésre.
A rövidítés körébe tartozik a bíróságokat érintő rendelkezés, mely szerint az eddigi 30 napos időtartam helyett most 21 napja van a bíróságnak a felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat hitelezőknek való megküldésére.
A 67. § (9) bekezdése a hatósági engedélyhez, koncesszióhoz kötött tevékenységet vagy törvényben meghatározott közszolgáltatási tevékenységet végző adós e tevékenységével összefüggő iratainak az adott tevékenységet folytató szervezet részére történő átadásáról rendelkezik, ami teljesen ésszerű és logikus szabály, hiszen ilyen esetekben szükség lehet a tevékenység folytatásához a korábbi tevékenységet végző irataira. 2012. január 1-jén lépett hatályba az a rendelkezés, amely szerint az engedélyes (bányászati, földgázellátási, távhőszolgáltatási vagy villamos energia ipari) felszámolás alá kerülése esetén működő üzemként kell átadni az adós vagyonát, hogy az a közszolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani tudja.
A Cstv. 67. § (10) bekezdése számomra nehezen értelmezhető. "Az 56. § (2) bekezdés szerinti - a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között felosztó - bírósági döntés meghozatalánál a (8) bekezdés szerinti határidőket kell figyelembe venni." Összeolvasva a Cstv. 56. § (2) bekezdését és itt a Cstv. 67. § (8) bekezdését csak azt a következtetést tudom levonni belőle, valami olyasmit akart mondani, hogy ha a 270 napos határidő miatt történik a befejezés, akkor az 56. § (2) bekezdése szerint kell a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat felosztani. A bíróság számára kötelező 21 napot nem tudom hova tenni, bár ez a (10) bekezdés "határidőket" említ. De elképzelhető más értelmezés is.
A törvényalkotó a Cstv. 68-70. §-okban gyakorlatilag létrehozta egy teljesen új eljárás vázát, amely - előre láthatólag - számtalan vita forrása lesz, különösen azért, mert ezekben az eljárásokban feltehetően lesz vagyon, amiről vitatkozni lehet. Alapvetően az "általános" rendelkezésekből kell kiindulni, amelyet a 65-67. §-ok módosításaival egységesen kell figyelembe venni, s így kell összevetni a 68-70. §-ok szerinti különleges szabályokkal, s ennek megfelelően kell eljárni. Ebből következően tehát a "különleges 1" eljárás hitelezőkkel, egyezséggel stb. kapcsolatos szabályai itt is alkalmazandók akkor, ha az nem ütközik a 68-70. §-ok rendelkezéseibe. Többször hivatkozik vissza a jogszabály ezeknek az eljárásoknak a céljára [Cstv. 68. § (2) bekezdés], amely úgy foglalható össze, hogy az a meghatározott gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítését kívánja biztosítani. A Cstv. 68. § (1)-(2) bekezdés szerint, ha "a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet vagy az általa működtetett létesítmények nemzetbiztonsági védelem alá esnek, vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási szempontból nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást látnak el", a Kormány rendeletében akkor mondhatja ki, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt gazdálkodó szervezet ebbe a körbe tartozik, amennyiben "a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez."
Az adós maga kezdeményezhetne csődeljárást, bár nincs sok értelme a Cstv. 69. §-ában írtak miatt. A "különleges 2" adós által kezdeményezett csődeljárásnak nincsenek külön szabályai, az "általános" és a "különleges 1" rendelkezései alapján kell eljárni.
A Cstv. 68. § (4) bekezdése szerint, ha a felszámolási eljárás már folyamatban van, amikor a Kormány - (2) bekezdés szerinti - rendeletét kihirdeti, abban az esetben nyilvánvalóan azokat a szabályokat, amelyek nem egyeztethetőek össze a fennálló helyzettel, nem kell alkalmazni.
A 68. § (5) bekezdés szerint a sikertelen csődeljárást követő, valamint a cégbíróság és büntetőbíróság által kezdeményezett felszámolási eljárásokban a bíróságnak 3 napon belül kell hivatalból meghoznia a felszámolást elrendelő végzést és azt közzétennie a Cégközlönyben. Itt az újdonság csak az, hogy a bíróság számára határidőt írtak elő.
A "különleges 2" eljárásokra vonatkozik az az eljárási szabály is [68. § (6) bekezdés], hogy "szünetelésnek, egyesítésnek, felfüggesztésnek nincs helye. A bíróság soron kívül jár el." A szünetelés és egyesítés kizártsága csak a felszámolást megelőző, fizetésképtelenségi vizsgálat szakaszára vonatkozik, hiszen az "általános" eljárásokban is kizárt a felszámolás kezdő időpontja után. Az eljárás felfüggesztésére lehetőség van a felszámolás kezdő időpontja előtt a Pp. szabályai szerint, a Cstv. 6/A. § (2) bekezdése szerint nem kizárt a felszámolás kezdő időpontja után büntetőeljárás miatt. A kialakult gyakorlat szerint azonban a felszámolás megindulása után a felszámolási eljárás felfüggesztésére egyéb esetben nincs mód, 2012. március 1-jétől már az általános eljárásokban is ki lesz zárva törvény erejénél fogva.
A "különleges 2" eljárásokban ez a rendelkezés most az egész felszámolási eljárás tartamára kizárja ezeknek az eljárásjogi eszközöknek az alkalmazását.
A soron kívüli eljárás az ilyenné minősített adósok esetén valamennyi bírósági szintre kötelező szabály.
A módosítás gyakorlatilag beépítette ebbe a "különleges 2", adós által kezdeményezett felszámolási eljárásba az adós által kezdeményezett csődeljárás pozitív szabályait. Melyek a csődeljárásból átvett szabályok?
- A Cstv. 23. § (1) bekezdése szerint az adós által kezdeményezett eljárásokban a Cstv. 8. § (1)-(2) bekezdése szerinti adatokat kell szolgáltatni, s most ehhez nyilatkozni kell a (3) bekezdésben foglaltakról is - ugyanezeket az adatokat kell szolgáltatnia az adósnak a csődeljárásban is.
- Az adós pénzforgalmi számlavezetőjére a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségek irányadók - azaz, a bankokra a "különleges 2" eljárásban az adóst megillető rendkívüli moratórium a tudomásszerzéssel azonnal kiterjed, hiszen "az adós számlájával szemben nem érvényesítheti az adóssal fennálló jogviszonyán alapuló követeléseket, továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, ami őt vagy más hitelezőt előnyös helyzetbe hozza a többi hitelezőhöz képest" - ugyanaz tehát a jogkövetkezmény, mint a csődeljárásban.
- Újdonság, de ez csak technikai szabály, hogy a kérelemben meg kell jelölni az adós vezetőjének a Pp. 96. § (3) bekezdése szerinti rövid úton történő idézéséhez szükséges adatokat is (az adós vezetőjének elektronikus levélcíme, telefonszáma, telefax száma). Ennek az az értelme, hogy azonnal tájékoztatható legyen a történtekről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
