Egyre többször botlunk bele abba a problémába, amelynek - véleményem szerint - pillanatnyilag csak a józan észen alapuló megoldása van, szükség lenne azonban minél gyorsabb jogszabályi rendezésére is.
Mi is ez a probléma? A gazdálkodó szervezetek többségének jogutód nélküli megszűnésekor (megszüntetési eljárás, felszámolási eljárás) a bíróságnak nincs semmilyen információja arról, hogy vajon a törlendő gazdálkodó szervezet milyen jogviszonyokban szerepel adósként, hitelezőként. A megszüntetési eljárásnál ezt a cégbíróság nem is vizsgálja, a felszámolási eljárásoknál pedig a bíróság az egyszerűsített felszámolásokban nem tudja vizsgálni, papírok nélkül ugyanis a felszámoló sem tudja megállapítani, miféle jogviszonyok résztvevője az adós.
Ennek következtében aztán sorozatosan úgy szűnnek meg a cégek, hogy szerződéses és egyéb kötelmek résztvevőjeként mintegy "kiszűnnek" a kötelemből. A kérdés - amire a cím is utal - az, hogy vajon ilyen esetben, tehát ha a kötelem egyik szereplője jogutód nélkül megszűnik, mi lesz a kötelem sorsa?
A józan ész azt mondatja elsőre, hogy nyilvánvalóan a kötelem is megszűnik, hiszen maga a szó "kötelem" is azt sugallja, hogy kötést létesített a felek között a jogviszony. Ha az egyik fél eltűnik a gazdaságból, ebből következően nincs a másik félnek kihez kapcsolódnia-kötődnie. Mondhatnánk, hogy ez csak egy okoskodás, nincs gyakorlati jelentősége, de igenis van, mégpedig naponta érezzük már a bíróságon is, hogy óriási.
A vagyonrendezési eljárásokban jelenleg is vitatott például az a kérdés, vajon a már jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezetek másokkal szembeni követelései a jogosult törlését követően még léteznek-e, s ha igen, úgy vagyontárgynak minősülnek-e és mint ilyenek tulajdonjog tárgyai lehetnek-e, azaz ezen követelésekre hivatkozással meg lehet-e indítani a vagyonrendezési eljárást a megszűnt, törölt cég követelésének érvényesítése érdekében.
A bíróságon kívül a gazdálkodók számára még fontosabb ennek a problémának az egyértelmű rendezése, ezért érdemes alaposabban körbejárni.
A vagyonrendezési eljárásokban hivatkozott, a kérdéssel foglalkozó eseti döntés (BH 2006.121.) főszövege a következő: "A kölcsönszerződésből eredő követelést az adós gazdálkodó szervezet felszámolása nem szünteti meg, ezért annak a jogosult részéről való engedményezése nem irányul lehetetlen szolgáltatásra." A tényállás szerint a felperes zálogkötelezettséget vállalt egy másik kft. tartozásának biztosítására, s ennek érdekében a felperes ingatlanára keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyeztek fel az alperes javára. A főkötelezett adós kft. felszámolási eljárás során megszűnt, törölték a cégjegyzékből. A felperes az alperessel (aki a zálogjog jogosultja volt) adásvételi szerződést kötött a zálogkötelezettséggel terhelt ingatlan megvásárlása érdekében kerekítve 100 M Ft vételárért, melyből az alperes (a zálogjog jogosultja) kifizetett 80 M Ft-ot, a hiányzó 20 M Ft-ot pedig a felszámolás során megszüntetett és már törölt adós kft.-vel szembeni követelése engedményezésével egyenlítette ki, melyet a felperes figyelmeztetés után elfogadott.
A felperes ezt követően benyújtott keresetlevelében arra hivatkozott, hogy a felszámolás során megszűnt adóssal szembeni követelés már nem létezett az engedményezés időpontjában, ezért kérte az ingatlan adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását lehetetlen szolgáltatásra, illetve jóerkölcsbe ütköző voltára való hivatkozással, illetve megtámadta tévedés és megtévesztés miatt.
A Legfelsőbb Bíróság indokolásában kifejtette:
"Az adós I-M Kft. és az alperes között kölcsönszerződés - azaz kötelmi jogviszony - állt fenn, az alperesnek az e szerződésből származó követelése nem szűnt meg az adós gazdálkodó szervezet megszűnésével. A kötelmi jogviszony megszűnésének többféle módja van: A teljesítés, a Ptk. 319. §, 320. §, 321. § 322. §-aiban szabályozott esetek, valamint megszünteti a követelést az arról való lemondás is. A Ptk. 323. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha az csak személyesen teljesítendő szolgáltatásra irányul. A gazdasági társaság megszűnése sem eredményezi a társasággal szembeni követelések megszűnését. Az 1997. évi CXLIV. törvény 54. §-a, 55. §-ának (2) bekezdése, 56. §-a rendelkezik arról, hogy a megszűnt társaságot terhelő követelések kikkel szemben és mennyi ideig érvényesíthetők. Ha a felperes álláspontja helytálló lenne, és a kötelezett megszűnésével a szerződés megszűnne, úgy a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségek kötelezettjei is szabadulnának a szerződés teljesítéséért általuk vállalt kötelmek alól. A szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek viszont éppen az a rendeltetése, hogy a mellékkötelezett (kezes, zálogkötelezett) maga teljesítsen, illetőleg álljon helyt a zálogul lekötött vagyontárggyal, ha a főkötelezett nem tud vagy nem akar teljesíteni, ideértve a főkötelezett halálát, illetőleg a gazdálkodó megszűnését is."
Álláspontom szerint nem mondható ki egyszerűen a fenti okfejtésből, hogy az a kötelem áll fenn továbbra is, amelyik a társaságot kötötte, illetve az a kötelezettség marad fenn a társaság megszűnése után, amelyik a társaságot terhelte, hiszen a kezessel szembeni követelés a kezesi szerződés alapján áll fenn, a zálogkötelezettség pedig a zálogszerződés alapján, s a követelés jogcíme is megváltozik. A társasággal szemben mondjuk kölcsön jogcímén lehetett követelni az összeget, a társaság megszűnése után a tagokkal szemben azonban a követelés jogcíme nem kölcsön lehet, hanem tagi felelősség, ami nem a kölcsönszerződésen alapszik, hanem a Gt.-n.
Véleményem szerint a probléma megértéséhez meg kell vizsgálni mind a két oldal megszűnési lehetőségét, azaz, hogy mi történik akkor, ha az adós, és mi akkor, ha a hitelező szűnik meg jogutód nélkül.
Nézzünk egy egyszerű olyan szerződésen alapuló kötelmi jogviszonyt, melyben "A" (adós) tartozik "H" (hitelezőnek). "A" tartozásának kiegyenlítését "K" (kezes) kezesség vállalásával és "Z" (zálogkötelezett) az ingatlanára feljegyzendő zálogjog vállalásával biztosította.
Ha "H" megszűnik jogutód nélkül, úgy első látásra egyértelmű, hogy nincs, aki követelje "A"-tól a tartozás kiegyenlítését. Megnyugodhatna "A", "K" és "Z", igenám, de amennyiben a kötelem nem szűnik meg az egyik fél jogutód nélküli megszűnésével (és a bírósági gyakorlat olyan irányban indul el, hogy a követelésre is megindítja a vagyonrendezési eljárást), úgy "H" volt hitelezője bármikor kezdeményezhetné a vagyonrendezési eljárást a törölt "H" vagyonára vonatkozóan, ami jelen esetben az "A"-val szemben fennálló követelés lenne.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
