A Fővárosi Törvényszék 2014. január 23-án előzetes döntéshozatali kérelmet terjesztett elő az Európai Bírósághoz egy fellebbezési szakban lévő végrehajtási záradék törlése iránti nemperes eljárásban.[1] A végzésben megfogalmazott kérdések azonban túlmutatnak a végrehajtási eljáráson: érintik a devizahitelezés jelenségét, a fogyasztók jogainak érvényesülését és a közjegyzői eljárások szerepét. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy miért hibás az eljáró másodfokú bíróság kérdésfeltevése, és hogy az előzetes döntéshozatali kérelem hátterében rejlő problémákra mi a valódi megoldás.
A végrehajtást kérő ERSTE Bank az adóssal 2007-ben kölcsönszerződést és ingatlan-jelzálog szerződést kötött, amely alapján az adós közjegyzői okiratban egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, erre tekintettel pedig a pénzintézet lakásvásárlás céljából kölcsönt bocsátott az adós rendelkezésére. A bank - arra hivatkozással, hogy az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget - a szerződést 2011-ben felmondta, majd kérte a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátását, ekként az adóssal szemben a végrehajtható okirat kiállítását. A közjegyző 2011. december 13-án látta el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratot. Másfél év elteltével, 2013 nyarán kérte az adós a végrehajtási záradék törlését egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a kiállítás alapjául szolgáló szerződés semmis, mert tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmaz. A közjegyző végzésével az adós kérelmét elutasította. A határozat indokolásában kifejtette, hogy az alapul fekvő közokirat tartalmazza a szükséges tartalmi és formai elemeket, a közjegyző pedig a felmondás jogszerűségével kapcsolatban a felek között fennálló jogvitában nem jogosult állást foglalni, arra kizárólag a bíróságnak van hatásköre. Utalt arra, hogy a fél által felhozott, a szerződés egyes rendelkezéseivel kapcsolatos kifogások tárgyában szintén a bíróság jogosult dönteni, ebben a körben a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti per áll az adós rendelkezésre. A közjegyző végzése ellen az adós fellebbezett, hivatkozva mindenekelőtt arra, hogy a közjegyző a kötelezettségvállaló nyilatkozatban tisztességtelen szerződési feltételeket rögzített. A végrehajtást kérő a fellebbezésre tett észrevételében rámutatott, hogy a közjegyző feladata a végrehajtás elrendelése körében csupán annak vizsgálata, hogy a közokirat alakilag és tartalmilag megfelel-e a végrehajtás feltételeinek.
A Fővárosi Törvényszék az ügyben két kérdést terjesztett elő előzetes döntéshozatalra:
1. Megfelel-e a tagállam azon eljárása a 93/13/EGK (1) irányelv[2] 7. cikk (1) bekezdésének, amely során a közjegyző által készített alakiságoknak megfelelő okiratban foglalt kötelezettségvállalásnak a fogyasztó részéről történő megszegése esetén a fogyasztóval szerződő fél a bíróság előtti peres eljárás elkerülésével, úgynevezett végrehajtási záradék kiállításával az általa megjelölt összegre érvényesíti igényét anélkül, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára sor kerülhetne?
2. Kérheti-e ezen eljárás során a már kiállított végrehajtási záradék törlését a fogyasztó azon az alapon, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor, annak ellenére, hogy a bírósági eljárás során a C-472/11. számú ítélet[3] szerint a bíróságnak a fogyasztót tájékoztatnia kell az észlelt tisztességtelen feltételről?
A fogyasztói kölcsön- és hitelszerződések között fokozott problémát jelentő devizaalapú ügyletek - közkeletű elnevezéssel lakossági devizahitelek (szabatosabban: deviza alapú kölcsönszerződések) - Magyarországon évekkel a 2008-as pénzügyi válságot megelőzően jelentek meg, és nagy számban köttettek. Ezek a szerződések egészen 2008 végéig a felek kölcsönös megelégedésére működtek, azokat a gazdasági és jogszabályi környezet kifejezetten támogatta, a felügyeleti szervek ezek ellen az ügyletek ellen nem léptek fel, nem voltak jellemzőek az ezen a területen manapság elterjedt semmisségi perek. Egyértelműen megfigyelhető, hogy 2008 végétől, a jelentősen és általánosan elnehezülő gazdasági körülmények hatására a szerződő felek egyre inkább próbálták a maguk javára, az addig megszokottól eltérő módon és mértékben kihasználni a szerződések által kínált mozgásteret, ami a szerződések egyensúlyát felbillentette, minek következtében sok esetben az adósok nem tudták teljesíteni a szerződésből fakadó fizetési kötelezettségüket.
Napjainkban jelentős számú semmisségi per folyik deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban, azon-
- 407/408 -
ban az adósok többsége továbbra is teljesíti a szerződéseket. Az eljárások mélyén alapvetően elszámolási kérdések húzódnak meg. Az ügyfelekkel folytatott beszélgetések alapján, és a kialakuló bírói gyakorlatot szemlélve megállapítható, hogy a folyamatok célja alapvetően a fenti hivatkozott szerződéses egyensúly helyreállítása, illetve a válság okozta terhek arányos és méltányos megosztása a hitelező és az adós között. A jogvitában álló adósok részére a semmisség hosszútávon nem hoz megfelelő megoldást, mivel az elszámolás keretében az esetleg alacsonyabb összeget éppúgy nem tudják visszafizetni a hitelezőjüknek, mint a szerződésből fakadó magasabb összeget.
A hazai bíróságok konkrét ügyekben hozott jogerős ítéleteinek - ha semmisséget állapítanak meg e szerződésekkel kapcsolatos perekben - általában végső soron csak az adós fizetési kötelezettségének töredékére van hatásuk.[4] Külön figyelemre méltó e körben a Kúria 6/2013. polgári jogegységi határozata a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről. Ennek értelmében, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg - a jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereset (viszontkereset) esetén, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy utóbb megszűnt - a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie. Ha pedig a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást; a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.[5] A semmisség megállapítása tehát nem eredményezheti a nem teljesítő adós kötelemből való szabadulását.
A Magyarországon is működő latin típusú közjegyzőség eredendően bírósági intézmény, melynek minden hatásköre bíróságtól átvett hatáskör.[6] Az intézmény célja pedig nem más, mint a jogviták megelőzése, amit pártatlan hatósági jogszolgáltatás útján a közhitelesség eszközével ér el. E feladata során a közjegyzőség két szempontból is tehermentesíti a bíróságokat, ezáltal szolgálva a gazdasági forgalom biztonságát és hatékonyságát: egyrészt a bíróságok nem ítélkezési tevékenységének átvételével közvetlenül (okiratszerkesztés, egyéb perelterelést megvalósító nemperes eljárások), másrészt e hatásköröket gyakorolva közvetve. Utóbbit azzal éri el, hogy per nélkül végrehajtási jogcímet keletkeztet a közjegyzői eljárás, bizonyos esetekben res iudicata hatás is társul a közjegyző határozatához[7], illetve olyan erős bizonyítékot ad a felek kezébe, mely jelentős mértékben tartja vissza őket a későbbi pereskedéstől.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
