Az örökhagyónak két gyermeke maradt és a hagyatékát ők, a túlélő házastárs özvegyi jogával terhelten jogosultak megörökölni. Az örökhagyó vagyonába lakóhelyén lévő belterületi és zártkerti ingatlanok tartoztak, közöttük egy szántó, szőlő, gazdasági épület megjelölésű zártkerti ingatlan is.
Az örökhagyó 1994. január 2. napján kelt, érvényes alakban kiállított írásbeli magánvégrendeletében csak ez utóbbi ingatlanáról rendelkezett, amennyiben azt német állampolgárságú és Németországban élő barátjára és annak házastársára hagyta.
A hagyatéki tárgyaláson a törvényes és végrendeleti örökösök a végrendeletet érvényesnek fogadták el és az abban megjelölt ingatlan átadását a végrendelet szerint kérték, az egyéb vagyontárgyak esetében pedig a törvényes öröklés rendje szerint kívántak örökölni.
A közjegyző a hagyatéki tárgyalás során tájékoztatta a megjelenteket a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény rendelkezéseiről, mely szerint külföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg és a korlátozásba ütköző szerződés semmis. Mivel az ismertetett végrendelet ezen ingatlanszerzési korlátozásba ütközik, ezért a közjegyző tájékoztatta az örökösöket arról, hogy a végrendeletben megjelölt ingatlant a hagyatéki eljárás során figyelembe venni nem lehet, és a hagyaték átadására a törvényes öröklés rendje szerint kerül sor. Ezt követően az örökhagyó törvényes örökösei osztályos egyezséget kötöttek, melynek értelmében a végrendeletben megjelölt és a külföldi állampolgárok részére juttatott zártkerti ingatlant egyedül az örökhagyó egyik gyermeke örökölte meg. A közjegyző a hagyatékot az osztályos egyezség figyelembevételével adta át a törvényes örökösöknek.
A hagyatékátadó végzés ellen a német állampolgárságú végrendeleti örökösök jelentettek be fellebbezést, melyben előadták, hogy a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 1994. július 27. napján lépett hatályba, míg az örökhagyó a végrendeletét 1994. január 2-án, azaz még a törvény hatályba lépése előtt alkotta meg. Így a jogszabályok visszamenőleges hatályának tilalmára tekintettel az ingatlan az ingatlanszerzési korlátozást tartalmazó törvényi rendelkezést a törvény hatályba lépését megelőzően megalkotott végrendelet esetében nem lehet alkalmazni. Ezen körülményre tekintettel a fellebbező végrendeleti örökösök szerint tulajdonszerzésüknek nem lehet törvényes akadálya, ezért kérték a megyei bíróságtól a hagyatékátadó végzés oly módon történő megváltoztatását, hogy a végrendelet tárgyát képező zártkerti ingatlant a bíróság a külföldi állampolgárságú végrendeleti örökösök részére adja át 1/2-1/2 arányban, vagylagosan pedig a hagyatékátadó végzés hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt közjegyző új határozat hozatalára való utasítását kérték.
A fellebbezés nem megalapozott.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.
A Ptk. 600. § b) pontja kimondja, hogy kiesik az öröklésből, aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM. r. 58. § (1) bekezdése értelmében a hagyatéki tárgyalás befejezése után a közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal átadja az örökösöknek, ha a) a hagyatékra csak egy örökös jelentett be igényt, és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra igénye nincs; b) a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között öröklés jogi kérdésekben nincs vita, továbbá mindkét esetben a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya.
A Ptk. 600. §-a tartalmazza azon kiesési okokat, melyek fennállása esetén az örökös, aki egyébként az örökhagyó után örökölne nem részesülhet a hagyatékból. Ilyen esetben az örököst úgy kell tekinteni, mint aki az örökhagyó előtt meghalt. Ezen kiesési okok egyike az örökség megszerzésére való képesség hiánya, melyet az örökhagyó hagyatékában való részesedés megállapítása során akkor lehet figyelembe venni, ha az öröklés megnyílásakor, azaz az örökhagyó halálakor hatályban van valamely olyan, a szerzőképességet korlátozó törvényi rendelkezés, melynek folytán az örökös a hagyatékot nem szerezheti meg. Minekutána a szerzőképességi korlátozást tartalmazó termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény az 1994. június 27. napján történt kihirdetését követő 30. napon lépett hatályba, míg az örökhagyó halálának, és ezzel az öröklés megnyílásának időpontja 1999. május 15-e, ezért az örökhagyó 1994. január 2. napján kelt írásbeli magánvégrendeletében örökösnek nevezett külföldi állampolgárok a már idézett Ptk. 600. § b) pontja szerint a részükre juttatott termőföldnek minősülő ingatlan tulajdonjogát nem szerezhetik meg. A fellebbező végrendeleti örökösök tehát alaptalanul hivatkoztak arra, hogy a végrendelet a tulajdonszerzésüket korlátozó törvény hatályba lépése előtt készült, mivel a hivatkozott Ptk. § szerint az ott megjelölt kiesési ok fennállása megállapíthatóságának szempontjából az öröklés megnyílásának az időpontja az irányadó. A közjegyző helyesen járt el akkor, amikor a hagyatékot a végrendelet figyelmen kívül hagyásával a hagyatéki tárgyaláson létrejött osztályos egyezség alapján az örökhagyó törvényes örököseinek és a hagyatéki hitelezőnek teljes hatállyal átadta a hagyatékot.
Mindezen indokok alapján a másodfokú bíróság a közjegyző érdemben helyes hagyatékátadó végzését a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM. r. 76. § (1) bekezdés, 89. § (1) bekezdés, és a Pp. 259. §, valamint 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A megyei bíróság egyben tájékoztatja a végrendeleti örökösöket, hogy a hagyaték átadásánál figyelmen kívül hagyott igényük érdekében végrendelet érvényességének megállapítása iránt a bíróság előtt polgári pert indíthatnak. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Hajós Sarolta közjegyző, Keszthely
Visszaugrás
