Az off-shore (külföldön tevékenységet végző) társaságok definícióját az 1996.évi LXXXI. tv (Tao.) 4. §-ának 28. pontja adja meg. Nyilvántartásba vételükre kizárólagosan az APEH Észak-budapesti Igazgatósága illetékes, adószámuk speciális, "51"-es megyekóddal kerülnek nyilvántartásba. Mindebből következik, hogy az offshore cég elsősorban adózási kategória, cégbírósági bejegyzésük azonban mégis felvet néhány aktuális kérdést, különösen a jegyzett tőke pénzneme vonatkozásában.
Az off-shore cégek cégbírósági megítélése korábban sem volt egységes, a vidéki cégbíróságok a cégek bejegyzési kérelmének megfelelően a jegyzett tőkét devizában vették nyilvántartásba. Ezzel szemben a Fővárosi Cégbíróság gyakorlata inkább abba az irányba mutatott (bár a tapasztalatok szerint nem teljesen egységesen), hogy a cégeket kötelezte e jegyzett tőke (és a pénzbeni betétek) forintban történő megjelölésére. E gyakorlat jogszabályi alapját az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 19. §-ának (2) bekezdése adta (és adja), mely szerint, "a jegyzett tőkét - vámszabadterületen működő cég kivételével - forintban, forintra kerekítve kell meghatározni". A Fővárosi Cégbíróság gyakorlatát támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is kifejtett álláspontja (legutóbb a 2000. december 6-án hozott Cgf.VII.32.079/1999/2. sz. végzése), amely helybenhagyta a Fővárosi Cégbíróság bejegyzést elutasító végzését, arra tekintettel, hogy a cég - felhívás ellenére - jegyzett tőkéjét konvertibilis devizában jelölte meg.
Az off-shore cégek jogi hátterét képező jogszabályok [a Tao., a régi Számviteli törvény az 1991. évi XVIII. tv 19. §-ának (3) bekezdése, az új Számviteli törvény, a 2000. évi C. tv 20. §-ának (3) bekezdése, a Devizáról szóló 1995. évi XCV. tv (Dtv.) 85. §-ának (2) bekezdése], valamint a vámszabadterületi társaságokat alapvetően szabályozó, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv összevetéséből viszont okszerűen következik a kérdés, vajon a Ctv. hivatkozott 19. §-a a jogalkotó kifejezett szándékát tükrözi-e, és nem csupán egy jogszabály szerkesztési hiányosságáról, a devizakülföldinek minősülő off-shore cégek "kifelejtéséről" van-e szó?
Az off-shore társaságok számára a Dtv. 85. §-ának (2) bekezdése szerint nem kötelezettség, csupán lehetőség a devizakülföldi státus megszerzése. Ha a társaság él ezzel a lehetőséggel, ezt be kell jelentenie a devizahatóságnak, és a bejelentés napjától devizakülföldinek minősül. Az új Számviteli törvény 20. §-ának (3) bekezdése azzal a rendelkezésével, hogy "a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizáról szóló törvény szerint devizakülföldinek minősülő társaságokat is, az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni", ezen társaságokat mintegy "egy kalap alá veszi". Miután az éves beszámoló egyik tétele a jegyzett tőke rovat, e devizakülföldi társaságok vonatkozásában megkérdőjelezhető a jegyzett tőke "forintosításának" indokoltsága. Vajon nem ellentmondás-e, ha a létesítő okirat a jegyzett tőkét forintban jelöli meg, ugyanakkor ki kell térnie arra kötelező tartalmi elemként, hogy a társaság a könyveit milyen konvertibilis devizában vezeti?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás