2004 október 7-10-e között a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszéke nemzetközi konferenciát rendezett, amelynek témája az európai uniós csatlakozás alkotmányjogi következményeinek vizsgálata volt. A rendezvényen hat ország állam- és jogtudományi karának oktatói angol, francia és német nyelven tartottak előadást államuk közjogi berendezkedésében az európai integráció miatt bekövetkezett, vagy még a csatlakozást megelőzően végrehajtott változásokról. A konferencia mindkét napjára jellemző volt, hogy az elhangzott előadásokat élénk beszélgetés és vita követte, amelynek lefolyását megkönnyítette a követő tolmácsolás alkalmazása. A tolmácsok angol nyelvről franciára (Hahn Melinda, dr. Lassana Traore), franciáról angolra (dr. Blandl Ágnes), illetve német nyelvről angolra (dr. Zeller Judit) fordítottak.
A konferencia első napján kilenc előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Az ünnepélyes megnyitót követően a pécsi Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa, Chronowski Nóra az Országos Tudományos Kutatói Alapprogram keretében végzett kutatás eredményeit ismertette a nemzeti és a nemzetközi alkotmányos rendszerek kapcsolatáról az Európai Unióhoz csatlakozás fényében. A három évig tartó program elsősorban azt vizsgálta, hogy a csatlakozó államok alkotmányában milyen módosítások váltak szükségessé az integráció miatt, illetőleg felmerült-e egyáltalán új alkotmány megalkotásának lehetősége. A nemzeti jogalkotási eredmények összehasonlítása mellett a kutatás kitért a nemzetek feletti alkotmányok - az Európai Unió Alkotmányának - vizsgálatára is.
A beszámoló után következett Szalayné Sándor Erzsébet egyetemi docens előadása az emberi jogok és a közösségi szabadságok konvergenciájáról. Az alapvető emberi jogok (mint a "korlátozások korlátozásai") európai fejlődéstörténetének bemutatását követően az előadó rámutatott a közösségi alapszabadságokkal való egybeesésükre. Vizsgálata kiterjedt az Emberi Jogok Európai Bírósága valamint az Európai Közösségek Bírósága esetjogára, továbbá példákon átívelve állított fel párhuzamot a két bíróság jogértelmezése között.
Slobodan Milacic professzor, a Bordeaux-i Montesquieu Egyetem egyetemi tanára beszélt a jogállamiság miatt háttérbe szoruló politikai demokráciáról. Először körülírta a demokrácia alapelvként megjelenő szerepét az Európai Alkotmányban, majd kifejtette véleményét az "átláthatóság és a részvétel demokráciájáról". Franciaország politikai berendezkedésének példáját segítségül hívva vázolta fel az ideális kormányzati modellt, amely a nyilvánosságon és a közvélemény döntési mechanizmusokba történő beépítésén alapszik.
A délelőtt utolsó előadójaként Boguslaw Banaszak wroclaw-i professzor mutatott rá az európai integráció és a globalizáció alkotmányjogra kifejtett hatásaira. Megállapította, hogy bár egyre több funkció kerül át az integráció miatt a tagállamoktól a közösséghez, és a jogharmonizációs követelmények is kötelezőek mindenki számára, a tagállamok mégis éberen őrzik és ragaszkodnak a szuverenitásukhoz. Hiába létezik az új európai alkotmány és készülnek folyamatosan a közösségi jogszabályok, a nemzeti alaptörvényeknek ugyanolyan jelentős szerepük van most is, mint volt a készítésük idején, és egyelőre nincs is lehetőség ennek megváltoztatására. Banaszak szerint azonban célszerű lenne újragondolni a nemzeti alaptörvények belső rendszerét, mint ahogy azt a közelmúltban a lengyel és svájci alkotmányozók meg is tették. Emellett azonban megjegyezte azt is, hogy az állam és társadalom visszaszorulása egyelőre még előre nem látható következményekkel járhat.
Az ebédszünetet követően Monika Forejtová, a pilseni egyetem oktatója mutatta be az Európai Alkotmány létrejöttének, kidolgozásának körülményeit. Előadásában utalt az Alkotmányozó Konvent megalakulására, összetételére, megbízatásának fontosságára. A továbbiakban a Konvent által elkészített alkotmányszöveg bírálatát fogalmazta meg. Kritikaként említette: míg a tagállamok a vitákban és a döntéshozatalban egyaránt részt vehettek, a csatlakozó országokat mellőzték, kevés valódi lehetőséget biztosítottak számukra a véleménynyilvánításra, a munkában való részvételre; a konventnek így valóban nem sikerült a közérdek összehangolása. Negatívumként értékelte továbbá azt is, hogy a széles körű nyilvánosság ellenére az európai polgárok az alkotmányozási folyamat iránt óriási közömbösséget tanúsítottak. A csatlakozó államok számára hasznos volt, hogy láthatták az Európai Unió intézményrendszerének és döntéshozatali eljárásának tényleges működését. Az Európai Alkotmány szövegének elemzése során stílusbeli, nyelvhelyességi hibákra is felhívta a figyelmet. Összességében azonban megfelelőnek találta a
- 195/196 -
szabályozást, melynek jövője már a nemzeti parlamentek kezében van.
Szintén az európai alkotmányozási folyamatot, azon belül Franciaországnak és Németországnak az Alkotmány megszületésére gyakorolt befolyását elemezte előadásában Anne Gasnier Jeannot, a tours-i egyetem docense. Részletesen bemutatta a végrehajtás kérdésköreit érintő közös francia-német álláspontot, amely a föderális és a centralizált kormányzati modell mellett egy harmadik lehetőséget ajánlott az alkotmányozók számára, hiszen megteremtette volna az egyensúlyt a Bizottság, a Tanács és a Parlament hatásköre között.
Zvonimir Lauc, az eszéki egyetem professzora a horvát jogrendszernek a csatlakozásból eredő változásairól tartott előadást. A közösségi normákhoz, az aquis communautaire-hez való jogharmonizációs feladatok közül kiemelte a horvát alkotmány szövegének módosítását az elavult summa potestas elve, a választójog, a népszavazás, a hiteles jogértelmező intézmény megszüntetése, a horvát államszervezet egyes elemei hatalmának csökkentése és a közösségi normák alkalmazása tekintetében. A már teljesített feladatok közül megemlítette a Horvát Köztársaság Versenyképes Fejlődéséért kiadott Ajánlást és a 2002. évi Kommunikációs Stratégiát. Előbbinek célja Horvátországnak a piacgazdaságba történő átvezetése volt, utóbbi feladataként a horvát állampolgároknak az integrációval kapcsolatos fontos tudnivalókról való megfelelő tájékoztatását lehet megjelölni. Beszéde végén aláhúzta a jogászi képzés reformjának jelentőségét is.
Karel Klíma, a pilseni egyetem professzora a cseh és az európai alkotmányos berendezkedés kapcsolatát elemezte. Álláspontja szerint az alkotmány "alkotmányjogi híd" szerepét tölti be az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában. Az előadó hangsúlyozta, köszönhetően a különböző politikai berendezkedésnek a tíz új tagállam belépése az alkotmányjog felfrissülését fogja jelenteni.
Az első nap programját a pécsi jogi kar professor emeritusa, Ádám Antal az alapvető alkotmányos értékekről tartott előadása zárta. Referátumában kiemelte, hogy a jogi alapértékeket nemzetközi és nemzetek feletti dokumentumok, valamint a nemzeti alkotmányok tartalmazzák, amelyek hierarchiája, szerkezete nem lehet állandó és változtathatatlan. Utalt arra, hogy a konkrét érték helyét az értelmező bíróságok határozzák meg. Éppen ezért az alkotmánybíróságoknak is egyik feladata a különböző értékek összeütközéséből fakadó konfliktus feloldása. Korszakunkban - véleménye szerint - a biztonság vált kiemelkedő értékké. Az egyén, a közösségek, a társadalom, az emberiség, vagyis az ún. humán biztonság fenntartása és védelme meghatározóvá vált az értékek hierarchiájában.
A második napot a marburgi egyetem professzora, Gilbert Gornig nyitotta meg, a német ügyvédek példáján mutatva be az európai jog hatását a foglalkozás gyakorlásának szabadságára. Először ismertette azt a korábbi német szabályozást, amely szerint az ügyvédek csak abban a tartományban végezhetik tevékenységüket, ahol tanulmányaikat abszolválták és szakvizsgát tettek. A jogszabály miatt az Európai Közösségek Bírósága elmarasztalta a német államot, mivel megsértette a munkavállalás és a letelepedés szabadságát. Az ítélet miatt e rendelkezést már megváltoztatták, és kettő ügyvédtípust szabályoztak: a regisztrált és az integrált ügyvédeket. Gornig professzor szerint azonban az esélyegyenlőtlenséget, amellyel a német ügyvédeket, illetve a szabadfoglalkozásúakat sújtják a saját államukban, még mindig nem sikerült teljes mértékben megszüntetni, és az egyetlen lehetőség erre a problémára csak a Bundestagban való lobbizás lehetne.
Öt követően, a konferencia utolsó előadójaként Philippe Claret, a Bordeaux-i Egyetem docense az európai integráció tagállamokra gyakorolt következményeit elemezte a hatalommegosztás tekintetében. Az uniós területi egység, a helyi és a regionális önkormányzat, valamint a szuverenitás alapelvei közötti egyensúly megtalálását a legjelentősebb feladatként említette meg az integráció folyamatában. A régiók kialakításával kapcsolatban két problémakört vetett fel az előadó: a tagállamok területi közösségeinek európaizálódását és az önkormányzás fontosságának elismertetését. Mint Milacic professzor, ő is francia példán keresztül szemléltette előadását, hiszen a francia hatalom-megosztási rendszer különleges az ország sajátosságaiból adódóan.
Az előadás után élénk vita alakult ki a hatalmi egyensúly szerepéről, illetve a gazdasági és politikai megfontolások ellentmondásairól. Az érdekes és tanulságos előadássorozatot Illéssy Istvánnak, a pécsi Alkotmányjogi Tanszék adjunktusának összegző beszéde zárta le, amelyben a konferencia előadói által érintett főbb témákat vázolta röviden, és megjegyezte: "csakis a viták tehetnek egy konferenciát eredményessé". A résztvevők egybehangzó állítása szerint hasznos, gondolatébresztő konferenciának voltak részesei, amely az európai integráció témájában széles körű ismereteket nyújtott az érdeklődők számára is. A konferencián elhangzott előadások kiadványa a közeljövőben lát napvilágot. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző demonstrátor, Alkotmányjogi Tanszék.
[2] A szerző demonstrátor, Alkotmányjogi Tanszék.
Visszaugrás
