Az új Ptk. javaslata2 a Ptk. koncepció Magyar Közlönyben közzétett szövege,3 valamint az ehhez készített észrevételek és tanulmányok nyomán átdolgozott, a "normaszöveg kidolgozásának vezérfonalául szolgáló szabályozási Tematika"4 alapján készült el. Sem Bobrovszky hozzászólása, sem Boytha reflexiói nem nyúlnak vissza a szellemi alkotások és javak normajavaslatának kidolgozását megelőző tanulmányokhoz,5 észrevételekhez,6 állásfoglalásokhoz,7 holott ezek egy része a jelenleg folyó eszmecsere tárgyát is érintette.
Az alábbi megjegyzések egyrészt felidézik a tanulmányoknak, illetve egyes észrevételeknek a szabályozási tematika kidolgozásához nyilván felhasznált megállapításait, másrészt gyakorlatias szempontból fűznek véleményt Bobrovszky és Boytha írásaihoz.
Más-más, azonban egymással összefüggő indokokból mindegyik, a koncepcióhoz kapcsolódó tanulmány szükségesnek tartotta a know-how hatályos Ptk.-beli szabályai [Ptk. 86. § (4), 87. § (2), Ptké. II. 4. §] felülvizsgálatát.
Boytha említette azt a dogmatikai átfedést, amely a "know-how" védelem és az üzemi, vagy üzleti titok általános személyiségi jogi, illetőleg a tisztességtelen verseny elleni védelem körébe tartozó védelme között fennáll,8 de ez az átfedés szerinte nem jelenti a know-how-nak a szellemi alkotások és javak (az eredeti Boytha-javaslat szerint szellemi termékek) körében való, korszerűsített, az EK idevágó versenyjogi csoportmentesítési szabályaihoz igazított szabályozásának akadályát.9 Bobrovszky éppen ezt az átfedő, kettős jellegű szabályozást tartja tévútnak, és attól határozottan eltanácsolja a jogalkotót.10
Ficsor szerint "átfogóan felül kell vizsgálni a know-how védelmére vonatkozó hazai szabályozást (.)". A felülvizsgálat irányára nézve annyit tartalmaz a tanulmány, hogy a versenykorlátozás alóli csoportmentesítés céljára alkotott közösségi jogi fogalom nem jelent pozitív technológia jogvédelmi szabályozási kötelezettséget.11 Vagyis: arról nem olvashatunk, hogy a know-how jogosultját megillető (értelemszerűen a know-how jellegzetességeinek megfelelően korlátozandó) kizárólagos jog helyett relatív(abb) jellegű, kifejezetten verseny-viszonyban, és tiltott elsajátítással szemben érvényesülő védelmet kellene nyújtani, de -ez kétségtelen - az átfogó felülvizsgálat szókapcsolat ezt a gondolatot is magában foglalhatja.
Bacher "a titkos, nyilvánosságra nem hozott adatok TRIPS szerinti védelmével összefüggésben"12 gondolja tovább a know-how védelmének szabályozását. A felülvizsgálatnak arra kell irányulnia, hogy harmadik személyek behatásával szemben csak az általában nem ismert, vagy nem könnyen hozzáférhető (a know-how szempontjából meghatározott titkosság) ismeret jogosultját illetheti meg védelem (szemben a közkincset képező, de ettől még szerződés tárgyát képezhető ismeretekkel). Emellett Bobrovszky monográfiájában13 kifejtett know-how fogalom elfogadásából indul ki, azaz a know-how jogosult "csak" birtokhelyzetben van, az üzleti titok védelméhez tartozó relatíve kizárólagos védelem illeti, szemben az abszolút szerkezetű szellemi tulajdonjoggal. Ennek alapján indítványozza a know-how szabályozás átgondolását.14 Nem tesz azonban olyan javaslatot, amely szerint a korszerűsített szabályokat a szellemi alkotásokra/javakra (Bacher álláspontja szerint: szellemi tulajdonra) vonatkozó szabályoktól el kellene választani.
Havasi nem említi a know-how szabályozás teljes felülvizsgálatának szükségességét, csupán a "közkincsé válásig" tartó védelem tartamának pontosabb meghatározását látja fontosnak.15
Az MSZTT állásfoglalása16 4. e) pontja szerint fenn kell tartani a know-how védelmét korszerűsített változatban. Az ülés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy az általános technológia védelem TRIPS-hez közelítő szűkítése vetődött fel az ülésen.
A magunk részéről17 Bacherral összhangban úgy véltük, hogy a TRIPS Egyezmény18 keretei között az EU akkor (2002.) hatályos technológia transzfer csoportmentesítési rendeletének19 fogalom-meghatározását fel lehet a know-how fogalom és védelem felülvizsgálatához használni függetlenül attól, hogy kartelltilalom alóli mentesítés a tárgya a rendeletnek.20
Az álláspont kiegészült a hazai bírói gyakorlatból leszűrt tapasztalatokkal, és az alábbi főbb javaslatokat tartalmazta:
A know-how vagyoni értéke vagy titkosságából, illetve abból adódik, hogy az ismeretek speciális szempontok szerinti csoportosítása, összegyűjtése olyan mennyiségű munkaráfordítást igényel, amely miatt a hasznosító számára előnyösebb a kész ismeret megszerzése. E második ismérv jelenti a know-how egyéb okból korlátozottan hozzáférhető, de nem az üzleti titok értelmében vett titkos jellegét. Ebből adódik, hogy vagy képezni kell egy, a know-how-ra irányadó tágabb értelemben vett titok (titkosság) fogalmat az EU rendeletek valamelyike21 nyomán, vagy mindkét ismérvet fel kell sorolni a meghatározásban
A know-how-t azonosíthatóságra alkalmas módon kell rögzíteni (ezt tükrözi a bírói gyakorlat akként, hogy az apportőr a know-how-t tárgyiasult formában köteles a társaság rendelkezésére bocsátani"). Ebből az is következik, hogy a titkosság és a rög-zítettség követelménye azt is jelenti, hogy a know-how jogátruházási és hasznosítási szerződésnek - ellentétben minden más, a szellemi javakra vonatkozó vagyoni jogátruházási és hasznosítási/felhasználási/használati szerződéssel - fogalmi eleme az átadás. 22
A know-how oltalom relatíve kizárólagos jellegét23 a bírói gyakorlat még a hatályos Ptk. alapján is felismerte. "Külön jogszabály hatálya alá nem tartozó műszaki ismeretek védelme iránti perben a jogosultnak kell bizonyítania, hogy annak eredményeit az alperes elsajátította vagy felhasználta."24
Ezen felül is megállapítható, hogy a bírói gyakorlat tulajdonképpen a ma még hatályos, valóban túl tág oltalmat nyújtó, a know-how-t szellemi alkotásként felfogó szabályt is helyes irányban alkalmazta:
- [Relatív titkosság]
A know-how vagyoni értéke vagy titkosságából, vagy abból adódik, hogy az ismeretek speciális szempontok szerinti csoportosítása olyan mennyiségű munkaráfordítást igényel, amely miatt a felhasználni kívánó számára előnyösebb a kész ismeret megszerzése, mint a saját kutatásban való előállítás. Ilyen összefüggésben értéke - a használótól függően - változhat, relatív.25 A szerzői mű v. know-how apportvitában26 a bíróság megállapította: "a know-how alapvetően gazdasági, műszaki, szervezési ismeret és tapasztalat, a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, oltalom addig illeti meg, amíg közkinccsé nem válik, másra átruházható, átadható, vagyis forgalomképes. Értékét a korlátozottan hozzáférhetősége adja, tudása másokkal szemben előnyt jelent.
- [Rögzítettség, átadás]
A tag az apportként átadni vállalt know-how-t tárgyiasult formában köteles a társaság rendelkezésére bocsátani". Ugyanez értelemszerűen irányadó a gazdasági társasági jogviszonyon kívül a know-how jogosult és a hasznosító jogviszonyában is.27
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
