Az emberi jogoknak a magánjogi jogviszonyokban való érvényesülése olyan kihívás, amely messze túlmutat a magánjogi dogmatikai problémákon, az egyes jogpolitikai célok eléréséhez vagy érdekek védelméhez rendelkezésre álló eszközök palettájának színesítésén, vagy társadalmi elvárások érvényesülésének megfelelő becsatornázása kérdésein. Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy az emberi és alkotmányos jogok a magánjogi jogviszonyokban milyen módon érvényesülhetnek, valójában az emberi és alkotmányos jogok természetén, a jog fogalmán és forrásán, a jog erkölcsi megalapozottságán, általános társadalmi elvárások érvényesülésének kérdésein, ezen elvárások korlátozott és relatív jellegén, a magánjogi és a közjogi kettősségben való gondolkodás helyességén, a magánjogi dogmatika szerepén, valamint a jognak és azon belül a magánjognak a társadalmi viszonyok alakításában és rendezésében betöltött funkcióján és korlátain gondolkodunk. így valójában a jogtudomány több száz éves, esetleg már - legalább részben - megoldottnak is hitt alapkérdéseinek nagy részével szembesülünk.
Magánjogászként konfrontálódni azzal, hogy az emberi és alkotmányos jogok olyan elvárást jelenthetnek, amelyek a magánjogi jogviszonyokban is érvényesülést kívánnak, nehezen feldolgozható élmény, márpedig ennek tagadása valószínűleg tarthatatlan eredményhez vezetne. Ehhez ugyanis azt kellene állítanunk, hogy a magánjogi jogalanyok külön magánjogi norma előírásának hiányában nem volnának kötelesek mások méltóságának és tulajdonának tiszteletben tartására: kirekeszthetnek, elnyomhatnak és a társadalom peremére szoríthatnak másokat, nem kötelesek tiszteletben tartani sem a szólásszabadságot, sem mások jó hírnevét, és elfogadjuk a rabszolgaságot. Azt gondolom, hogy elfogadhatatlan ezt állítani. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az emberi és alkotmányos jogok nem írhatják felül következmények nélkül a magánjogot.
- 203/204 -
Mind az alkotmányos, mind az emberi jogi elvárások sajátossága, hogy bár normatív formában jelennek meg, értelmezésükre és alkalmazásukra nem alakultak ki azok a konvenciók, továbbá az a dogmatikai eszköztár és rendszer, amely a magánjogban rendelkezésünkre áll, és amely magánjogi gondolkodásunkat meghatározza, egyúttal kiszámíthatóvá is teszi. A kiszámíthatóság pedig a joggal szemben támasztott egyik legfontosabb - sok esetben a normatív tartalomnál is fontosabb - elvárás. Az emberi és alkotmányos jogoknak a polgári jogi jogviszonyok kontextusában való értelmezését tovább nehezíti, hogy a polgári jogi összefüggésekben is értelmezhető emberi jogi és alkotmányos jogtételek megalkotása során alkotóik nem ezekre a viszonyokra gondolva alakították és fogalmazták meg őket. Az alkotmányos és emberi jogi jogtételek ilyen értelemben magánjogi összefüggéseikben önálló életre keltek. Ezek a tételek ráadásul nem a polgári jogi norma megszokott formáját öltik, hanem követendő, érvényesülést kívánó elveket mondanak ki. Meggyőzőnek tűnik, és a magánjogászok számára a magánjog dogmatikai rendszerének fenntartását is lehetővé tenné az az - elsősorban történeti és rendszertani értelmezésre alapított - érvelés, hogy az alkotmányjogi norma címzettje nem az állampolgár, hanem az állam, amelynek arról kell gondoskodnia, hogy a jogi szabályozás szintjén a jogalanyok magatartását, jogait és kötelezettségeit, továbbá az azok megsértésének következményeit meghatározó normák megfeleljenek az alkotmány által támasztott követelményeknek.
Ha azonban a magánjogot az emberi jogként és alkotmányos jogként is megfogalmazódó általános elvárások érvényesülése kapcsán nem alkotmányos, hanem emberi jogi kontextusba helyezzük, ez a megoldás biztosan nem bizonyul elegendőnek. Az emberi jogok univerzális természete ugyanis csak univerzális, azaz minden, az emberi jogok tiszteletben tartását egyébként a jog részének tekintő jogrendszerben végigvihető megoldást tenne elfogadhatóvá. így nem alapulhat a válaszunk olyan jogrendszerbeli esetlegességeken, mint az írott alkotmány léte, vagy az alkotmány rendelkezéseiből levezethető személyi hatály.
A jogalkotás és a joggyakorlat újabb tendenciái, a gondolkodásmód változása alapján úgy tűnik, hogy már nem elegendő az alkotmányos és emberi jogok horizontális vagy vertikális hatályában, ill. közvetlen érvényesülésében gondolkodnunk. Ennél jóval többről van szó: vagy sikerül megtalálni azt az utat, és felépíteni azt a gondolkodást, amellyel az alkotmányos és emberi jogi elvek a polgári jogi jogviszonyokban a magánjogi dogmatika megtartása mellett érvényesülni tudnak, vagy teljesen újra kell alkotni gondolkodásunk kereteit, és új rendszert, továbbá új szemléletmódot kell kialakítanunk. Álláspontom szerint ez a polgári jog elméletének és gyakorlatának leginkább égető, ma még teljesen nyitott kérdései közé tartozik.
- 204/205 -
A magánjogi jogfejlődés újabb fejezetét nyithatja meg tehát az a folyamat, amelynek során a magánjog az emberi és alkotmányos jogokkal konfrontálódik. Ez a konfrontáció a polgári jog egyes területein eltérően jelentkezik, és ehhez képest eltérő problémákat vet fel. Ugyanez áll továbbá azoknak az alkotmányos és emberi jogi elveknek az érvényesülésére is, amelyekkel kapcsolatban az emberi és alkotmányos jogoknak a polgári jogi jogviszonyok körében való megjelenése felmerül. A kártérítési jogban az emberi és alkotmányos jogok érvényesülése a kártérítési jogi szabályozás és gondolkodás nyitott, kockázattelepítési és prevenciós szempontokat középpontba helyező természete folytán dogmatikai problémákat kevésbé okoz. A szerződési jogban azonban úgy tűnik, hogy a szerződési szabadság elve az alkotmányos és emberi jogok érvényesítésével vagy egyáltalán nem, vagy csak komoly kompromisszumok árán egyeztethető össze, amelyek egyúttal megkérdőjelezik a szerződési jognak a szerződési szabadság elvére épülő dogmatikai alapjait is.
Az egyes emberi jogok céljukban, terjedelmükben, a tartalmuk konkretizált-ságának fokában, az általuk védett érdekekben és a bennük tükrözött társadalmi elvárások alapjaiban jelentős eltéréseket mutatnak, rendkívül heterogének, miközben egységesnek tűnő, homogenizált elvárás-rendszerként jelennek meg. Éppen sokféleségük miatt azonban - amelyet csak fokoz az, hogy univerzalitásuk folytán egymástól nagyon eltérő társadalmi értékrendek és normarendszerek kontextusában kell, hogy értelmezést kapjanak - a magánjogi viszonyokban való érvényesülésük sem azonos módon és összefüggésben vetődik fel. Az emberi jogok magánjogi jogviszonyokban való érvényesülésével kapcsolatos problémák, és részben az emberi jogok jogi természetével kapcsolatos ellentmondások is jól érzékelhetők az emberi jogok által nem állami szereplőkre róható kötelezettségekkel, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülésével, továbbá a tulajdonjog emberi jogi és alkotmányos védelmével kapcsolatos kérdések vizsgálata során.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
