Cikkünk a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vasúti tv.) napi és heti pihenőidőre vonatkozó új szabályait mutatja be.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 298. § (4) bekezdése külön törvény számára megengedi, hogy - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. rendelkezéseitől eltérjen. Ennek indoka, hogy az egyes ágazatok - a sajátos foglalkoztatási körülményekre figyelemmel - az általánostól eltérő munkajogi szabályokat igényelnek, különösen igaz lehet ez a munkaidő megszervezése vagy sajátos alkalmassági feltételek tekintetében. Az említett foglalkoztatási körülmények eltérő sajátosságai miatt önálló szabályozás született - többek között - az egyes közlekedési ágazatok, így a vasúti mellett a légi,[1] közúti[2] és vízi[3] közlekedés esetében, de más területen is találhatunk ágazati foglalkoztatási szabályt, így például az egyes előadó-művészeti tevékenységek[4] tekintetében.
Nemrégiben módosult a Vasúti tv., 2025. július 1-jén lépett hatályba ugyanis a közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről, valamint egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi LV. törvény, amely jelentősen változtatott a vasúti ágazatban foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó speciális munkáltatási szabályokon.
A Vasúti tv. a most tárgyalt módosítás előtt is tartalmazott már az Mt. általánosan alkalmazott normáitól eltérő rendelkezéseket. Ezek döntő része azonban - uniós jogharmonizációs kötelezettség[5] teljesítése érdekében - csak az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást teljesítő utazó vasúti munkavállalók tevékenységét szabályozta.
A vasúti ágazatban a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv[6] a kollektív szerződések számára - már az Mt. hatálybalépését megelőző időben is - igen jelentős szabályozási mozgásteret biztosított,[7] ez a lehetőség a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben - az Mt. 135. § (4) bekezdés d) pontja alapján - jelenleg is biztosított.
A hivatkozott törvényi felhatalmazás alapján a kollektív szerződés eltérhet például a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőidőre és a rendkívüli munkaidőre vonatkozó Mt. szerinti előírásoktól. A vasúti ágazat általánostól eltérő szabályozási igényének megalapozottságát egyébként a 2003/88/EK irányelv is elfogadta. Közismert, hogy különösen az utazók (például vasútijármű-vezetők, hálókocsi-kalauzok, az étkezőkocsik munkatársai), de ugyanígy a pályahálózatot üzemben tartó, illetve a forgalomszabályozást végző "földi" személyzet vonatkozásában az általános munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása sok esetben eleve lehetetlen lenne.
A Vasúti tv. napi és heti pihenőidőre vonatkozó új szabályozása is ezt a személyi kört, tehát a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben (a továbbiakban együttesen: zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakör) dolgozó munkavállalók foglalkoztatását érinti.
A vasúti ágazatra vonatkozó eltérő pihenőidős szabályozás bevezetését - fentieken túlmenően - különösen az Alkotmánybíróság egyik döntése[8] tette indokolttá és szükségessé. Ez az alkotmánybírósági határozat elvi alapon értelmezte a napi és a heti pihenőidő kiadásának szabályait, amivel az évtizedek óta állandó munkajogi gyakorlathoz képest teljességgel eltérő értelmezésnek adott teret. E döntést követően vasúti járművezetők - szakszervezeti támogatással - tömeges perindítással kívánták a heti pihenőidőt megelőzően ki nem adott napi pihenőidő miatt az elmaradt heti pihenőnapi rendkívüli munkavégzé-
- 73/74 -
sért járó bérpótlék és annak kamatai iránti igényüket érvényesíteni.
Az egyik eljáró bíróság kezdeményezésére az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárás[9] során úgy értelmezte a már hivatkozott 2003/88/EK irányelvet, hogy amennyiben a munkavállaló számára heti pihenőidőt adnak ki, a munkavállaló jogosult arra is, hogy azt megelőzően napi pihenőidőben is részesüljön. A megindult közel ezer munkaügyi per egyikében, amely az EUB ítéletét követően a hazai bírói fórumokat is végigjárta, a Kúria kimondta és megerősítette, hogy a napi pihenőidő kiadása a munkavégzést követően abban az esetben is külön jogcímen kötelező, ha azt nem munkavégzés követi, tehát mindentől függetlenül a heti pihenőidő előtt is kell napi pihenőidőt biztosítani. A Kúria ezen ítélete[10] - amelyet azóta több kúriai döntés is követett - "felülírta" a korábban hatályos foglalkoztatási szabályokat és a hetven éve változatlanul érvényesülő jogalkalmazási gyakorlatot, és nem mellesleg olyan anyagi jogkövetkezményeket írt elő, amelyeket a felperes munkavállalók sem igényeltek, illetve a perekben addig eljáró bíróságok egyike sem alkalmazott, sőt amelyet az Mt. sem nevesít.
A Vasúti tv. 68/A. § (6) bekezdése szerint a zavartalan vasúti közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében - az Mt. szabályaitól eltérően - a napi és heti pihenőidőre a Vasúti tv. 68/I. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyektől a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el.
Ezek a szabályok az említett vasúti munkakörökben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján foglalkoztatott munkavállalók esetében előírják, hogy a napi munkaidő befejezését közvetlenül követően mindig - tehát akkor is, ha azt például heti pihenőidő vagy szabadság követi - legalább tizenegy óra egybefüggő napi pihenőidőt kell biztosítani, és hetente legalább harminchét órás megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. Amennyiben a munkáltató tevékenysége megfelel a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység törvényi feltételeinek, akkor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló számára kéthetente legalább huszonkilenc órát kitevő megszakítás nélküli heti pihenőidő beosztása is lehetséges. Ekkor azonban az alkalmazott munkaidőkeret vagy elszámolási időszak átlagában legalább heti harminchét óra megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
