1. Elkülönült felelősség, "felelősség-áttörés" vagy "felelősség-átvitel", mögöttes felelősség - visszatérő kifejezések az újabb társasági jogi judikatúrában és a kapcsolódó szakirodalomban. Nem nehéz észrevenni, hogy e jogi fogalmak gyakori felbukkanása mögött a társasági jogi jogalkotásban is megjelenő helytállási (felelősségi) struktúrák átrendeződése áll a hátterében. A tradicionális felelősségi alaphelyzetben a magatartás jogkövetkezményeiért az a természetes személy tartozik helytállással (felelősséggel), aki a jogkövetkezményt kiváltó magatartást ténylegesen kifejtette, vagy az előírt magatartást elmulasztotta. A klasszikus felelősségi alapszituáció meghatározóan jellemzi a büntetőjogi felelősséget. A magánjogi felelősség azonban lényegesen szélesebb kört ölel fel, számos esetben a jogkövetkezményeket nem azzal a személlyel szemben kell alkalmazni, aki a jogsértést elkövette. A más személyért való felelősség minden olyan jogi helyzetet jelenti, amikor nem annak - illetve nemcsak annak - a jogalanynak kell helytállnia, aki a helytállást kiváltó magatartást tanúsította vagy elmulasztotta. Más személy azonban a polgári jogban is csak akkor tartozik helytállással a tényleges jogsértő személy magatartásáért (mulasztásáért), ha ezt külön törvényi rendelkezés írja elő, illetve azt szerződésben vállalja fel (például kezes). A másért való felelősség különös törvényi tényállásai szerteágazóak, egymástól is jelentősen különböző változatai ismeretesek a kontraktuális és a deliktuális jogviszonyokban egyaránt, az áttekinthetőbb rendszerezésük érdekében megkísérelhető csoportokba sorolásuk. Más személy a jogsértő magatartásáért helytállhat:
a) Mögöttesen: a másért felelős személy csak akkor áll helyt, ha a magatartást tanúsító vagy elmulasztó személlyel - a főkötelezettel - szemben a jogosult részéről eredménytelen volt az igényérvényesítés. A mögöttesen felelős személy helytállása másodlagos, járulékos és közvetett. Ide tartozik például az egyszerű kezes, a közkereseti társaság tagja, betéti társaság beltagja helytállása, az uralkodó tag konszernjogi felelőssége.
b) Mellette: a másért felelős személy a főkötelezettel egysorban - tipikusan egyetemlegesen - tartozik helytállással a jogosulttal szemben. A helytállás ez esetben járulékos (másodlagos), de közvetlen. Ide sorolható a készfizető kezes jogi helyzete, a megbízónak a megbízottal egyetemleges felelőssége, vagy például a forgalmazónak az értékpapír kibocsátójával egyetemleges felelőssége a félrevezető tájékoztató mellett kibocsátott értékpapírral okozott kárért. Választása szerint érvényesítheti a károsult igényét a károkozó gépjármű üzembentartójával, vagy a gépjármű felelősségbiztosítójával szemben.
c) Helyette: más személy magatartásáért (mulasztásáért) a jogosult irányában elsősorban a másért felelős személy köteles helytállni, majd a helytállása folytán vele szemben érvényesített jogkövetkezményeket rendszerint átháríthatja a magatartás tényleges elkövetőjére. A helytállás elsődleges és közvetlen; az áthárítási lehetőség a külső harmadik személy szempontjából közömbös. A jogutód nélkül megszűnt kft., rt. ki nem elégített kötelezettségeiért a tagok, részvényesek tartoznak - a megszűnt társaság helyett - felelősséggel, ha az elkülönült jogi személyiséggel a hitelezők rovására visszaéltek (felelősség-átvitel). Eklatáns példa továbbá a kontraktuális felelősség köréből a teljesítési segédért, tágabban a közreműködőért való felelősség, a deliktuális kártérítési törvényi tényállások közül pedig a munkáltató felelőssége az alkalmazott károkozásáért, a szövetkezet, a gazdasági társaság felelőssége a tagjáért, vezető tisztségviselőjéért, de ilyen lehet az üzembentartó felelőssége, vagy az épület tulajdonosának felelőssége az épület hiányosságaiért. Itt említhető a gondozó helytállása is, mivel a gondozó felelősségét önmagában a gondozói kötelezettségének felróható elmulasztása nem váltja ki, a gondozó kártérítési felelőssége csak akkor merül fel, ha a gondozása alatt álló vétőképtelen személy kárt okoz, és ilyenkor helyette a gondozó felel.
A más személyért való felelősség tényállásai csoportosíthatók másféle szempontból is.
a) A másért felelős személy helytállása lehet objektív, amikor nem mentheti ki magát sem a saját magatartására, sem pedig a tényleges károkozó személy magatartására hivatkozással. Az ilyen felelősséget az érdekkör szerinti kockázatfelosztás, kockázattelepítés indokolhatja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
