A gazdasági társaságokról szóló törvény újabb módosítási tervezetét tartjuk a kezünkben. Az indokolás szerint a mostani módosítások azért érintik általában a részvénytársaságokat, mert az EU irányelvekkel ezen társasági forma szabályait a legfontosabb további összhangba hozni. Cikkünkben nem kívánunk foglalkozni a törvényjavaslatnak az EU irányelvnek való megfelelésével, arra egyébként az indokolás mindenhol részletesen kitér, inkább a gyakorlat szempontjából szeretnénk elemezni a módosítás legfontosabb intézményét.
A tervezet egyik legfontosabb újítása az, hogy bevezeti az angolszász jogokban ismert intézményt, a visszaváltható részvényt (redeemable share). A visszaváltható részvényt a tervezet önálló részvényfajtaként, vagy részvényosztályként kívánja megalkotni. A visszaváltható részvény fogalmára a tervezet az alábbi meghatározást adja: "ha a részvénytársaság alapító okirata/alapszabálya arra lehetőséget ad, a közgyűlés az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékben olyan névre szóló részvény kibocsátásáról is határozhat, amely alapján - az alapító okiratban (alapszabályban) foglaltak szerint - a részvénytársaságot vételi jog, vagy a részvényest eladási jog illeti meg (visszaváltható részvény). Az alapító okirat/alapszabály a vételi és az eladási jog gyakorlását egy sorozaton belül együttesen is lehetővé teheti. A vételi, illetve eladási jog gyakorlásának feltételeit a részvénytársaság alapító okiratában/alapszabályában kell a részvények kibocsátását megelőzően meghatározni azzal, hogy a részvénytársaság csak olyan részvény vonatkozásában élhet vételi jogával vagy teljesítheti a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségeit, amelyekre vonatkozóan a részvényes a teljes névértéket illetve kibocsátási értéket megfizette, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta.
Nem lehet a vételi, illetve eladási jogot gyakorolni, ha a részvénytársaság az általános szabályok szerint osztalékfizetésről sem határozhatna. A vételi, illetve eladási jog gyakorlásához szükséges fedezet megállapításával összefüggésben, az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül lehet figyelembe venni. A részvénytársaság a vételi vagy eladási jog gyakorlásának tényét soron kívül köteles a cégbíróságnak bejelenteni, a részvénytársaság a bejelentéssel egyidejűleg intézkedik a joggyakorlás tényének a Cégközlönyben való közzétételéről. A társaság a visszaváltott részvény bevonásáról, az alaptőke kötelező leszállításának szabályait figyelembe véve gondoskodik. A fentiekben közölt eltérésekkel a visszaváltható részvényre, a törzsrészvényre vagy az elsőbbségi részvényre irányuló szabályokat kell alkalmazni."
A visszaváltható részvény bevezetésének célját az indokolás abban adja meg, hogy az angolszász országokban ez bevált gyakorlat, ott jól működik. Nincs információnk arra vonatkozólag, hogy a magyar részvénypiac az ilyen lehetőséget mennyire igényelte.
Ha a visszaváltható részvény lényegét tekintjük, és összehasonlítjuk a Gt. egyéb rendelkezéseivel, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a visszaváltható részvény tulajdonképpen hitelviszonyt testesít meg a társasággal szemben. Az egyéb hitelekkel vagy kölcsönökkel ellentétben azonban, amelyek visszafizetésének forrása költségként számolható el a társaságnál, a visszaváltható részvény visszaválthatóságát a társaság eredménye határozza meg. Ha a társaságnak nincs felosztható eredménye, úgy a részvény visszaváltására, azaz a társaság általi megvásárlására sincs lehetőség. Ez azt is jelenti, hogy a visszaváltható részvényre történt kifizetések tulajdonképpen a többi részvényes számára felosztható eredményt (nyereséget) csökkentik.
Mint láttuk, a visszaváltható részvény mind vételi jogot, mind eladási jogot tartalmazhat. A vételi joggal kapcsolatban szeretnénk felidézni a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit: A határozatlan időre kikötött vételi jog 6 hónap elteltével megszűnik, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. [Ptk. 375. § (1)] Mivel a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait is alkalmazni rendeli a Ptk., ezért határozott időre sem lehet 5 évnél hosszabb időben meghatározni a vételi jog gyakorlásának lehetőségét [Ptk. 375. § (4) és 374. § (2)]. Tekintettel arra az általános Gt-beli szabályozásra, amely szerint a Polgári Törvénykönyv mögöttes szabályként alkalmazandó a Gt. rendelkezéseivel kapcsolatban, ez azt kell eredményezze, hogy a visszaváltható részvényben foglalt vételi jogot is csak ezen időkorlátok között lehet gyakorolni, illetve meghatározni. Az eladási jog a magyar gyakorlatban és később a kodifikált magyar jogban is már korábban megjelent. Itt csak utalunk a tőzsdei opciós üzletekre, amelyek mind vételi jogot, mind pedig eladási jogot magukban foglalhatnak. Az eladási jog egyik első megjelenése a Gt.-nek a dolgozói részvény visszavásárlási kötelezettségére vonatkozó szabályai voltak. Érdekes az, hogy a jogalkotó a vételi jogot megítélésünk szerint ma már értelmét vesztett korlátok közé szorítja, ugyanakkor az eladási jogot most már nevesítve is beemelte a kodifikált jogba, mégsem tartotta fontosnak azt, hogy az eladási jog általános szabályait törvényi szinten megfogalmazza A visszaváltható részvényekre vonatkozóan a törvényjavaslat szövegéből arra kell következtetnünk, hogy az eladási jogot minden egyes részvénytársaság alapító okiratában, illetve alapszabályában maga a társaság határozza meg, tehát annak tartalmát az egyes jogalkalmazókra bízza a törvényalkotó. A vételi jog időbeli korlátjával szemben, miután az eladási jogra vonatkozóan nincs mögöttes szabály sem a Ptk.-ban, sem máshol, nincs is időbeli korlát!
A javaslat rögzíti, hogy a visszaváltható részvény teljes kibocsátási értékét be kell fizetni ahhoz, hogy a vételi vagy az elővásárlási jog gyakorlást nyerhessen. Ezzel kapcsolatosan szeretnénk utalni a későbbiekben tárgyaló ún. "halasztott apportszolgáltatás" lehetőségére is, azzal összefüggésben, hogy ha egy részvény teljes ellenértéke nem nyert kiegyenlítést, akkor részvényről sem beszélhetünk. Mindaddig tehát, ameddig valamelyik részvényes él a számára a törvényjavaslat által lehetővé tett halasztott apportszolgáltatás kedvezményével, amely a társaság cégbejegyzését követő 5. évig tarthat, addig sem vételi jogát, sem eladási jogát nem gyakorolhatja.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy csupán az alaptőke 10%-át kitevő mértékig bocsátható ki ilyen részvény. Amint láttuk, a visszaváltható részvényt a tervezet a törzsrészvény, az elsőbbségi részvény, a dolgozói részvény és a kamatozó részvény mellett új részvényfajtaként határozta meg. Problémaként merülhet fel majdan a gyakorlatban az eladási jog gyakorlásának kérdése. A visszaváltható részvény árának forrása a társaság eredménye/nyeresége. A javaslat nem olyan módon határozza meg a visszaváltható részvény tulajdonosának eladási jogát, hogy e jogát nem gyakorolhatná a részvényes, ha nincs eredmény, hanem olyan módon, hogy a részvénytársaság nem tehet eleget a részvényes eladási jogából fakadó kötelezettségének. Jogtechnikai problémánk ez esetben az, hogy mivel feltételezésünk szerint (törvényi szabályozás híján, de a vételi jogra vonatkozó rendelkezést analógiaként alkalmazva) az eladási jog egyoldalú gyakorlása jogszerűen létrehozza a szerződést, azaz a részvényekre vonatkozó adásvételt, ebben az esetben egy létrejött szerződés törvényileg szentesített nem teljesítéséről van-e szó? Ez a gondolatmenet azt a következményt is maga után vonja, hogy ebben az esetben kit kell tekinteni az adott részvény tulajdonosának. Az eladási joggal rendelkező részvényes ugyanis egyoldalú nyilatkozatával gyakorolja az eladási jogot, azaz létrehozza a részvénytársaság és önmaga között a részvény-átruházási szerződést, azonban a szerződés teljesítése jogszerű okból elmarad. Ebben az esetben feltételezésünk szerint az eladási joggal rendelkező részvényes, habár létrehozta a szerződést, a névre szóló részvényeket az ellenérték megfizetéséig a társaságra nem fogja forgatmányozni, ez megoldása lehet a második problémának, mindazonáltal egy létrejött, de ne teljesített szerződést eredményez, ami szerintünk nem kívánatos jogi problémákhoz vezet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
