Jelen írásomban ügyvédeket (is) érintő problémákkal, nevezetesen kamarai, egyesületi tag- és felelősségbiztosítási díjfizetés szabályozásának deficitjeivel foglalkozom: betegállomány, szülési szabadság (szüneteltetés) idejére, különösen a (szüneteltetés előtti) várandósság esetére vonatkozóan, "A szüneteltetés alatt a segélyezéstől elesvén?" kérdésre is válaszolva, a család(ok) védelme, támogatása felől közelítve, jogalkotói és jogalkalmazói megoldással (javaslatokkal) is szolgálva. Teszem ezt abban a reményben, hogy az élet- és családvédelem, a beteg, szorult helyzetben lévő emberek fokozottabb védelme, támogatása a szóban forgó reguláció körében is minél előbb teret nyer. A téma szükségessé teszi a család értékének, jelentőségének és jelenlegi jogi védelmének, támogatásának rövid bemutatását, hogy a kritika tárgyává tett rendelkezések hiányosságai - a megfogalmazott módosítási javaslatok elfogadása, a családbarát szemlélet erősödése érdekében - nyilvánvalóbbá váljanak.
Elöljáróban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a rászorulók, a betegek, a várandósok, a családok fokozott védelme és támogatása - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) és nemzetközi egyezmények szerint is - kiemelt feladat (követelmény).[1] Hazánkban az utóbbi években e tekintetben (is) egyre jelentősebb előrelépések történtek; különösen a családok védelméről szóló sarkalatos törvény megalkotása, a családok támogatásáról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításai, valamint a különböző rendeletek vonatkozó normái, a munkajogi, a közigazgatási jogi és a pénzügyi jogi szabályok (lásd pl. családi adó- és járulékkedvezmény, családi otthonteremtési kedvezmény, pénzbeli és természetbeni családtámogatások szabályozása) - alapvető változásokat hoztak: mondhatni, középpontba került a család.
A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (Csvt.)[2] a családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók[3] és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata, e célok megvalósítására a vallási közösségek is kiemelt figyelmet fordítanak.[4] Az állam elősegíti és támogatja a családbarát szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén; gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe.[5]
A Csvt. rögzíti, hogy az állam - önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is - védi a család és a házasság intézményét; a rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében; az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását;[6] az állam - annak érdekében,
- 16/17 -
hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel - támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik.[7]
A Csvt. preambulumának megfogalmazása szerint a család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik, Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása, a társadalom alapegységeként a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania (a családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest); létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel; akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki.
A Csvt. preambuluma azt is kimondja, hogy gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés; a gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését; harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom; a családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő - köztük a nagyszülők és az unokák közötti - kapcsolatok;[8] az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését.[9]
A családvédelem részeként a Csvt. azt is kimondja, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg; az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben folytatott oktatás tárgya.[10]
A Csvt. értelmében a családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül; az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá támogatások formájában, s törekszik arra, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok számára az otthonteremtés és a lakhatás feltételeit biztosítsa; Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása.[11]
Az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket; ennek érvényesítése érdekében külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat.[12]
Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek - legalább hároméves koráig történő - gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez. A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint - így különösen a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, továbbá a szülő külön törvény szerinti társadalombiztosítási jogviszonya fennállásának tényére és annak előzetes időtartamára tekintettel - családonként eltérő. A támogatás mértékére, valamint a támogatásra való jogosultság időtartamára és feltételeire vonatkozó rendelkezések módosítása esetén - kivéve, ha az az ellátás jogosultjára nézve kedvező tartalmú - a módosítás hatálybalépésére a kihirdetésétől számított legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani.[13]
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint a családnak mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása az állam egyik legfontosabb feladata.[14]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
