2023. március 30-i AR és társai ítélet, C 618/21., ECLI:EU:C:2023:278
A gépjármű felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkét ezen irányelv 3. cikkével összefüggésben a következőképpen kell értelmezni:
- azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely egy közlekedési baleset következtében kárt szenvedett személy által a balesetért felelős személy biztosítója ellen közvetlenül indított kereset esetén annak egyetlen módjaként, hogy e biztosító terhére kártérítést lehessen elérni, pénzbeli kártérítés megfizetését írja elő;
- azzal ellentétesek e kártérítés számítási módjai, valamint az annak megfizetésére vonatkozó feltételek, amennyiben azok az e 18. cikk alapján indított közvetlen kereset keretében azzal a hatással járnak, hogy kizárják vagy korlátozzák a biztosítónak az e 3. cikkből eredő azon kötelezettségét, hogy teljes egészében fedezze azon kártérítéseket, amelyeket a kárért felelős személy köteles nyújtani a károsult számára az ez utóbbi által elszenvedett kár jogcímén.
2023. április 27-i A1 és A2 ítélet, C-352/21., ECLI:EU:C:2023:344
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének 5. pontját e rendelet 16. cikkének 5. pontjával összefüggésben
a következőképpen kell értelmezni:
egy nem kereskedelmi célra használt, kedvtelési célú vízi járművel kapcsolatos, hajótestre vonatkozó biztosítási szerződés nem tartozik e 15. cikk 5. pontjának hatálya alá.
BH 2023.1.7 Nincs akadálya annak, hogy a kereset benyújtását követően elhunyt jogosult helyébe a perbe annak jogutóda belépjen, és követelhesse a jogelődöt haláláig megillető nem vagyoni kártérítés összegét. A perbeli jogutód azonban kizárólag a jogelődje által érvényesített, a kereset tárgyává tett nem vagyoni kártérítés követelésére jogosult [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 84. § (1) bek. e) pont; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 61. § (1) bek., 146-146/B. §].
BH 2023.1.8 A sérelemdíj fizetésére kötelezés tényalapját nem önmagában a gyógyulási, túlélési esély csökkenése, elvesztése, hanem a ténylegesen bekövetkezett hátrány jelenti, és a sérelemdíj mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. § (2) bek., 2:43. § a) pont, 6:519. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (5) bek.].
BH 2023.1.9 Minden esetben az adott körülmények alapján lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy megállapítható-e a család integritásának megsértése és azzal kapcsolatban olyan hátrány bekövetkezése, amely nem vagyoni kártérítést alapozhat meg. Ha a házastárs egyeneságbeli rokonának halála a szoros, az apa-gyermek kapcsolat szintjét elérő családi kötelék felbomlását jelenti, akkor a teljes családban éléshez való jog sérelme miatt e hozzátartozó is jogosult lehet a nem vagyoni kártérítésre [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75. § (1) bek., 76. §, 355. § (1) és (4) bek.].
BH 2023.2.36 I. A bíróság mérlegelési körébe tartozik annak eldöntése, hogy a kártérítés iránti igényt a káreseménykor vagy az elbíráláskor irányadó ár- és értékviszonyok alapján bírálja el, amennyiben a károsult érdekeit védő kivételes szabály alkalmazásának feltételei fennállnak.
II. A nyugdíjkorhatár elérése csak abban az esetben jelentheti a jövedelempótló járadékfizetési kötelezettség végső időpontját, ha már előre teljes bizonyossággal lehet számolni azzal, hogy az a jövedelemszerző tevékenység megszűnését eredményezi [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 355. § (4) bek., 357. § (4) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) és (3) bek.].
BH 2023.3.56 I. A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól.
Az Eütv. 126. § (1) bekezdése az orvos általános gondossági kötelezettségét fogalmazza meg, míg a 126. § (2) bekezdése a mérlegelés lehetőségéből, kötelezettségéből eredő felelősség alapját teremti meg.
II. A terheltnek elvárható gondosság mellett látnia kellett volna a sértett megvizsgálásának hiányából fakadó kockázatot, így azt, hogy a korábban szívinfarktuson átesett betegnek ismét szívinfarktusa van, ehhez képest elmulasztotta a sértett ismételt vizsgálatának elvégzését, ezért nem ismerte fel a fennálló szívinfarktust. A terhelt tehát a kellő gondosságot elmulasztotta, a rágondolás hiánya miatt nem látta előre a magatartása lehetséges következményét. Ez a terhelt büntetőjogi felelősségének alapja [Btk. 165. § (1) bek., (2) bek. a) pont].
BH 2023.3.72 I. A békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának minősül a víziközmű-szolgáltatásra létrejött közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügyben a felhasználónak az a kártérítés iránti igénye, amely a részére szolgáltatást nyújtó vállalkozás üzemeltetésében álló és az ivóvízszolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen ivóvíz-bekötővezetéken bekövetkezett káreseményből ered [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 2. § s) pont, 18. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:146. §.]
II. A szerződés teljesítése során a jogosult vagyonában okozott kárt ugyan nem a szerződésszegés okozza, a Ptk. azonban a szerződésszegésnél indokoltnak tartott kockázatelosztás szempontjait az ilyen károkra is kiterjeszti, és azokra a szerződésszegéssel okozott kártérítés szabályainak alkalmazását írja elő [Ptk. 6:137. §, 6:146. §].
ÍH 2023.3 AZ ELSŐBBSÉGADÁSI KÖTELEZETTSÉG TARTALMA ÉS KORLÁTAI
Az úttestre a közforgalom számára meg nem nyitott területről (házból, kapualjból, telekről stb.) elinduló vezetőnek nemcsak az úton közlekedő járműveknek, hanem - amennyiben haladási irányát járda keresztezi - a gyalogosoknak is elsőbbséget kell adnia. Az elsőbbségadásra kötelezett felelősségét legfeljebb az zárhatja ki, ha az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében a jelentős tényeket nem észlelhette, vagy ha e körülményekre az elsőbbségadásra jogosult megtévesztette [Btk. 235. § (1) bekezdése, KRESZ 24. § (1) bekezdése, 6/1998.BJE].
ÍH 2023.16 AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ FELELŐSSÉGE
A diagnosztikai tévedés nem alapozza meg az egészségügyi szolgáltató felelősségét, ha a helyes diagnózis felállítása érdekében a szakmai szabályok szerint indokolt minden intézkedést megtett, illetve vizsgálatot elvégzett, és tevékenysége megfelelt az elvárható gondosságnak is [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bekezdés, 244. § (2) bekezdés].
ÍH 2023.24 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE, HATÁROZOTT KERESETI KÉRELEM, KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA
A Csődtv. 33/A. § (1) bekezdésének első mondata két törvényi tényállást foglal magában. A vezető tisztségviselő felelőssége vagy a gazdálkodó szervezet vagyonát csökkentő magatartásért állhat fenn, vagy a hitelezők követeléseinek kielégítését meghiúsító más magatartásért. A felperesnek mindegyik törvényi tényállás esetében keresetlevelében, a határozott keresetei kérelem (petitum) részeként meg kell jelölnie azt az összeget, amelyre vonatkozóan a vezető tisztségviselő felelősségének a fennállását állítja, az első fordulat esetén azt az összeget amellyel a vezető tisztségviselő magatartása miatt az adós vagyona csökkent, a második fordulat esetében azt, amelyért a vezető tisztségviselő magatartása miatt az adós gazdálkodó szervezet nem tud helytállni a hitelezők felé. Ha a kereseti kérelem (petitum) nem felel meg e követelménynek, a keresetlevelet vissza kell utasítani. [Csődtv. 33/A. § (1) bekezdés, Pp. 170. §, 176. § (2) bekezdés]
ÍH 2023.25 VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE
A vezető tisztségviselő megszegi a gazdasági társasággal az ügyvezetésre kötött megbízási szerződését, ha a jogviszonyának megszűnésekor a gazdasági társaság vagyonát nem adja át, illetve azzal nem számol el; a mulasztásával a társaságnak okozott kárért felelősséggel tartozik [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:24. §, 6:142. §].
ÍH 2023.28 A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELE
Amennyiben a munkáltató kártérítési igénye érvényesítésének a munkáltatói szabályzat szerinti feltétele a kártérítési eljárás lefolytatása, az annak megsértésével kibocsátott fizetési felszólítás jogszabálysértő. [2012. évi I. törvény (Mt.) 16. §, 17. §, 285. §]
ÍH 2023.34 A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
A munkáltatónak a részére rendelkezésre álló információk alapján kell eleget tennie a járuléklevonási kötelezettségének, és ennek során a társadalombiztosítási szerv döntését, a folyósítás jogcímét nem bírálhatja felül [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. §, 14. §, 25. §; 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §].
ÍH 2023.38 A MUNKAVÁLLALÓ KIZÁRÓLAGOS ELHÁRÍTHATATLAN MAGATARTÁSA
Amennyiben a balesethez vezető körülmények, események gondos vizsgálata során az állapítható meg, hogy a munkáltató részéről nem történt a balesettel összefüggő szabálytalanság, mulasztás, a baleset pontos mozzanata, mechanizmusa, ismerete hiányában is mentesülhet a munkáltató a kártérítési felelősség alól a munkavállaló kizárólagos, elháríthatatlan károkozó magatartása bizonyításával. [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bekezdés]
I. Az állam mint tulajdonos a rendszerváltást megelőző állami tulajdon dominanciájára tekintettel polgári jogi felelősséggel tartozik a tulajdonában lévő ingatlanon, az ingatlan kezelője által folytatott, nyilvánvaló környezetszennyező tevékenységgel okozott kárért, ha ezt a környezetszennyező tevékenységet mulasztásával eltűrte akkor, amikor már egyértelmű jogszabályi rendelkezések voltak hatályban. A szükségtelen zavarással okozott kárért az állam is felel.
II. A légszennyező és a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenységnek az állam mint tulajdonos részéről történő eltűrésével releváns jogi oksági kapcsolatban áll minden egészségkárosodás, amit a környezetszennyező tevékenység okozott akár a munkavállalóknak, akár a lakókörnyezetben élőknek. Az a tévedés, hogy a környezetszennyezés csak a munkavállalók egészségére lehet veszélyes, a lakókörnyezetben élőkére viszont nem, a szennyezésért felelőssé tehető tulajdonos kockázata.
III. Az állam az egészségkárosító légszennyezéssel megvalósított szükségtelen zavarással okozott kár megtérítése iránti perben kimentheti magát a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy tulajdonosként úgy járt el az egészséget károsító tevékenység megszüntetése érdekében, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kimentés szempontjából a tulajdonostól elvárható ismereteket és cselekvési lehetőségeket kell értékelni. Eredménytelen a kimentés, ha a veszélyes anyag feldolgozásával foglalkozó állami vállalat környezetszennyező tevékenységének, a veszélyes anyag légtérbe, illetve az üzemen kívül kerülésének megszüntetése érdekében az állam semmilyen hatékony tulajdonosi intézkedést nem bizonyít.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 100. §, 339. § (1) bek., 355. § (4) bek.
BDT 2023.4603.
A sérelemdíj összegét az eljárás során nem vitatott vagy bizonyított hátrányok figyelembevételével, mérlegeléssel határozza meg a bíróság. Nem terjeszkedik túl a másodfokú bíróság az alperes ellenkérelmén akkor, ha az elsőfokú bíróság által megállapított sérelemdíj összegét - erre irányuló fellebbezés esetén - annak ellenére szállítja le, hogy az alperes elsőfokú eljárásban - a jogalap vitatása mellett - az összegszerűségre kifejezett vitató nyilatkozatot nem tett, mert a nyilatkozattétel elmulasztása miatt nem a sérelemdíj összegét, hanem a keresetlevélben a nem vagyoni sérelmekre tett nyilatkozatokat kell nem vitatottnak tekinteni.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:52. §, 2:53. §, 6:519. §, 6:531. §; 2016. évi CXXX. tv. 342. § (1) bek., 342. § (3) bek. ■
Visszaugrás
