2000-ben, Lipcsében, a 63. Német Jogászgyűlés alkalmából a Német Jogászgyűlés Egyesülete, az Osztrák Jogászgyűlés Egyesülete és a Svájci Jogász Egylet Európai Jogászgyűlés megrendezését határozta el.
Az ezt kezdeményező megbeszélésen más országok jogász szervezeteinek képviselői is részt vettek, köztük a Magyar Jogász Egylet képviselői is. Az Európai Jogászgyűlés gondolata annak a felismerésén alapul, hogy az Európai Unió jogalkotása nagy és egyre növekvő jelentőséghez jut és az európai jogászok tevékeny részvételét igényli a jogrendszer fejlesztésében. Széles területeken a jogrendszer továbbfejlesztésére irányuló kezdeményezések címzettjei már nem a nemzeti törvényhozók, ezért a jogfejlődés iránt elkötelezett jogászoknak az európai jogrendszer fejlesztésére irányuló javaslataikkal az európai törvényhozóhoz, az Európai Unió intézményeihez kell fordulniuk. Meghallgatást azonban csak akkor várhatnak el, ha javaslataikat közös tanácskozásokon alakítják ki.
Az 1. Európai Jogászgyűlést 2001-ben Nürnbergben rendezték meg. Ezen több, mint száz fős magyar delegáció vett részt és a legnépesebb külföldi küldöttségként jelentősen hozzájárult a rendezvény sikeréhez. A 2. Európai Jogászgyűlést 2003-ban Athénban rendezték meg, amelyen ugyancsak népes magyar küldöttség vett részt.
Az alábbiakban közreadjuk a 3. Európai Jogászgyűlésre hívó közleményt. Ami pedig a folytatást illeti, a 4. Európai Jogászgyűlést 2007-ben minden bizonnyal az Osztrák Jogászgyűlés Egyesülete fogja megrendezni Bécsben, de a végleges döntés csak 2005-ben fog megszületni. A Magyar Jogász Egyletnek jó esélye van arra, hogy erre irányuló kezdeményezése esetén, 2009-ben Budapesten rendezhesse meg az 5. Európai Jogászgyűlést.
A Svájci Jogász Egylet a következő szavakkal hívja Európa jogászait Genfbe.
A Nürnbergben rendezett 1. Európai Jogászgyűlés és az Athénban megrendezett 2. Európai Jogászgyűlés nagy sikere után Svájc számára nagy öröm, hogy 2005. szeptember 7-9-ig a 3. Európai Jogászgyűlésre hívhat. Megmutatkozott, hogy az Európai Jogászgyűlés kitűnő alkalmat kínál az európai jogfejlődés előmozdítását szolgáló kezdeményezések kialakítására és ezeket az Európai testületek jól hasznosíthatják.
A jogfejlődéssel kapcsolatos határokon átívelő viták minden jogterületen azért is különös jelentőséggel bírnak, mert Svájc maga nem tagja az Európai Uniónak. A témaválasztásnál a rendezők nagy súlyt helyeztek az időszerűségre. Az alapjogi téma kiválasztása mellett szólt a Jogászgyűlés helyszíne Genf, amely egyebek mellett - az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának székhelye.
A 3. Európai Jogászgyűlést a Svájci Jogász Egylet rendezi meg, amely felelős a Svájci Jogászgyűlések megrendezéséért. Mint más országokban, amelyekben jogászgyűléseket rendeznek - mint pl. Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, a skandináv országokban, Csehországban és Magyarországon - a Svájci Jogász Egyletnek is az a célja, hogy előmozdítsa a jogfejlődést és ehhez tudományos tanulmányokkal járuljon hozzá. Ez a célkitűzés azonban nem korlátozódik a nemzeti jogrendszerre, ezért a Svájci Jogász Egylet örömmel vállalta el a 3. Európai Jogászgyűlés megszervezésének nagy feladatát.
* * *
A program áttekintése
2005. szeptember 7., szerda 9 órától regisztráció 14.15-15.15 megnyitó 15.15-18.00 szekcióülések
2005. szeptember 8., csütörtök 9.00-12.30 szekcióülések 12.30-14.30 ebédszünet 14.30-18.00 szekcióülések
2005. szeptember 9., péntek 9.00-10.00 beszámolók a szekciók munkájáról 10.30-12.30 pódiumbeszélgetés a főreferensekkel:
a témákat átfogó távlatok 12.00-12.30 záró-rendezvény
Szekciók:
1. A társasági és a felügyelő szervek felelőssége Európában
2. A közös európai polgári eljárási jog fejlődése
3. Az alapjogvédelem koordinációja Európában
A társasági és a felügyelő szervek felelőssége a Corporate Governance körül folyó és részben egyre hevesebb viták fényében nagyon időszerű téma. A szekció célja, hogy bemutassa és vizsgálja az összes érintett szerv (a részvényesek, a menedzsment, a felügyelő szerv, az ellenőrző részleg, ideértve az ellenőrző szabályozókat is) felelősségét. Tárgyalja a szekció az igények érvényesítését is az említett szervekkel szemben.
Dr. Rolf Watter egyetemi tanár (Bär & Karrer, Zürichi Egyetem)
Dr. Dres. h.c. Marcus Lutter Bonni Egyetem
1. A részvényes felelőssége
Daniella Strik, Nautha Dutilh, Rotterdam
2. Társasági felelősség "a társasági jog európai piacán"; a kolliziók és kolliziós normák problémái Massimo Benedettelli egyetemi tanár, Freshfileds, Milano; Római Egyetem
3. A menedzsment felelőssége (különösen a Business Judgement Rule)
Dr. Raffaele Lener egyetemi tanár, Freshfields, Milano; Római Egyetem
4. Esettanulmány a menedzsment felelősségéről Youssef Djehane, Gide, Loyrette, Nouel, Paris
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
