HVG-ORAC, Budapest, 2006. 705 p. XCVI
Allan F. Tatham, vagy ahogy Magyarországon az Európa-jog körül mindenki ismeri, "Allan", idestova másfél évtizede nem tud elszakadni az Magyarországtól. Hivatalnokoskodott a Bizottság budapesti képviseletén, oktatott jószerivel valamennyi jogi karon és másutt is, szerkesztett könyvet1, írt szakcikkeket2, korrigált szinte mindenkinek, European Law Moot Courtra felkészített, moot courton zsüriskedett, s íme egy újabb Allan, a könyv-szerző.
A HVG-ORAC merész vállalkozásában megírta saját EK-jogi monográfiáját. A vállalkozás azért merész, mert a könyv angolul íródott, márpedig ezen a nyelven számos komoly munka van forgalomban3, amelyekkel a versenyt nem lehet elkerülni.
A versenyben való sikeres szereplés egyik feltétele, hogy képes legyen megkülönböztetni magát a többiektől, egyedülálló, vagy legalább ritka jellemzőket felmutatni.
Vajon találunk-e ilyeneket?
Nos, mindjárt a könyv tárgya is ilyennek vehető, hiszen amint azt a cím ("EK-jog") egyértelműen jelzi, a könyv tárgya az Európai Unió jogánál szűkebb, a Közös Kül- és Biztonságpolitika illetve a Rendőrségi és Igazságügyi Együttműködés a Bűnügyek terén fel sem bukkannak. Ezzel sikerült megkülönböztetnie magát az egyre gyakoribb "EU Law"-któl4. Könnyen lehet, hogy ez a munka az egyik utolsó jelentős munka lesz ezen a címen, hiszen az Európai Közösség a Reform-szerződés hatálybalépésével meg fog szűnni.
A tárgy egyéniesítése ezzel nem fejeződik be. A könyv versenytársaitól eltérően nem tér ki az EK (EU) úgynevezett intézményi jogának jelentős fejezeteire: Sem az intézmények, sem a jogalkotási eljárások nem szerepelnek, nem olvashatunk az előzetes döntéshozatali eljárásról, a megsemmisítési eljárásról, a tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárásokról. Ha azt gondolnánk ezek után, hogy a szerző beáll az EK úgynevezett anyagi jogát tárgyalók sorába, tévednénk. A könyv ugyanis nemcsak a közösségi jog jogforrási rendszerét taglalja, beleértve az alapjogokat, hanem részletesen foglalkozik a közösségi jog alapvető elveivel, a közvetlen hatállyal (direct effect) és az elsőbbséggel (supremacy), a szubszidiaritás és az arányosság elveivel (első fejezet). Ezzel, s különösen hogy az EK jogának a tagállami joggal szembeni elsőbbsége elvét az Európai Bíróság és három nagy tagállam (Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság) oldaláról egyaránt bemutatja, voltaképpen az EK (EU) alkotmányosodása jelentős vonatkozásait tárja elénk.
A könyv oroszlánrészét az EK anyagi joga adja. Itt - bár nem hiánytalanul - elénk kerülnek a "klasszikusok": a belső piac joga (ötödiktől a tizedik fejezetig), a vállalkozásokra vonatkozó versenyjog (tizenegyediktől a tizenharmadik fejezetig), a nemi diszkrimináció tilalma (tizennegyedik fejezet).
A feldolgozás elsődleges módszerére utal az alcím: Eset-tanulmány megközelítés (case-study approach). Az angol nyelvű feldolgozások között nem egyedülálló az Európai Bíróság esetjogának, pontosabban az ítéletek szövegeinek nagy súlyt adó munka.
Tatham lelkiismeretesen végigveszi az esetjogi kánont, sőt több helyütt azon túl is megy. A közösségi jog kezdő olvasója előtt világossá válik, hogy az Európai Bíróság alakuló, változó jogértelmezései a közösségi jog tartalmának meghatározásában rendkívül fontos szerepet játszanak.
Annak érdekében, hogy a kiválasztott jogterületek feldolgozása ne maradjon torzó, a vonatkozó másodlagos joganyag legfontosabb darabjait is bemutatja a szerző. Itt sem marad azonban hűtlen módszeréhez, az esetjogot a másodlagos közösségi jogi aktusokhoz kapcsolódóan is megismerhetjük. Nagy értéke a munkának, hogy több helyen megmutatja, hogyan befolyásolták az Európai Bíróság ítéletei közvetlenül az elsődleges (alapszerződési) és még inkább a másodlagos, az intézmények által alkotott jogot.
Az eset-tanulmány megközelítés hozadéka, hogy az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára támaszkodás nem szűkül le az ítéletek releváns passzusainak beemelésére, illetve elemzésére, hanem nagyon gyakran a tényállások összefoglalása is helyet kapott. Az olvasó előtt így az élet tényei is felbukkannak, illusztrálva, hogy az EK-jog az életünk részévé vált, "rólunk szól".
A könyv az egyes fejezetekhez csatolt, kizárólag angol nyelvű irodalomjegyzékkel utal arra, hogy az egyes kérdéseket az Európa-jog tudománya is vizsgálja, adott esetben szigorú kritikában részesítve a Bíróság ítélkezését, vagy éppen a jogalkotók gyengeségeit. A jogirodalmi dimenziót tehát nem vállalta a könyv. Ezzel - talán túlságosan is - megkönnyítette az olvasó dolgát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
