Az új Polgári perrendtartás alapkoncepciója várhatóan még ez év II. negyedévében megszületik. A témabizottságok folyamatosan üléseznek és igyekeznek kialakítani a jogkeresők és a jogalkalmazók szempontjából is a leghatékonyabbnak tűnő koncepcionális irányvonalakat. Az európai és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó témabizottság decemberi ülésén többek között azt vitatta meg, hogy milyen jogforrási szinten célszerű szabályozni a nemzetközi polgári eljárásjogot és milyen koordináció működjön az egyes jogforrások között, milyen legyen ezek viszonya a Pp.-vel, szükséges-e vagy lehetséges-e az igazságügyi együttműködés bizonyos szintű implementálása a Pp.-be, és ha igen, azt az általános rendelkezések között vagy különös részi fejezetként érdemes elhelyezni. A témabizottság többek között arra az álláspontra jutott, hogy a jogalkalmazók számára belső jogalkotással is segítséget kell nyújtani abban, hogy egyértelművé váljon, mikor melyik jogszabályt kell alkalmazni és hol találhatóak a számukra releváns rendelkezések. Felmerült az is, hogy célszerű volna bizonyos, Pp.-n kívüli jogszabályokban elhelyezett szabályozási struktúrák Pp.-be történő beépítése.
Az alábbiakban ismertetett konkrét jogeset alátámasztja, hogy a fenti problémafelvetések nemcsak tisztán elméleti eszmefuttatások, hanem a joggyakorlat valóban kodifikációs támogatásra szorul. Az ügyben felmerülő kérdések rávilágítottak többek között arra, hogy a jogalkalmazónak - amennyiben megtalálta az alkalmazandó jogszabályokat - legalábbis el kell gondolkodnia a nemzeti és az EU-s jogforrások viszonyán, továbbá hogy a számára releváns
- 27/28 -
nemzeti jogszabályi rendelkezések jogforrási helye nem feltétlenül megfelelő, valamint hogy lényeges, családjogi végrehajtási eljárási területen joghézag is felfedezhető.
Egy brit apuka és egy magyar anyuka - akik egymással éveken keresztül de facto élettársi kapcsolatban éltek - azzal a felkéréssel jelentkeztek, hogy egymással közjegyzői okiratba foglaltan megállapodnának a közös kiskorú gyermekük elhelyezéséről, a vele történő kapcsolattartásról és a gyermek tartásának a kérdéseiről. Az apa London és Budapest között ingázik munkája miatt, pár napot itt él, pár napot ott, de az anya is elfoglalt mérnök, aki életvitelszerűen Magyarországon él. A felek között vita nincs, házassági kötelék sem, amelyet fel kellene bontani. Bírósághoz semmiképp nem akarnak fordulni, egyrészt mert gyors és egyszerű eljárást szeretnének, másrészt az apuka csak angolul beszél és nem szándékoznak tolmácsot vagy ügyvédet is igénybe venni. Olyan közjegyzői okiratba foglalt megállapodást szeretnének angol nyelven, amely közokirati bizonyító erővel bír, és amelynek rendelkezései önkéntes teljesítés hiányában végrehajthatóak nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió tagállamainak területén is. Hangsúlyozzuk tehát, hogy különváló élettársak esetéről van szó, akik között vita nincs, azaz bontóper vagy gyermek elhelyezésével kapcsolatos per és végrehajtható bírósági határozat nem jön szóba.
A kiindulópont az ilyen eseteknél, hogy a közjegyzői okirat úgy legyen megszövegezve, hogy az abban foglalt kötelezettségvállalások közvetlenül végrehajthatóak legyenek. A megállapodás megkötésekor a felek között még nincs vita, azaz együttműködnek abban, hogy a közvetlen végrehajtás elrendeléséhez szükséges valamennyi kérdést előre szabályozzák annak érdekében, hogy ne legyen szükség perre. A végrehajtás állami kényszer, melynek eredményeként közvetlen beavatkozás történhet az adós vagyoni és személyi viszonyaiba, az adós akarata ellenére is. Az állami kényszer igénybevételének ezért előfeltétele, hogy a végrehajtást kérő anyagi jogának a fennállását vagy perben bizonyítsák, vagy annak a valószínűsége legyen olyan erős, amely szükségtelenné teszi a perindítást a végrehajtás elrendeléséhez. A közjegyzői okiratban tett kötelezettségvállalások a Vht. által előírt tartalmi feltételek fennállása estén ilyenek.
A fenti jogeset végrehajtási szempontból legalább potenciálisan határokon átnyúló ügy, mert nagy esély van arra, hogy az apával szemben a végrehajtást nem a közjegyzői okirat kiállításának helyén, hanem más uniós tagállamban kell elrendelni.
A családjogi rendelkezések alapján szóba jöhető anyagi jogok, amelyek fennállását bizonyítania kell a közjegyzői okiratnak, alapvetően ugyanazok, mint amelyekben a házastársaknak bírósági bontás esetében meg kellene állapodniuk. Így a közös gyermek elhelyezése - az új Ptk.-val összhangban a szülői felügyeleti jogok gyakorlásáról történő megállapodás és a gyermek lakóhelyének meghatározása -, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a közös gyermek tartása, vagy - amennyiben a felek ebben is szándékoztak volna megállapodni - az új Ptk. rendelkezéseire is tekintettel az élettársi tartás, az élettársak lakáshasználatának rendezése, illetve közös vagyon megosztása.
- 28/29 -
Az okiratkészítés szempontjából is megfontolandó kérdések, hogy a magyarországi és más tagállamban történő közvetlen végrehajthatósághoz mely tartalmi elemeket kell magában foglalnia a megállapodásnak, mely hatóság rendeli el a végrehajtást Magyarországon vagy állítja ki a szükséges okiratokat más tagállam területén történő végrehajtáshoz, egyáltalán mely nemzeti és uniós jogforrásokat kell alkalmazni és milyen ezek viszonya.
Az EU-ban az igazságügyi együttműködés keretében meghozott, a más tagállamban kiállított határozatok és okiratok elismerésével kapcsolatos rendeletek közvetlenül alkalmazandóak Magyarországon is. A jogesetünknél maradva, határokon átnyúló esetekben - tehát amikor másik tagállamban kell a végrehajtást elrendelni, mint ahol a határozatot, közokiratot kiállították -jelenleg öt rendelet jöhet szóba, ebből kettő szorosabban kapcsolódik a tárgyhoz:
1.) Családjogi viszonyokban alapvető a Brüsszel-II.-A Rendelet, vagyis a TANÁCS 2201/2003/ EK RENDELETE (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. A rendelet hatálya kiterjed a bíróság jellegétől függetlenül többek között a szülői felelősség megállapítására és gyakorlására, ezen belül különösen a felügyeleti és kapcsolattartási jogra, de a rendelet nem alkalmazható például a tartási kötelezettségre. A rendelet kimondja, hogy az alaki követelményeknek megfelelően végrehajtható okiratként elkészített és valamely tagállamban végrehajtható okiratot a határozatokkal azonos feltételekkel ismerik el és nyilvánítják végrehajthatónak. A láthatással és a gyermek visszavitelével kapcsolatos határozatok esetében azonban a rendelet szükségtelenné teszi a végrehajthatóvá nyilvánítási, exequatur eljárást; érthető okokból ezen esetekben célszerűtlen volna a késlekedés.
Mi a helyezet a gyermek tartásdíjjal?
2.) Korábban erről a Brüsszel I. Rendelet rendelkezett, azaz a TANÁCS 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, amely még külön exequatur eljárást írt elő, azonban
3.) az EU-Tartási Rendelet, azaz a TANÁCS 4/2009/EK RENDELETE (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről kimondja, hogy a tartási kötelezettségek tekintetében a Tartási Rendelet a Brüsszel-I. rendelkezésinek a helyébe lép. Az EU-Tartási Rendeletet a családi vagy rokoni kapcsolatból, házasságból, házassági rokonságból származó tartási kötelezettségekre kell alkalmazni. Kiterjed a tartási kötelezettséget megállapító közokiratokra is. A rendelet szükségtelenné teszi az exequatur eljárást azon tagállamok tekintetében, amelyekre nézve a 2007. évi hágai jegyzőkönyv kötelező erővel bír; amelyekre viszont nem, ott továbbra is exequatur eljárás szükséges (Dánia és az Egyesült Királyság).
- 29/30 -
Szóba jöhet-e még olyan EU-s rendelet, amelyet a különváló élettársak esetében alkalmazni lehet?
4.) Amennyiben nem tartásdíjjal kapcsolatos a nem vitatott pénzkövetelés - azaz az adós azt közokiratban kifejezetten elismerte - az EU-Vh Okirat Rendelet, tehát az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról exequatur eljárás nélkül, jól alkalmazható a polgári és kereskedelmi ügyekben, kivéve többek között a személyi állapottal, házassági vagyonjoggal kapcsolatos ügyeket. Amennyiben a nem vitatott pénzkövetelés tartásdíjjal kapcsolatos, az EU-Vh Okirat Rendelet alkalmazása kizárt a Tartási Rendelet alapján.
5.) Amennyiben a feleknek olyan pénzkövetelésük van egymással szemben, amelyet nem rendeztek a közjegyzői okiratban, vagy később válik vitássá közöttük, az EU-Fmh Rendelet, azaz az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról alkalmazása is szóba jöhet. Ez már permegelőző nemperes eljárás, azaz mindaddig nincs végrehajtási jogcím, amíg az eljárás a kötelezett hallgatása folytán el nem jut a végrehajthatóvá nyilvánításig, az ún. "G-formanyomtatvány" kiállításáig, amely további végrehajthatóvá nyilvánítást már nem tesz szükségessé. A rendelet hatálya nem terjed ki többek között házassági vagyonjogon, végrendeleten és öröklésen alapuló jogokra. A Tartási Rendelet az EU-Fmh Rendelet alkalmazását nem zárja ki, és maga az EU-Fmh Rendelet sem zárja ki a gyermek tartásdíj érvényesítését.
A pénzkövetelések érvényesítésére alkalmas rendeletek közül általában a Brüsszel-I, az EU-Vh Okirat Rendelet és az EU-Fmh Rendelet nem zárják ki egymás alkalmazását, a meglévő végrehajtási jogcímek alapján a végrehajtást kérő döntése, hogy melyik alapján kéri az eljárás megindítását.
A fenti rendeletekből összességében egyébként levezethetők a következő elvek:
A végrehajtható okiratot kiállító tagállam és a végrehajtás elrendelése és foganatosítása szerinti tagállam különbözik egymástól. Nem az adós vagy a végrehajtást kérő állampolgársága lényeges, hanem a végrehajtás helye, amelyet megalapozhat például a végrehajtást kérő tartózkodási helye vagy a végrehajtás alá vonható vagyontárgy fekvési helye. A végrehajtást elrendelő és foganatosító állam a végrehajtási eljárásra a saját nemzeti jogát alkalmazza.
Magyarországon az említett rendeletek nemzeti joggal való kapcsolatára a Vht. próbál választ adni. A Vht. szerint végrehajtást bíróság vagy közjegyző rendelhet el. A közjegyző megelőző eljárása (ti. a közjegyzői okirat készítésének folyamata) az Alkotmánybíróság határozataival is összhangban (lásd például 46/1991. (IX. 10.) AB határozatot összevetve a 1245/B/2011. és 1423/B/2010. AB határozatokkal) megfelelő garanciát biztosít ahhoz, hogy az anyagi jog fennállását ne kelljen perben bizonyítani a végrehajtás elrendeléséhez.
I. Mi helyzet más tagállamban kelt közokiratok magyarországi végrehajtása esetén? A határozatokra most nem koncentrálunk, hiszen az itt elemzett ügyben közjegyzőnek nem lenne hatásköre például egyezséget jóváhagyni; ez bíróságéval azonos hatállyal egyelőre
- 30/31 -
csak a hagyatéki eljárásban és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésénél lehetséges. Amennyiben más tagállamban kelt egyéb közokirat alapján kell Magyarországon végrehajtást elrendelni, azt a Vht. 23/B. §-ában részletesen meghatározottak szerint valamelyik bíróság rendeli el, végrehajtási záradék kiállításával. Ezen esetekben a közjegyzőnek nincs hatásköre a végrehajtás elrendelésére.
II. Magyarországon kelt közokiratok magyarországi végrehajtása esetén természetesen nem határokon átnyúló az ügy. Ekkor a Vht. 23/C. §-a alapján az okiratot készítő közjegyző látja el végrehajtási záradékkal az okiratot, azaz rendeli el a végrehajtást akkor, ha az okirat megfelel a Vht-ban előírt követelményeknek. Magából a közjegyzői okiratból megállapíthatónak kell lennie, hogy ki, kivel szemben, mire vállalt kötelezettséget, mely szolgáltatást, milyen összegben, mennyisében, milyen jogcímen, milyen módon és határidőben fog teljesíteni. Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy ennek bekövetkeztét közokirat tanúsítsa. Esetünkben tehát a volt élettársak közötti megállapodás Magyarországon történő közvetlen végrehajthatóságához a közjegyzői okiratban a gyermek láthatásra történő átadása, visszaadása és tartása esetében is pontos, dátumszerű, vagy egyértelműen kiszámítható időpontokat, időtartamokat, egyértelműen meghatározott cselekményeket, tűrési kötelezettségeket, teljesítési módokat, helyeket és összegeket kell meghatározni. A közjegyző hatáskörébe tartozik nemcsak a tartásdíj, mint pénzkövetelés, hanem a gyermek átadása-visszaadása, mint meghatározott cselekmény vagy tűrési kötelezettség végrehajtásának elrendelése is a Vht. 31/E §-a értelmében alkalmazandó 180. §-a alapján.
III. Mi a helyzet a Magyarországon kelt közokirat más EU-tagállamban történő végrehajthatóságával?
A Vht. tartalmaz egy "Intézkedések az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtás érdekében" című részt (31/C. §). A új Pp. említett témabizottsági ülésén teljesen indokoltan felmerült, hogy tipikusan a hasonló rendelkezéseknek inkább volna helyük a Pp-ben, mint a Vht-ben, azok nehezen illeszthetők a Vht. logikájába. A magyar hatóság ezekben az esetekben nem végrehajtást rendel el, hanem alkalmassá teszi az okiratot a máshol történő végrehajtásra, az említett EU-s Rendeletek mellékleteiben egységesen meghatározott formanyomtatványok, tanúsítványok kiállításával. A végrehajtható okiratot kiállító állam hatóságainak feladata, hogy a végrehajtást kérő kérelmére (ritkán hivatalból) megvizsgálják a más tagállamban végrehajtani kért okirat magyarországi végrehajthatóságát, vagy ha nem szükséges exequatur eljárás, csak kivonatolják azt és erről megfelelő tanúsítványt állítsanak ki. A végrehajtást kérő bizonyos egyéb iratokkal együtt ennek birtokában tudja kérelmezni a másik tagállamban a végrehajtás elrendelését.
A Vht. rendelkezik arról, hogy ha a közokiratot közjegyző állította ki, a közjegyző kérelemre kiállítja a Brüsszel-I., az EU-Vh Okirat Rendelet, valamint az EU Tartási Rendelet megfelelő
- 31/32 -
mellékletei szerinti tanúsítványt és kivonatot. Amennyiben pedig az EU-Fmt-t magyar közjegyző bocsátotta ki, a végrehajthatóvá nyilvánításáról is ő állítja ki az ún. "G-formanyomtatványt".
Mi hiányzik a törvényből? A láthatással és a gyermek visszaadásával kapcsolatos Brüsszel-II.-a Rendelet szerinti tanúsítvánnyal kapcsolatban a magyar közjegyzőnek nincs hatásköre. A Vht. ezzel összefüggésben csak az első fokon eljárt bíróságot említi, de a Vht. azon rendelkezése, amely a közjegyzőre is alkalmazandó szakaszokat sorolja fel (31/E. §), a Brüsszel-II.-a Rendelet szerinti tanúsítvány kapcsán nem ad szerepet a közjegyzőnek. A helyzet tehát az, hogy míg a magyar közjegyző a saját közjegyzői okirata alapján Magyarországon elrendelhet végrehajtást a gyermek átadásával kapcsolatban a Vht. 180. §-a szerint, a Vht. rendelkezései alapján nem tud tanúsítványt kiállítani arról, hogy az okirata más EU-tagállam területén végrehajtható. A Brüsszel-II.-a Rendelet mellékletei szerinti, a szülői felelősséggel, a láthatási joggal és a gyermek visszaadásával kapcsolatos tanúsítványokat részben a Vht. alapján az elsőfokú bíróság, részben pedig a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet alapján a gyámhivatal állítja ki.
A Vht. 31/C. § (3) bekezdése szerint a 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti, a láthatási jogokra és a gyermek visszavitelét elrendelő határozatokra vonatkozó igazolást az első fokon eljárt bíróság állítja ki: a) hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére a rendelet 41. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (III. melléklet), b) hivatalból a rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (IV. melléklet).
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet 166/A. § (1) bekezdése szerint a gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre a 2201/2003/EK rendelet 41. cikkében foglaltaknak megfelelően kiállítja a 2201/2003/EK rendelet III. melléklete szerinti, a láthatási joggal kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó igazolást.
Mind a Vht., mind a kormányrendelet kizárólag határozatokat említ. A Brüsszel-II.-A Rendelet 46. Cikke kimondja, hogy az alaki követelményeknek megfelelően végrehajtható okiratként elkészített vagy nyilvántartásba vett és valamely tagállamban végrehajtható okiratot a határozatokkal azonos feltételekkel ismerik el és nyilvánítják végrehajthatónak.
Kérdés, hogy a Vht. 31/C. §-tól kezdődő szakaszainak nem kellett volna-e figyelemmel lenniük arra, hogy a láthatási jog és a gyermek visszaadása tekintetében történő végrehajtás elrendelésére nemcsak jogerős bírósági határozat alapján kerülhet sor, hanem a Vht. 180. §-ával összhangban különösen az élettársak vita nélküli különválása esetén előállhat olyan helyzet is, hogy nem mindig lesz elsőfokú eljárás a végrehajtás elrendelése előtt. Jogesetünknél maradva tehát amennyiben a láthatás és a gyermek visszaadása tekintetében a végrehajtást Magyarországon kell elrendelni, a Vht. 180. §-a alapján az okiratot készítő közjegyző rendeli el a végrehajtást, míg ha ezen közjegyzői okirat más EU-tagállam területén történő végrehajthatóságáról kell tanúsítványt kiállítani, az "első fokon eljárt bíróság" - amely nem is volt -, vagy a gyámhivatal vizsgálja egy kormányrendelet alapján, hogy a közjegyzői okiratban
- 32/33 -
foglalt kötelezettségvállalás Magyarországon végrehajtható-e. Vagy inkább arról van szó, hogy a jogalkotó a Vht. 31/C. §-tól kezdődő szakaszainak megalkotásakor nem számolt azzal, hogy gyermekek nemcsak házasságban születnek és hogy az élettárs szülőktől nem várható el, hogy vitás kérdések hiányában bírósághoz forduljanak.
A fentiek alapján látszik, hogy egy viszonylag egyszerű tényállásnál mekkora kutatómunkát igényelhet a különböző EU-s jogszabályoknak a nemzeti joggal való összeegyeztetése. Amennyiben jogalkalmazói igényt fogalmazhatnánk meg a Pp. kodifikációs folyamatának eredményével kapcsolatban, az úgy szólna, hogy a jogforrások közötti viszonyrendszer egyszerűbben átlátható, a releváns nemzeti jogszabályi rendelkezések jogforrási helye megfelelő szintű, a speciálisan a határokon átnyúló családjogi végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabályozás pedig a házasságon kívüli esetekre is megfelelően reflektáló legyen.
- 33/34 -
A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről "Brüsszel-II.-A Rendelet"
A TANÁCS 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
A TANÁCS 4/2009/EK RENDELETE (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről
"EU-Tartási Rendelet"
Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról
Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
"Vht."
46/1991. (IX. 10.) AB határozat
JEGYZETEK
[1] Az előadás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskolája és Magánjogi Kutatócsoportja által szervezett, Polgári Eljárásjogi és Nemzetközi Magánjogi Kutatásokat Végző Doktoranuuszok és Doktorjelöltek III. Országos Konferenciáján hangzott el 2014. március 14-én napján, Budapesten. Előadó: Reviczky Renáta közjegyzőhelyettes, Budapest
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Budapest
Visszaugrás
