1. Tanulmányunk első részében több európai és Európán kívüli ország nemzeti akadémiáinak sajátosságait tekintjük át elsősorban a természettudományok és a társadalomtudományok illetőleg az ezeket a tudományokat képviselő akadémikusok, akadémiai tagok egymáshoz viszonyított arányára figyelemmel. Mivel nem állt módunkban, elsősorban információ hiányában, valamennyi ország nemzeti akadémiájáról aktuális képet alkotni, az áttekintés elkészítése során nyilvánvalóan nem lehetett feladatunk a teljességre törekvés. Egyes esetekben ‒ kivételesen ‒ tekintettel voltunk jelentős, nemzetközileg is elismert, tekintélyes, nemzetinek, a szó formális értelmében, azonban nem minősülő vagy nem minősített akadémiákra (tudományos társaságokra) is.
Az 1603-ban alapított Olasz Nemzeti Akadémia (Accademia Nazionale dei Lincei) jelenleg egy természettudományi (Science Fisiche, Matematiche e
- 161/162 -
Naturali) és egy társadalomtudományi (Scienze Morali, Storiche e Filologiche) osztályra (classe) tagolódik. Az akadémiának jelenleg kilencven rendes, kilencven levelező és kilencven külföldi tagja van. Az első osztályhoz öt osztály (categoria), a második osztályhoz pedig hét osztály (categoria) tartozik. A jogtudomány képviselői önálló osztályt alkotnak (categoria sesta). A közgazdaság-tudomány képviselői a VII., a társadalom- és politikatudományi osztályhoz (categoria sociali e politiche) tartoznak. A társadalomtudományok képviselői az akadémia struktúrája alapján és számuknál fogva, vonatkozik ez a rendes (socio ordinario) és levelező (socio corrispondente) tagokra egyaránt, többséget alkotnak. Itt említjük meg, hogy az Accademia dei Lincei működése Cesi herceg 1630-ban bekövetkező halálával több, mint egy évszázadon át szünetelt. Működését 1745-ben kezdte meg ismét. A Galileo Galilei tisztelői és részben követői által 1657-ben alapított Accademia del Cimento (Kísérleti Akadémia) azonban csak tíz éven át, 1667-ig működött.
2. A Francia Akadémia (Académie Française) Richelieu bíboros szándéka szerint - elsősorban az irodalom ápolására, művelésére - jött létre 1635-ben. Alapításánál Richelieu a római Accademia dei Linceit tekintette modellnek. A Tudományos Akadémiát 1666-ban Colbert hívta életre.
A Francia Akadémia négy másik akadémiával együtt alkotja az Institut de France-t. Az Institut de France-hoz tartozó öt akadémiát nevezik osztálynak (classe) is. A Francia Akadémia negyven tagjának feladata eredetileg a francia nyelv nagyszótárának elkészítése volt. A Francia Akadémia tagjai között a társadalom- és természettudományok jeles képviselői mellett kiemelkedő politikusok, írók, valamint képzőművészek is voltak és vannak ma is.
Az Institut de France-hoz tartozó négy akadémia - más elnevezéssel osztálya (classes) - Colbert, illetve Mazarin, végül pedig a Konvent elhatározásából jött létre. A Természettudományok Akadémiájában (Académie des Sciences) a rendes tagok száma 190. Ez az akadémia két részlegre (division) és nyolc szekcióra (section) tagolódik. A Természettudományok Akadémiája tagjai közé tartozik továbbá 135 külföldi társult tag és 160 levelező tag. A Társadalomtudományi Akadémia (Académie des Sciences Morales et Politiques) rendes tagjainak száma ötven. Ez az akadémia hat szekcióra tagolódik. Ezek a szekciók az alábbiak: első szekció a section philosophie, a második a section science morale et sociologie, a harmadik a section législation, droit public et jurisprudence, a negyedik a section économie politique et
- 162/163 -
statistique, az ötödik a section histoire et géographie, a hatodik pedig az interdiszciplináris társadalomtudományok képviselőit magában foglaló section générale. Ez az akadémia tizenkét külföldi társult tagot és hatvan levelező tagot is magában foglal. Az Institut de France-hoz tartozó további két akadémia az Académie des Beaux-Arts és az Académie des Inscriptions et Belles-Lettres.
3. Sajátos rendszer érvényesül Belgiumban, tekintettel az ország 1983 óta kialakított és azóta is többször módosult föderális (szövetségi) struktúrájára. A belga királyságban két; egy flamand és egy francia nemzeti akadémia működik. Utalnunk kell arra, hogy önálló, orvostudományi akadémia is létezik. A két akadémiának azonban mind a struktúrája, mind pedig tagjainak száma azonos. Mindkét akadémia három-három osztályra tagolódik. A három osztály az alábbi: természettudományi osztály (Class of Natural Sciences), humán tudományok és társadalmi tudományok osztálya (Class of Humanities and Social Sciences) és a széptudományok osztálya (Class of the Arts). Mindkét akadémia tagjainak száma 150-150. Az egyes osztályok tagjainak száma egyenlő, osztályonként 50-50. A természettudományok képviselői ilyen módon csupán a tagok egyharmadát alkotják.
Az osztályok nem tagolódnak kisebb egységekre, például szekciókra. Ilyen módon a humán tudományok és társadalmi tudományok osztályában a jogászok, a közgazdászok, a szociológusok, a nyelvészek, a történészek stb. nem különülnek el. Az osztályüléseken minden, az osztály profiljához tartozó tag rendszeresen részt vesz. A természettudományok képviselői az összes tag egyharmadát alkotják, tehát arányuk pontosan megegyezik a humán tudományok és társadalmi tudományok osztályának tagjaival. A harminc rendes tag (ordinary member) közül öt, a tíz úgynevezett társult tag (associated member) közül három, a tíz tiszteletbeli tag (honorary member) közül pedig ugyancsak három jogász.
4. Az 1847-ben alapított Osztrák Tudományos Akadémia (Österreichische Akademie der Wissenschaften) megőrizte, eltérően például a Magyar Tudományos Akadémiától, alapításkori struktúráját, szervezeti felépítését. Itt csak utalunk arra, hogy az alapításkor a mai Osztrák Tudományos Akadémia jogelődjének tagjai között, jól ismert történeti okoknál fogva több, nem az osztrák örökös tartományokból (Erblande illetve Erbländer) származó tagja - így magyar is - is volt. A Magyar Tudomá-
- 163/164 -
nyos Akadémia tagjai közül is többen tagjai voltak az ausztriai (birodalmi) akadémiának.
Az Osztrák Tudományos Akadémia ma két osztályra (Klasse), Filozófiai-történeti Osztályra és Matematikai-természettudományi Osztályra tagolódik. A Filozófiai-történeti Osztály rendes tagjainak (wirkliche Mitglieder) száma 78, levelező tagjainak száma pedig 76. A Matematikai-természettudományi Osztály rendes tagjainak száma 86, levelező tagjainak száma pedig 73. Az akadémiát irányító elnökség négy tagból áll: elnök, alelnök, főtitkár és titkár. A négy személy közül ketten képviselik a Filozófiai-történeti Osztályt és ketten a Matematikai-természettudományi Osztályt. Jelenleg az elnök a Matematikai-természettudományi Osztály elnöke, alelnök pedig a Filozófiai-történeti Osztályt elnöke. Főtitkár a Filozófiai-történeti Osztályt képviselője, titkár pedig a Matematikai-természettudományi Osztály által választott személy. A fentiek alapján a társadalomtudományok és a természettudományok képviselői mind számukat, mind pedig az akadémia irányításában betöltött szerepüket, funkciójukat tekintve egyenlő súlyt képviselnek.
5. Az 1808-ban alapított Holland Királyi Tudományos Akadémia (Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen), mely tagjainak létszáma maximálisan kettőszáz, két osztályra (afdeling), a természettudományira (science) és a humán- és társadalomtudományira (humanities and social sciences) tagolódik. Az akadémia jelenleg hatályos alapszabálya (statútuma) alapján a természettudományi osztály tagjainak száma maximálisan száztíz, a humán- és társadalomtudományi osztály tagjainak száma pedig maximálisan kilencven lehet. A statútumban megszabott számbeli keret kitöltésére általában nem került és ma sem kerül sor A természettudományi osztály hét szekciót (section), a humán- és társadalomtudományi osztály pedig öt szekciót (section) foglal magába. A jogtudomány képviselői önálló szekciót alkotnak. E szekció tagjainak száma jelenleg tizenhat, ami kétségtelenül figyelemreméltóan magas hányadot jelent.
6. Nagy-Britanniában a nemzeti akadémia az 1660-ban alapított, londoni székhellyel működő The Royal Society. A Royal Society brit és a volt birodalomból származó tagjainak (fellow) és külső tagjainak együttes létszáma jelenleg 1400. A Brit Nemzeti Akadémia a természettudomány és a társadalomtudomány képviselőit egyaránt magában foglalja. Elnökét öt
- 164/165 -
évre választják. Így például Sir Michael Francis Atiyah professzor 1990 és 1995 között volt a Royal Society elnöke (president).
7. A Németországi Szövetségi Köztársaságban ma sincs nemzeti akadémia és nem is szerepel napirenden nemzeti akadémia alapítása. Ennek elsősorban történeti okai vannak, de szerepet játszik az ország föderális állami berendezkedése is. 1990-ig a Német Demokratikus Köztársaságban a Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) kezdeményezése alapján 1700-ban alapított Berlini Tudományos Akadémia - a későbbi Porosz Tudományos Akadémia (Preußische Akademie der Wissenschaften) - töltötte be ténylegesen, de nem formálisan, a nemzeti akadémia funkcióját. 1992-ben jött létre a Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften a Berlin és Brandenburg tartomány (Bundesland) között kötött Staatsvertrag alapján. Működését 1993 elején kezdte meg. Ez az akadémia öt osztályra (Klasse) tagolódik. Ezek az alábbiak: Geisteswissenschaftliche Klasse, Sozialwissenschaftliche Klasse, Mathematisch-naturwissenschaftliche Klasse és Technikwissenschaftliche Klasse. Az akadémiának alapításakor száz rendes és rendkívüli tagja volt. Az alapszabályzat értelmében tagjainak létszáma a kétszázat nem haladhatja meg. Az egyes osztályok tagjainak létszáma szinte azonos. Ez annyit jelent, hogy a társadalomtudományok képviselőinek aránya negyven százalék. Említést érdemel, hogy ennek az akadémiának volt elnöke 2006 végéig, 70. életévének betöltéséig, a neves jogtudós (római jogász és jogtörténész) Dieter Simon.
Németországban önálló természettudományi akadémia létezik (Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina), Halle székhellyel. Mivel Németországban nincs nemzeti akadémia, ezért az egyes "regionális" akadémiákat (így a Bajor Tudományos Akadémiát, a Heidelbergi Tudományos Akadémiát, a Göttingeni Tudományos Akadémiát, a Szász Tudományos Akadémiát, az Észak-Rajna-Vesztfáliai Tudományos Akadémiát, a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémiát és Mainzi Akademie der Wissenschaften und der Literatur-t) tömörítő Union der deutschen Akademien der Wissenschaften képviseli. Ebben az önálló akadémiának nem tekinthető akadémiai egyesülésben is tükröződik a tag-akadémiák tudománycsoportok szerinti összetétele. Itt említjük meg, hogy Németországban az első tudományos társaság az 1652-ben alapított Academia Naturae Curiosorum volt. Ezt az akadémiát a harmincéves háború befejezését néhány évvel köve-
- 165/166 -
tően nem annyira tudományos célok, mint inkább különös jelenségek, "furcsaságok" kutatása céljából alapították.
8. Az 1779-ben alapított, eredeti nevén Academia Real das Ciências, Portugál (Királyi) Tudományos Akadémia (Academia das Ciências de Lisboa) eredetileg három osztályra tagolódott. A jelenlegi osztálystruktúrát az 1851-ben elfogadott alapszabály rögzíti. Az akadémia két osztályra, egy társadalomtudományi (Classe de Letras) és egy természettudományi osztályra (Classe de Ciências) tagolódik. Mindkét osztály hat-hat szekciót foglal magában. A társadalomtudományi osztály szekciói az alábbiak: történeti és földrajztudományi, irodalmi, irodalom- és nyelvtudományi, filológiai és pedagógiai, jog és szociológiai, továbbá közgazdasági és politikatudományi szekció. A szekciók (rendes és levelező tagok) taglétszáma azonos a természettudományi és a társadalomtudományi osztályok vonatkozásában.
Ilyen módon a Lisszabon központtal működő Portugál Tudományos Akadémián a társadalomtudományok képviselői az összes akadémikus felét alkotják. az Akadémia irányításában is teljes mértékű az egyensúly a társadalomtudományok és a természettudományok vonatkozásában.
9. Spanyolországban az egyes akadémiák - lényegében a francia modellt követve - az Instituto de España (melynek modelljéül kétségtelenül az Institut de France szolgál) keretében működnek. Az egyes "királyi akadémiák (Academias Reales) státusáról az 1978-ban elfogadott spanyol alkotmány 62. cikkelye rendelkezik, rögzítve azt, hogy ezek az akadémiák az állam (a király) felügyelete alatt fejtik ki működésüket (Alto Patronazgo de las Reales Academias). Sem a természettudományok, sem pedig a társadalomtudományok nem tartoznak egy adott akadémiához. A Real Academia de Ciencias Morales y Políticas mellett önálló, a jogászokat magában foglaló akadémia (az 1882 óta fennálló Real Academia de Jurisprudencia y Legislación) és a történészeket tömörítő Real Academia de la Historia is működik. A természettudományok képviselőit magában foglaló Real Academia de Ciencias Exactas, Físicas y Naturales mellett önálló akadémia az orvostudományok kiemelkedő művelőit magában foglaló Real Academia Nacional de Medicina és a gyógyszerészeti akadémia (Real Academia Nacional de Farmacia).
Autonóm státusszal rendelkezik a Szépművészeti Akadémia (Real Academia de Bellas Artes de San Fernando) is. A koordináló funkciót (is) betöltő Instituto de España irányításában az egyes tudományágak arányos képvi-
- 166/167 -
selethez jutnak, bár pontos arányt nehéz megállapítani. A regionalizmus, pontosabban tartalmilag már föderális állami struktúra jegyében Katalónia fővárosában, Barcelonában is működik akadémia, a Real Academia de Ciencias y Artes de Barcelona, amely ugyancsak állami, pontosabban az állam által támogatott intézmény. Ez az akadémia struktúráját tekintve azonban jelentősen különbözik az Instituto de España által koordinált, Madridban működő akadémiáktól.
10. Az 1742-ben alapított Dán Akadémia (Kongelige Danske Videnskabernes Selskab) szintén két osztályra tagolódik. Az első a társadalomtudományok képviselőit magában foglaló osztály hetvenöt belföldi taggal, a második, a természettudományok képviselőit magában foglaló pedig száztíz belföldi taggal rendelkezik. Említést érdemel: az első osztály kilencvenkilenc, a második osztály pedig száznyolcvan külföldi tudóst is tagjai között tart számon. Sajátossága továbbá a Dán Akadémiának, hogy eredetileg négy osztályból állt, és ezek összevonásával alakult ki a jelenleg csupán két osztályra tagolódó struktúra. A természettudományok képviselőinek magasabb arányszáma ellenére a két osztályra való tagozódásból adódóan az érdekérvényesítés szempontjából a társadalom-tudományok képviselői nem tekinthetőek hátrányban lévőnek. Sajátossága a Dán Akadémiának, hogy az egyes osztályok nem tagozódnak további szekciókra.
11. A Norvég Királyi Tudományos Társaság (Det Kongelige Norske Videnskabers Selskab), melyet 1760-ban alapítottak, két osztályra, a természettudományi és a társadalomtudományira tagolódik. A természettudományok képviselőinek száma megegyezik a társadalomtudományok képviselőinek számával. A társaság irányításában is teljes mértékű az egyensúly a társadalomtudományok és a természettudományok vonatkozásában. Az 1857-ben létrehozott Norvég Tudományos Akadémia (Det Norske Videnskaps-Akademi) is két osztályra tagolódik, a természettudományira és a társadalomtudományira. Az akadémiát egy kilenc tagból álló testület (Board of Directors) irányítja, melyben a társadalomtudományok és természettudományok képviselői azonos súlyt kapnak.
12. Az 1786-ban alapított Svéd Királyi Akadémia (Svenska Academien) kizárólag az irodalom művelésének célját szolgálja. A néhány évtizeddel korábban, 1753-ban alapított Svéd Társadalomtudományi Akadémia (Kungliga Vitterhets Historie och Antikvitets Akademien) nem tekinthető általános társadalomtudományi akadémiának. A csupán két osztályra tagolódó aka-
- 167/168 -
démia (az I. osztály a Történettudományi és Ókortudományi Osztály, a II. osztály a Filozófiai és Nyelvtudományi Osztály) tagjainak száma jelenleg 130. Mivel az aktív akadémiai tagság korhatára hatvanöt év, egy-egy osztálynak egyenlő számú, 30-30 tagja van. Az akadémiának vannak belföldi és külföldi levelező tagjai, továbbá tiszteletbeli tagjai is. Önálló akadémia a Természettu-dományi Akadémia (Kungliga Vetenskapsakademien), amely teljes mértékben független a két másik akadémiától. Svédországban, eltérően például Spanyolországtól, nincs az egyes akadémiák tevékenységét valamilyen szinten koordináló, illetve azokat magában foglaló szervezet (intézet).
13. A Finn Akadémia (Suomalainen Tiedeakatemia), amely már nevében is tükrözi azt, hogy a társadalomtudományokat is átfogja, hasonlóan az Olasz (Accademia Nazionale dei Lincei) és a Japán Akadémiához, két osztályra tagolódik. A társadalomtudományi osztály nyolc, a természettudományi osztály pedig hét osztályt (section) foglal magában. A 328 tagból álló Finn Akadémia tagjai között valamivel magasabb a természettudományok képviselőinek a száma. Ez a számbeli eltérés azonban nem jelent hátrányt a társadalomtudományok képviselői szempontjából, aminek oka döntően az, hogy két egyenlő súllyal rendelkező osztályban helyezkednek el a két különböző tudománycsoport képviselői.
14. Svájcban három, illetőleg négy nemzeti akadémia van. A Társadalomtudományi Akadémia (Schweizerische Akademie der Geistes- und Sozialwissenschaften - Académie Suisse des Sciences Humaines et Sociales) három osztályra (Section - section) tagolódik. Ezek az alábbiak: Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály, Történettudományi és Kultúrtudományi Osztály, továbbá Társadalomtudományi Osztály. Ezekhez az osztályokhoz azonban nem személyek, hanem intézmények, kutatóintézetek, alapítványok stb. tartoznak. A Társadalomtudományi Akadémiától függetlenül működik az 1815-ben alapított Természettudományi Akadémia (Schweizerische Akademie der Naturwissenschaften).
Ennek az akadémiának a neve 2004-ben megváltozott. Hivatalos elnevezése: Akademie der Naturwissenschaften Schweiz. Szervezetileg annyiban sajátos, hogy nincsenek rendes, illetve levelező tagjai, hanem lényegében bárki tagja lehet. Ebből adódóan taglétszáma tízezres nagyságrendű. A technikai tudományok is rendelkeznek akadémiával, melynek neve Schweizerische Akademie der Technischen Wissenschaften. Struktúrája hasonló
- 168/169 -
a Természettudományi Akadémia szerkezetéhez. A Genfben, 1776-ban alapított és ma is ott működő Művészeti Akadémia (Société des Arts de Genève) csak részben tekinthető nemzeti akadémiának. Svájcban a fenti akadémiákat nem koordinálja egy, a franciaországi Institut de France-hoz hasonló intézmény.
15. Az 1724-ben alapított Orosz Tudományos Akadémia (Rosszijszkaja Akagyemija Nauk) eredetileg három szekcióra (fizikai és matematikai osztály, orosz nyelv és irodalom osztálya és történelemtudományi és filozófiai osztály) tagolódott az 1836-ban elfogadott statútum alapján. Ez az alapszabály 1927-ig volt hatályban. Az akadémia új struktúrájának a kialakítására az 1935-ben elfogadott új statútum alapján került sor.
1963-ban került sor a jelenlegi szervezet kialakítására. Kilenc osztály helyett tizenöt osztály létesült, és egyúttal három szekció kialakítására is sor került. Az első a fizikai, technikai és matematikai szekció hat osztályt (otgyelenyije), a kémiai, technikai és biológiai szekció öt osztályt, a társadalomtudományi szekció pedig négy osztályt foglal magában. Az 550 rendes és levelező tag mintegy 80 százaléka az első két osztályhoz tartozott. A négy társadalomtudományi osztály az alábbi: történettudományi osztály, irodalom- és nyelvtudományi osztály, filozófiai és jogtudományi osztály és közgazdaságtudományi osztály. Ezt a struktúrát követték tendenciaszerűen a Szovjetunióhoz tartozó tagköztársaságok tudományos akadémiái is. A különbség inkább csak abban mutatkozott, hogy a tizennégy tagköztársaság - Oroszországnak nem volt önálló akadémiája, mivel az azonos volt a Szovjet Tudományos Akadémiával - akadémiái tagjai között a rendes és a levelező tagok szinte egyenlő arányban voltak jelen.
A Szovjetunió megszűnését követően az Orosz Tudományos Akadémia új struktúrájának kialakítására a közelmúltban került sor. A korábban létező tizennyolc osztály helyett kilenc osztályra tagolódik az Orosz Tudományos Akadémia. Az egyes osztályok több tudományterület képviselőit foglalják magukban. Említést érdemel, hogy az 1991. november 21-én kihirdetett elnöki rendelet (ukaz) hangsúlyozza az akadémia egysége fenntartásának szükségességét. Jelenleg a rendes tagok létszáma hétszáz, a levelező tagok száma pedig négyszáz. Az akadémia irányítása alá mintegy négyszáz kutatóintézet tartozik.
16. Az 1991-ben megújult Lett Tudományos Akadémia (Latvijas Zinat nu Akademija) négy osztályra tagolódik: a fizikai és technikai tudományok
- 169/170 -
osztálya, a kémiai és biológiai tudományok osztálya, a társadalomtudományok és "széptudományok" osztálya, valamint a New York központtal működő tengerentúli osztály. Ez utóbbi osztály, amelynek létjogosultságát a külföldön élő nagyszámú lett (lettországi) tudósok száma indokolja, a társadalomtudományok és a természettudományok képviselőit egyaránt magában foglalja. Ezért ez az osztály "vegyes" osztálynak tekinthető. Ezért a társadalomtudományi osztályok arányszáma, pontosabban súlya meghaladja a 25 százalékot. Sajátos a 116 tagból álló Lett Tudományos Akadémia összetétele. A teljes (rendes) és a levelező tagok száma csaknem azonos (19, illetve 20). Igen magas a tiszteletbeli tagok száma (38) és a külső tagok száma (39). Az egyes osztályok tagjainak a száma csaknem azonos. Az arányokat tekintve feltűnően magas a jogász akadémikusok száma (két rendes, két levelező, egy tiszteletbeli és egy külső tag). A Lett Akadémia sajátos struktúrája döntően abból adódik, hogy az ország lakosságának alig több mint fele tartozik a lett etnikumhoz.
17. Az 1866-ban megalakult Román Akadémia (Academia Româna eredeti (francia) neve: Société Littéraire Roumaine) a II. világháborút követően új struktúrát kapott. A természettudományi osztályok száma, hasonlóan a szocialista országok akadémiáihoz, jelentősen növekedett. Jelenleg a Román Tudományos Akadémia tizennégy osztályt (szekciót) foglal magában. A tizennégy osztály közül öt társadalomtudományi, kilenc pedig természettudományi osztály. A XI. osztályban a közgazdaság-tudományok a szociológiai tudományokkal vannak együtt, míg a jogászok a filozófusokkal együtt alkotnak egy osztályt. Önálló osztály a pszichológiai. Ugyancsak önálló osztályhoz tartoznak a geológia- és a földrajztudományok képviselői.
Sajátossága a Román Tudományos Akadémiának, hogy továbbra is megmaradt önálló osztályként a széptudományi osztály (Section de littérature et d'arts). A rendszerváltást követően nem került sor az akadémia struktúrájának reformjára. Figyelmet érdemlő - összevetve a Magyar Tudományos Akadémiával - a társadalomtudományi osztályok viszonylag magas száma, mely kétségtelenül tudományterületük súlyát növelő körülmény.
18. A Lengyel Tudományos Akadémia (Polska Akademia Nauk) hét osztályra tagolódik. A hét osztály közül csupán egy osztály tekinthető társadalomtudományi osztálynak. Az I. osztály magában foglalja valamennyi társadalomtudomány képviselőit. Rendes és levelező tagjainak száma, ha-
- 170/171 -
sonlóan a másik hat osztályhoz, ötven. Az összesen 350 tagot számláló Lengyel Tudományos Akadémia egyhetede kerül ki a társadalomtudományok képviselőiből. Az 1952-es struktúrát tükröző szerkezet átalakítására a rendszerváltást követően nem került sor.
Lengyelországban még egy, nemzeti tudományos akadémiának is tekinthető akadémia létezik, és pedig az 1989-ben ismét felállított Krakkói Tudományos Akadémia (Polska Akademia Umiejętno¶ci). Ez az 1872-ben alapított, de már 1815 óta - igaz, nem akadémiai formában - működő akadémia hat osztályra tagolódik, amelyek közül kettő a társadalomtudományok képviselőit foglalja magában. A két társadalomtudományi osztály: az I. nyelvtudományi (filológiai osztály) és a II. történettudományi és filozófiai osztály. Ez utóbbi osztályhoz tartoznak a jogtudományok képviselői is. Az akadémia statútuma értelmében egy-egy osztálynak maximálisan huszonhét rendes és harminchat levelező tagja lehet. A fenti számok azonban csupán keretet jelentenek, az egyes osztályok tagjainak száma a keretszámnál kisebb. A II. osztálynak jelenleg huszonhat rendes és harmincöt levelező tagja van. Az egyes osztályok rendes és levelező tagjainak létszáma azonos. Ebből következően a társadalomtudományok képviselői az akadémia összlétszámának (az alapszabály (statútum) értelmében összesen 290 lengyel és 151 külföldi állampolgár tag) egyharmadát alkotják.
19. A Cseh Tudományos Akadémia (Akademie Věd České Republiky) jelenlegi szervezete az 1992-ben elfogadott jogszabályon, illetőleg statútumon alapul. A Cseh Nemzeti Akadémia három osztályra (division) tagolódik. A harmadik osztály (Humanities and Social Sciences) foglalja magában a társadalomtudományok képviselőit. A harmadik osztály, hasonlóan a két, a természettudományokat tartalmazó osztályhoz, három szekcióra tagolódik. Ezek az alábbiak: társadalom- és közgazdaság-tudományi szekció, történettudományi szekció és humán tudományok- és nyelvtudományok szekciója (Section of Humanities and Philology). Az egyes osztályok rendes és levelező tagjainak száma azonos. Az akadémia irányításában a Társadalomtudományi Osztály tagjai arányszámának megfelelően jut szerephez.
20. Az 1992-ben elfogadott új statútuma alapján a Macedón Tudományos Akadémia négy osztályra tagolódik. A társadalomtudományok képviselőit egy osztály foglalja magában. Ilyen módon a Szkopjében működő Macedón Tudományos Akadémia (Makedonska Akademija na Naukite i
- 171/172 -
Umetnostite) irányításában a társadalomtudományok aránya hozzávetőleg 25 százalékos.
21. Chilében a hat nemzeti akadémiát koordináló, a francia modellt követő Instituto de Chile jelenlegi szervezete 1964-ben alakult ki. Az egyes akadémiák az alábbiak: Természettudományi Akadémia (Academia Chilena de Ciencias), az Orvostudományi Akadémia (Academia Chilena de Medicina), az interdiszciplináris jellegű Társadalomtudományi Akadémia (Academia Chilena de Ciencias Sociales, Políticas y Morales), a Nyelvtudományi Akadémia (Academia Chilena de la Lengua) és a Történettudományi Akadémia (Academia Chilena de la Historia). A Társadalomtudományi Akadémia tagjainak száma harminchat, amely megegyezik a Természettudományi Akadémia rendes tagjainak számával. A hat akadémia autonóm, azaz egymástól független. A koordináló szerepet az Instituto de Chile tölti be, melynek tanácsában (Consejo del Instituto de Chile) az egyes tag akadémiák egyenlő súllyal vannak képviselve. Ez annyit jelent, hogy a társadalomtudományok aránya jóval meghaladja a természettudományokét (négy plusz kettő).
22. Brazíliában nincs nemzeti tudományos akadémia. Az 1896-ban alapított, működését 1897-ben megkezdő Academia Brasileira de Letras kizárólag a nyelvtudományok művelésére hivatott. Az 1916-ban alapított Brazil Természettudományi Akadémia (Academia Brasileira de Ciências), amely 1921 óta működik ezen a néven (alapításkori elnevezése: Sociedade Brasileira de Ciências), nevéből adódóan kizárólag a természettudományok művelésének ápolására hivatott.
23. Sajátosan alakult az akadémiai szervezet Argentínában, ahol három nemzeti akadémia is létezik, ám nincs társadalomtudományi akadémia. Időben legkorábban (1874-ben) a Természettudományi Akadémia (Academia Nacional de Ciencias Exactas, Fisicas y Naturales) jött létre. Ez az akadémia jelenlegi, autonóm státusát 1926-ban nyerte el. Az Irodalom-tudományi Akadémia (Academia Argentina de Letras) 1931-ben alakult meg. 1970-ben alakult meg (jogi személyiségét két évvel később, 1972-ben nyerte el) a Mérnöki Akadémia (Academia Nacional de Ingenieria), melynek mintájául az Amerikai Egyesült Államok és Svédország megfelelő intézményei szolgáltak.
24. A Japán Akadémia (hivatalos neve 1947 óta: Nippon Gakushiin) két osztályra (angolul section, illetve division, olaszul classe) tagolódik. Ennek a tagolódásnak az alapja a társadalomtudományok és a természettudomá-
- 172/173 -
nyok szerinti elválasztás, differenciálás. A társadalomtudományi osztály (Humanities and Social Sciences) három alszekciót (subsection), a természettudományi osztály (Pure Sciences and their Applications) pedig négy alszekciót foglal magában. A Humanities and Social Sciences osztály az alábbi alszekciókat (a Magyar Tudományos Akadémia struktúráját alapul véve "osztályokat") tartalmazza: irodalmi, történelmi és filozófiai "osztály"; jog- és politikatudományi "osztály", továbbá közgazdasági és kereskedelmi tudományok "osztálya". A három "osztály" tagjainak száma összesen hetven, szemben a másik osztály összesen nyolcvan tagjával.
Ez annyit jelent, hogy a társadalomtudományok képviselőinek aránya igen magas, hozzávetőlegesen 45 százalék. Tekintettel arra, hogy szervezetileg a Japán Akadémia két egyenlő súlyú osztályra tagolódik, az érdekérvényesítés szempontjából a társadalomtudományok képviselőinek a súlya megegyezik a természettudományok képviselőinek súlyával.
Sajátossága a Japán Akadémiának, hogy általában nem kerül az egyes osztályok, illetve az azok keretében működő szekciók rendelkezésére álló valamennyi hely betöltésre. Különösen érvényes ez azokban az esetekben, amikor nincs konszenzus az egyes személyek akadémiai tagságra való alkalmasságának kérdésében. Ebben a sajátos szisztémában döntő szerepet játszik az akadémia nemzetközi mércével is mért színvonala megőrzésének abszolút prioritást élvező szempontja.
25. A Kínai Népköztársaságban a társadalomtudományok képviselőit a China Academy of Social Sciences (Csungkuo Shehui Kehszüe Jüan, rövidítve: CASS) foglalja magába. A rendelkezésre álló információk alapján ennek az akadémiának negyven tagja van. Súlyát jelentősen növeli az, hogy önálló, posztgraduális képzést nyújtó egyetemmel, tehát felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. A CASS-hoz tartozó intézetek száma harmincnégy, a munkáját a tagokból álló tizenöt tagú bizottság irányítja. A CASS formálisan osztályokra (szekciókra) nem tagolódik. Ilyen módon az együttműködés a társadalomtudományok különböző ágainak képviselői között szoros vagy legalábbis annak tűnik.
26. A vizsgált téma szempontjából Ausztráliát illetően kiemelendő, hogy a Társadalomtudományi Akadémia (Australian Academy of Social Sciences) tagjainak száma (375 tag) meghaladja a londoni The Royal Society mintájára 1954-ben létrehozott Természettudományi Akadémia (Australian Academy of Science) tagjainak számát (350 tag). A Társadalomtudományi
- 173/174 -
Akadémia négy szekcióra (osztályra) tagolódik. A B szekcióhoz tartoznak a pénzügytan, a közgazdaság-tudomány, a közgazdaság-történet és a statisztika művelői. A C szekció tagjai a történettudomány, a jogtudomány, a filozófia és a politikatudomány képviselői. Említést érdemel az Australian Academy of Technological Sciences and Engineering, valamint az 1969-ben létrehozott The Australian Academy of the Humanities. Ez utóbbi, négyszáz tagot magában foglaló akadémia nemzeti akadémiának nem tekinthető. Feltétlenül említést érdemel, hogy 2007-ben létrejött az Australian Academy of Law, amely a jogtudomány legtekintélyesebb művelőit fogja össze. Az Australian Academy of Law nemzetközi kapcsolatainak kiépítése jelenleg folyamatban van.
27. Történeti visszatekintésben, perspektívában említést érdemel, hogy számos európai országban az akadémiák alapításával egy időben természettudományos múzeumok létrehozására is sor került. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű volt a Hamburgban, Párizsban, Koppenhágában, Rómában és Veronában alapított múzeum. Ezek a múzeumok azonban az akadémiáktól függetlenek voltak szervezeti, személyi és költségvetési vonatkozásban egyaránt. Kivételt egyedül a Londonban alapított természettudományi múzeum jelentette, amelynek alapítására a Royal Society patronálásával került sor.
28. A fenti, teljességre nem törekvő, inkább csak reprezentatív, azonban több földrészre is figyelemmel lévő mintát alapul vevő áttekintés alapján megállapítható, hogy a politikum által nem módosított struktúrában működő nemzeti akadémiákon belül számuk és arányuk alapján a társadalomtudományok képviselői mintegy kétötödét vagy nem egy esetben ennél is nagyobb hányadát alkotják az akadémia tagjainak. Ez a súly érvényesül az egyes akadémiák működésének irányításában, tudományos profiljának kialakításában is. Egyes nemzeti akadémiákon belül a két osztályra való tagolás valójában egyenlő súlyt biztosít a társadalomtudományok képviselőinek. Ez egyaránt érvényes több európai és Európán kívüli akadémiára. Önálló vizsgálat tárgya lehetne az egyes akadémiák hivatalos, legtöbbször történeti hagyományokban gyökerező elnevezése. Így
- 174/175 -
például a Dán Akadémia neve The Royal Danish Academy of Sciences and Letters, a Finn Akadémia neve pedig Finnish Academy of Science and Letters. Egyes esetekben, így például az áttekintésben elsőként említett, 1603-ban alapított Olasz Nemzeti Akadémia elnevezésében a "tudomány" szó egyáltalán nem szerepel (Accademia Nazionale dei Lincei).
29. A rendszerváltást követően csak kivételesen került sor - ez vonatkozik például az Magyar Tudományos Akadémiával csaknem azonos taglétszámmal rendelkező (varsói) Lengyel Tudományos Akadémiára, kivéve a Krakkói Akadémiát - strukturális reformra a volt szocialista országokban.
Kivételt azok az országok jelentenek, ez a helyzet például Lettország, ahol a lett etnikum az ország lakosságának ötven százalékát csak csekély mértékben haladja meg, esetében, amelyekben a nemzeti érdekek bizonyos mértékű átstruktúrálást tettek kívánatossá, illetve szükségessé. Ugyancsak kivételt jelent a Cseh Tudományos Akadémia és bizonyos mértékig a Macedón Tudományos Akadémia.
Mindhárom, utóbb említett ország esetében szerephez jutott az a tény, hogy az 1990-es évek első felében kialakult új, egy korábbi föderációból (Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia) kiváló, nemzeti szuverenitását (függetlenségét) nem sokkal korábban elnyert vagy visszanyert állam nemzeti akadémiáiról van szó.■
- 175 -
Lábjegyzetek:
[1] Hamza Gábor, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE ÁJK, Római Jogi Tanszék, Budapest, 1053. Egyetem tér 1-3.
Visszaugrás
