Gazdasági vetülete minden szellemi alkotásnak van. Ezeknek az alkotásoknak népes csoportjában azonban találhatók olyanok, amelyeknek elsődleges rendeltetése a gazdaság folyamataiban való közvetlen felhasználás. Érthető, hogy a hibás teljesítés kérdése az ilyen alkotásokkal kapcsolatban merül fel.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) védelemben részesíti az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotását. Ezeket szokás szerzői műveknek nevezni. A tudományos szerzői művek közül közvetlenül
- műszaki felhasználásra irányul az építészeti alkotás és a műszaki létesítmény terve, illetve
- szervezési és több más funkció betöltését szolgálja a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció.
Mind az építészet, mind a technika-technológia széles körben megköveteli a tervek készítését. A tervek nagy tömegéből azok minősülnek szerzői alkotásnak, amelyek megfelelnek az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése által felállított követelményeknek, azaz egyéni, eredeti jellegük van, az alkotói tevékenység oly jegyeit viselik magukon, amelyek a művet újszerűvé, a többitől megkülönböztethetővé teszik. Ugyanakkor a jogi minősítés nem terjedhet ki esztétikai értékítéletre, ez társadalmi közmegegyezésre tartozik.
A tervezés tipikusan olyan tevékenység, amelyet a tervező megrendelés alapján végez.
A tervezői alkotások kettős jellegére a törvényhozó már régen felfigyelt, ezért a rá vonatkozó szabályozás is megoszlik az Szjt. és a Ptk. között. Az Szjt. szabályozza a tervező személyéhez fűződő olyan jogokat, mint a nevének feltüntetését, vagy a tervek olyan megváltoztatásának tilalmát, amely például az épület külső megjelenését érintené (Szjt. 67. §). A ter-vező vagyoni jogai közé tartozik a terv kivitelezésének engedélyezése, valamint az ezért járó díjazás [Szjt. 16. §-ának (1) és (4) bekezdése]. Ugyancsak a szerzői jog szabályai között találhatók a munkaviszonyban alkotott tervre vonatkozó rendelkezések: az elkészült terv átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódaként a munkáltató szerzi meg stb.
Tárgyunk - a szavatosi felelősség - szempontjából azonban annak van döntő jelentősége, hogy a Ptk. 408. §-a a vállalkozási szerződés egyik alfajaként szabályozza a tervezési szerződést, amelynek alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles. A szerzői jogok sorsára a Ptk. 413. §-ának (5) bekezdése folytán a Ptk. 413. §-ának (3) bekezdése az irányadó. Eszerint:
- a megrendelő kikötheti a tervezői alkotás felett a rendelkezési jog megszerzését, aminek következtében a szerző vagyoni jogai a megrendelőre szállnak át, ilyen kikötés hiányában
- a megrendelő a terveket csak saját személyes céljára, illetve gazdasági-üzleti tevékenységének körében használhatja fel; a terv felhasználásának harmadik személy részére való engedélyezése a szerző joga marad.
Azáltal, hogy a tervezést a Ptk. besorolta a vállalkozási szerződés gyűjtőfogalma alá, a tervező hibás teljesítésének szankcionálására is e törvény szabályainak alkalmazását rendelte el. Ezen a téren a tervező két kedvezményben részesülhet.
- a Ptk. 409. §-ának (2) bekezdése megengedi a hibás teljesítésért való felelősség korlátozását a hazai viszonylatokban nem ismert, vagy még ki nem próbált műszaki-gazdasági megoldás alkalmazása esetén, ezen felül a felek
- a Ptk. 410. §-a folytán alkalmazandó 413. §-ának (4) bekezdése szerint megállapodhatnak a kártérítési felelősség általános jellegű korlátozásában is. Ez a rendelkezés értelemszerűen a tervek a szerzői jogi vonásaira, nem pedig tisztán műszaki megoldásaira vonatkozhat. A tervező hibás teljesítésére a szavatosi felelősség általános szabályait (Ptk. 305-309. §) kell alkalmazni, két fontos eltéréssel:
- A Ptk. 410. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a kivitelezés a terv átadásától számított három éven belül megkezdődött, a megrendelő szavatossági jogainak elévülése a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének napján kezdődik,
- a Ptk. 410. §-ának (2) bekezdése szerint arra az esetre, ha a terv kivitelezése az átadástól számított három éven túl kezdődik, a felek megállapodhatnak korszerűségi felülvizsgálat elvégzésében. Ha a felülvizsgálat megtörtént, a megrendelő szavatossági jogainak elévülése a felülvizsgált tervek alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének napján kezdődik, ezúttal is attól függően, hogy a kivitelezés a felülvizsgálatot követő három éven belül megkezdődött-e.
Gyakran előfordul, hogy a terv hibája csak a kivitelezés során derül ki. Ilyen esetben a hibás kivitelezésből eredő kár a GK. 54. számú állásfoglalása értelmében megoszlik a tervező és a kivitelező között. Az építési és szerelési szerződés esetén ugyanis a kivitelezőt tervmegvizsgálási kötelezettség terheli; a hibás terv kivitelezéséért felelősséggel tartozik, ha a terv hibáját felismerte, vagy kellő gondosság mellett fel kellett volna ismernie. A hibás terv kivitelezéséért a tervező és a kivitelező a megrendelővel szemben egyetemleges felelősséggel tartozik, egymás közti viszonyukban felelősségük közrehatásuk arányában oszlik meg.
Jóllehet, a számítógépi programalkotás és a hozzátartozó dokumentáció (a kettő együtt: szoftver) közvetlenül gazdasági (műszaki, szervezési stb.) célt szolgál, ezúttal a törvényhozó nem élt a kettős szabályozás lehetőségével, hanem mind a szerző jogainak, mind a felhasználás módjának szabályozását egyedül az Szjt.-re bízta. A Ptk. rendelkezéseinek alkalmazására csak olyan kérdésekben kerülhet sor, amelyeket az Szjt. nem szabályoz.
A szoftver szerzője az Szjt. 16. és 17., valamint 58. és 59. §-a szerint gyakorolhatja jogait. (A munkaviszonyban munkaköri kötelezettség alapján - elkészített szoftver esetében a vagyoni jogok ezúttal is a munkáltatóra szállnak át.) A szerző a szoftverről kétféle módon rendelkezhet:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
