A birtokvédelmi kormányrendelet tizedik születésnapja előtt tisztelegve négyrészes cikksorozatban tekintjük át az eljárásjogi előzményeket, fordítókulccsal mutatjuk be az "előtte-utána" állapotot, és az egyes szakaszok elemzése kapcsán kitekintünk arra a joggyakorlatra, amely sajátunk mellett a hozzánk tanácsért forduló kollégák praxisából is származik. Az előző lapszámban közölt írás második részével jelentkezünk, folytatva a témát a kérelem kötelező elemeivel.
| régi kormányrendelet | hatályos kormányrendelet |
| 2. § (2) A birtokvédelmi eljárásban ügyfél a kérelmező, valamint az, aki ellen a birtokvédelmet kérik. 3. § (1) A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét), c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét), d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését, e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat, f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet, g) a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket. (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat. | 2. § (1) A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni. (2) A kérelem tartalmazza a) a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését, b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél), c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását –, a birtokvitával érintett dolog megjelölését, d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást, e) a birtoksértés időpontjára történő utalást, f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet. (3) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást. (4) A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri. |
A jegyzői birtokvédelmi eljárás megindításának feltétele a kérelem kötelező elemeinek maradéktalan megadása. Mivel nincs hiánypótlás, a hiányos kérelem elutasításra kerül, a napi joggyakorlatban értesítés formájában sokan felhívják a kérelmező figyelmét, hogy mik a hiányosságok. Az elutasító döntés meghozatala sem hiba, hiszen nem res iudicata jellegű döntés: nem zárja ki az új, immáron kifogástalan kérelem benyújtását.
A kérelem kötelező elemeinek megadása körében a jegyző nem nyújthat jogszerűen segítséget abban, ha valaki nem tudja pontosan - vagy egyáltalán nem ismeri - a birtokháborító szomszéd vagy más személy nevét, lakcímét, teljes ismeret hiányában a kérelmezőnek kell azt saját lehetőségei szerint kideríteni. Ha hibásan adott meg nevet, címet és emiatt a postai küldemény visszaérkezik címzett ismeretlen jelöléssel, a jegyző nem kezdhet nyomozni a pontosítás érdekében, mert ezzel a túlsegítéssel megszegi a már említett alapelveket.
A kérelem kötelező elemei közül alapvető fontosságú a birtokháborító esemény leírása és időpontja, hiszen ez alapozza meg - vagy veti el - a hatáskör létét.
Alapvető fontosságú még az eredeti állapot (szakmai) tartalommal való kitöltése, elsősorban építési-építkezési, műszaki jellegű jogesetekben.
- 12/13 -
| régi kormányrendelet | hatályos kormányrendelet |
| 2. § (3) A jegyző az ügyfél által előterjesztett nyilatkozatokat és bizonyítékokat haladéktalanul megküldi a másik ügyfél számára. 3. § (3) A birtokvédelmi eljárás megindításáról az ellenérdekű felet haladéktalanul értesíteni kell. A jegyző az értesítéssel egyidejűleg az ellenérdekű félnek megküldi a birtokvédelmi eljárás iránti kérelem másolatát. | 3. § (1) A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárási határidő megkezdődésétől számított három napon belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítője útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek. (2) A jegyző az eljárás során tájékoztatja az eljárásban részt vevőket az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről. |
A korábbi kormányrendelethez képest a jegyzőnek immáron három napja van a haladéktalan megküldési határidő helyett az értesítés továbbítására.
| régi kormányrendelet | hatályos kormányrendelet |
| – Ket. 51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. | 4. § Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni. |
A nyilatkozattétel szabályai érdemben nem változtak, a korábbi kormányrendelet ilyet nem tartalmazott, a Ket.-re mutatott tovább.
| régi kormányrendelet | hatályos kormányrendelet |
| 4. § A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le. A bizonyítás a felek kérelme alapján kiterjedhet a) a tényleges birtokállapotra, b) az eredeti birtokállapotra, c) a birtokos és a birtokháborító személyére, d) a kérelmező tűrési kötelezettségére, e) a tilos önhatalom gyakorlására, f) törvényben meghatározott esetben a birtoklás jogcímére, g) az eredeti birtokállapot helyreállításának célszerű módjára és h) a hasznok, károk, költségek mértékére és viselésére. 4/A. § A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el. | 5. § A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát. |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
