Egy általános megfogalmazás szerint a szünet - mint főnév - egy olyan rövid időszak, amíg pihenés vagy más tevékenység céljából abbahagyjuk azt a cselekvést, amit éppen csinálunk. Egy esztendőre lebontva ez azt jelenti, hogy a felnőtt munkavállalók elsősorban gyerekeik kötelező szüneteihez tervezik szabadságukat. Az alábbi írás arról szól, hogy ezt milyen jogszabályi felhatalmazás alapján tehetik meg példának okáért a közszolgák.
Június 14-én véget ért az iskolákban a 2012/2013-as tanév, és megkezdődött a tizenegy hetes nyári szünet, ezzel több mint másfélmillió diák és százötvenezer pedagógus kezdte meg vakációját. Természetesen nem csak ők mentek el nyári szünetre. Megtették ezt az országgyűlési képviselők is, hiszen az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 32. §-a alapján június 16. és augusztus 31., valamint december 16. és január 31. között szünetelnek a rendes ülésszakok. Bár - ahogyan idén nyáron is - ezt a szünetet megszakíthatja egy-egy rendkívüli ülés vagy ülésszak.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tavasszal adta ki ajánlását a bírósági vezetők, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak szabadságolási rendjéről, amelyben azt javasolta, hogy az ítélőtáblákon, a törvényszékeken és az Országos Bírósági Hivatalnál az évi rendes szabadságokat lehetőleg július 16. - augusztus 16. között, valamint december 30-31-én adják ki. Ennek megfelelően Magyarország több mint száz bíróságán július 16-án elkezdődött az ítélkezési szünet, amit 15. alkalommal rendeltek el, hiszen 1998 óta létezik a nyári tárgyalásmentes időszak hazánkban. Az ítélkezési szünet indoka, hogy a nyári hónapok jelentős részében szinte teljesen felesleges tárgyalást kitűzni, mivel az ügyfelek és jogi képviselőik nyaralnak, ezért nem is tudnak megjelenni a kitűzött tárgyalásokon. A szünet természetesen nem szakítja meg az eljárási határidőket, így például az ügyeletet ellátó büntetőbírók az ítélkezési szünet ideje alatt is elrendelhetnek vagy megszüntethetnek előzetes letartóztatást.
Hosszú szünetet tart az Alkotmánybíróság is, hiszen ítélkezési szünetük július 22-től augusztus 30-ig tart. Az Alkotmánybíróság ügyrendje szerint ugyanis évente legfeljebb két alkalommal - nyáron és télen - összesen maximum ötvenhat nap szünetet tarthatnak. Természetesen az ítélkezési szünet nem befolyásolja az alkotmánybírósági törvényben rögzített határidőket, így például az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló hatvan napot sem.
A közigazgatási szervek hatékony és zavartalan működése megvalósításának egyik elengedhetetlen feltétele a közszférában foglalkoztatottakat megillető szabadnapok előrelátható ütemezése. Ennek érdekében Magyarországon az európai uniós gyakorlatban, illetőleg a hazai igazságszolgáltatásban már kialakított szabályozáshoz hasonlóan került bevezetésre az igazgatási szünet. - olvasható a dr. Hazafi Zoltán által szerkesztett közszolgálati tisztviselői törvény magyarázatában.
Az igazgatási szünet elrendelésére már hét éve lehetőség van: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény (Ktvm.) 21. § (3) bekezdésével került bevezetésre nóvumként, kiegészítve a Ktv. 41/A. §-át egy új, (9) bekezdéssel.
A 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) a korábbiakkal megegyező módon átvette és szabályozza az igazgatási szünet jogintézményét. A Kttv. 108. §-a a következők szerint rendelkezik az igazgatási szünetről: "A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a rendes szabadságot ki kell adni. Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a kormánytisztviselő tárgyévre megállapított alapszabadságának a háromötödét."
A Kttv. tehát maximalizálja az igazgatási szünet időtartamát, ennek megfelelően az ezen a címen kiadott, illetőleg kivett szabadság nem haladhatja meg a kormánytisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának háromötödét, vagyis a tizenöt munkanapot.
A törvényi felhatalmazás alapján a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 13-15. §-ai határozzák meg az igazgatási szünet részletszabályait. Ennek megfelelően az igazgatási szünet időtartama nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely az augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart, télen pedig két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart. E rendelkezés alapján a 2013. évben az igazgatási szünet 2013. július 22-től augusztus 25-ig, valamint 2013. december 23-tól 2014. január 5-ig terjedő időszak.
Érdekességként említhető meg az a tény, míg a Kttv. előírja, hogy a tárgyévi szabadságból csak tizenöt munkanap adható ki az igazgatási szünet tartama alatt, addig a Kormányrendelet 13. § (2) bekezdése értelmében az igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható. Ennek következtében, ha a kormánytisztviselőnek van korábbi évekről maradt szabadsága, az korlátozás nélkül kiadható részére az igazgatási szünet időtartama alatt.
A Kormányrendelet 13. § (3) bekezdése alapján a munkáltatónak az igazgatási szünet időszakára figyelemmel kell meg-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
