Ezúttal tehát a biztosító kockázatviselése attól függ, hogy a szerződéskötéskor a szerződő fél tájékoztatta-e őt a biztosítási eseményre vonatkozó minden olyan lényeges körülményről, amely a kockázattal kapcsolatos lehet. A biztosító a biztosított kárának (valamint az őt megillető más szolgáltatásnak) megtérítésére akkor köteles, ha az okozati összefüggésben van a biztosítási esemény körülményeivel, kivéve azt a körülményt, amelyet a szerződő félnek (a biztosítottnak) tudnia kellett, de nem közölte. Persze felmerül az a kérdés is, hogy ha az okozat egyaránt összefügg az ismertetett és az elhallgatott körülményekkel, ennek következményét miként kell megítélni.
A biztosítót is terheli tájékoztatási kötelezettség. Ennek módját a Bit. 152. § és 152/A. §-a határozza meg.
b) Ami a biztosítási szerződések tartalmát illeti, a biztosítók a szerződési feltételeket rendszerint egyoldalúan előre meghatározzák. Ezáltal az új Ptk. 6:77. §-a szerint a szerződés megkötése általános szerződési feltételek elfogadásával történik. Erre tekintettel a Bit. 152-158/B. §-ai kötelezik a biztosítót, hogy írásbeli tájékoztatást adjon a szerződést megkötni kívánó ügyfél részére. A Bit. 152. §-ának (1) bekezdés d) pontja szerint a tájékoztatásnak ki kell terjednie a megkötni kívánt szerződés "jellemzőire" is [ezeket a Bit. h. mellékletének A) része tartalmazza].
Az ilyen szerződést a biztosító a 6:78. § rendelkezései szerint kötheti meg.
c) A szerződés megkötésének módját az új Ptk. 6:443. §-a határozza meg. Ennek értelmezése nagy körültekintést igényel.
E § (1) bekezdése szerint: ha a szerződést a felek "nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani."
E rendelkezés szövegéből az tűnik ki, hogy a szerződés kétféle módon jöhet létre. Egyfelől:
• írásba foglalással érvényesen lehet a biztosítási szerződést megkötni; a másik lehetőség
• ha a szerződést a felek "nem írásban kötötték meg", az ilyen szerződés dokumentum által jöhet létre.
ca) A szerződést "írásban" - a régi Ptk. 537. §-ának (1) bekezdésével azonosan - az új Ptk. általános szabályai szerint lehet megkötni. A szerződés létrejöttéről a 6:63. § (1) és (2) bekezdése rendelkezik. Az ajánlatot a 6:64-6:67. § szabályozza, de az ajánlathoz való kötöttség időtartamát a szóban forgó 6:443. § (3) bekezdése módosítja: a kötöttség elsősorban tizenöt napig tart, de ha egészségügyi kockázat felmérésére van szükség, a kötöttség hatvan napig áll fenn. Az írásbeli alakra a 6:6. § és a 6:7. § vonatkozik.
cb) A dokumentumon alapuló szerződésre vonatkozó szabályok értelmezése nagy körültekintést kíván.
A 6:443. § (1) bekezdése értelmezésénél az a kérdés merül fel, mit kell érteni "a nem írásban" megkötött szerződés mibenlétén.
További értelmezést kíván az is, hogy miként kell a dokumentumot kiállítani és a dokumentum alapján a biztosítási szerződés hogyan jön létre.
A 6:443. § (2) bekezdése szerint, ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér és ezt az eltérést a szerződő fél nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés azonban lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az ilyen eltérésekre a szerződő fél figyelmét a dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Először: "a nem írásban" megkötött szerződés fogalma két módon értelmezhető.
Az egyik értelmezés az lehet, hogy a szerződés megkötéséről a biztosító képviselője és a szerződő fél szóban megállapodik, de a képviselő (például: az ügynök) meghatalmazás hiányában a szerződést nem kötheti meg, és emiatt a képviselő dokumentumot foglal írásba. Megjegyzendő azonban, hogy a szerződés szövegét a tárgyalás lefolytatói írásba is foglalhatják, és azt a megbízottak a cégnek bemutatják. (A szerződés ilyen módon történő írásba foglalása nem nehéz, hiszen a biztosító a leggyakrabban az általános szerződési feltételek szerint köti meg a szerződést; ehhez képest a vita tárgya a biztosítási kockázat mértéke és a díj összege szokott lenni.) A cég pedig vagy elfogadja az írásba foglalt tervezetet, vagy a szerződő fél ajánlatát elutasítja, de megteheti azt is, hogy a javaslat elfogadása helyett dokumentumot állít ki.
Elfogadhatónak látszik az olyan értelmezés is, hogy a tárgyalás során a biztosító ugyan nem fogadta el a vele tárgyaló fél ajánlatát, azonban a szerződés megkötésétől egyikük sem zárkózott el, ezért a biztosító a dokumentum kiállításával kísérelheti meg a szerződés létrehozását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
