A közbeszerzési jogalkotás és jogalkalmazás Magyarországon rövid múltra tekint vissza. A jogalkotó - a jogállami követelményekkel és nemzetközi szerződéseinkkel összhangban - e jogi normarendszer megalkotásával azt kívánta biztosítani, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott tárgyú és értékű beszerzéseiket realizáló visszterhes szerződéseiket a törvényben szabályozott közbeszerzési eljárás eredményeként kössék meg.
A közbeszerzési szerződés két nagy jogi normarendszer, a közigazgatási és a polgári jog határán jön létre. A megkötött szerződés ennek következtében szükségszerűen magán viseli e kettős kötődésének a jegyeit. A jogalkotóra hárult azoknak a törvényi kereteknek a meghatározása, amelyeken belül a szerződéskötő feleknek a Polgári Törvénykönyvben biztosított szerződési autonómiája érvényesül, illetve amelyeken kívül a közjogi jellegű közigazgatási normák feltétlen érvényesülését kívánta biztosítani.
A bevezető mondatok alapján feltehetően arra lehet következtetni, hogy a közbeszerzéshez kapcsolódó polgári jogalkalmazás alapvető problémái a két jogi normarendszer kollíziójából eredeztethetőek. Amennyiben azonban az elmúlt 10-15 év polgári és gazdasági ítélkezési gyakorlatát vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy a polgári jogi ítélkezés sarkalatos jogalkalmazási problémái már a közbeszerzési jog megalkotása előtt, és jóval szélesebb körben felmerültek.
A polgári és a gazdasági perekben ítélkező bíróságok előtt - különösen az 1990-es évek elejétől - jelentős számban indultak perek, amelyekben a felperes a versenyeztetés (pályáztatás) szabályainak megsértése alapján az eljárás eredményeként kötött szerződés semmisségének a megállapítását kérte.
Ilyen szerződéskötést megelőző eljárást írt elő a törvény a közbeszerzéseken kívül (illetve a közbeszerzési jog megalkotását megelőzően) a privatizációs tranzakciók, a koncesszió, a felszámolási- és csődeljárás, a bírósági végrehajtás körében. Az említett eljárásokat követő nagyszámú szerződéses jogvitában rendszerint a pályázat vesztese lépett fel azzal az igénnyel, hogy a semmisség megállapításával egyidejűleg a bíróság kötelezze a pályázat kiíróját a szerződés vele való megkötésére, vagy a bíróság maga hozza létre közte és a pályázat kiírója között az adott szerződést.
A jogkérdés a bíróság számára úgy fogalmazódott meg, hogy a versenyeztetés szabályainak megsértése mennyiben hat ki a szerződés érvényességére, illetve az eljárás szabálytalansága egyáltalán okozhatja-e az eljárás eredményeként megkötött szerződés semmisségét.
A polgári jogalkalmazás számára további elvi jellegű jogkérdést vetett fel a felperesi legitimáció, vagyis annak a kérdése, hogy ilyen, a szerződés semmisségének megállapítására irányuló per megindítására ki jogosult. A kérdésfelvetés összefüggött azzal a bírói gyakorlatban kialakult és megszilárdult jogelvvel, amely a szerződés semmisségének megállapítására irányuló kereset előterjesztéséhez a felperes megállapításhoz fűződő jogi érdeke fennállását kívánta meg.
Az elsőként említett, a szerződéskötést megelőző eljárás szabályai megsértésének a szerződés érvényességére gyakorolt hatása kérdésében a bírói gyakorlat eleinte többé-kevésbé következetes nemleges álláspontot foglalt el.
Abból indult ki, hogy a szerződéskötést megelőző eljárást a Polgári Törvénykönyv - a szükségtelen részletezést mellőzve - alapvetően diszpozitív módon szabályozza. A szerződéskötésre irányuló ajánlat megtételével és az ajánlat elfogadásával kapcsolatos eljárásnak csak abból a szempontból tulajdonított jelentőséget, hogy ennek során létrejött-e a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata a Ptk. 205. §-a alapján. Ha ennek megfelelően a szerződés - a jogszabály által előírt alakban - létrejött, a megelőző eljárástól függetlenül megállapította a szerződéses jogviszony keletkezését a szerződő felek között. Amennyiben az ajánlat és az elfogadás a Polgári Törvénykönyvben meghatározott tartalmi elemeket nem tartalmazta, az ilyen szerződéseket - a szerződés érvénytelenségétől eltérő terminológiával - létre nem jött, nem létező szerződésnek tekintette.
A felek által megkötött szerződés semmisségének a megítélése során a szerződés tartalmi elemei kerültek előtérbe. A Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmis - többek között - a jogszabályba ütköző, vagyis tilos szerződés, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A jogszabályokba ütköző szerződés semmisségét elsősorban az válthatja ki, ha a polgári jogi norma célja, hogy kifejezetten megtiltsa a felek által a szerződésben meghatározott szolgáltatást vagy a szerződés egyéb lényeges tartalmát. A más jogághoz tartozó jogszabályok megsértése általában nem eredményezi a szerződés polgári jogi semmisségét, csak ha ezt a jogszabály maga kimondja (ún. vegyes típusú semmisség).
Ezeknek az alaptéziseknek megfelelően a bírói gyakorlat a szerződéskötést megelőző eljárást a szerződés semmissége szempontjából lényegében közömbösnek tekintette, a semmisséget pedig alapvetően a polgári jogi normák által szabályozott tartalmi kérdésként vizsgálta.
A bevezetőben említett tendereljárásokból eredő szerződéses jogvitákban a bírói gyakorlat által elfoglalt jogi álláspontot a fentieknél konkrétabban a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. tvr. támasztotta alá. A törvényerejű rendeletnek a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvénnyel hatályon kívül helyezett 21. §-a tartalmazott rendelkezést a versenytárgyalás szabályainak megsértésével létrejött szerződés jogkövetkezményeiről. Eszerint a versenytárgyalásra vonatkozó rendelkezések megszegése esetén a létrejött szerződéshez nem kapcsolódhattak a külön jogszabályban meghatározott kedvezmények.
A bírói gyakorlat a BH 1994/329. számon közzétett eseti döntés nyomán azt az álláspontot érvényesítette, hogy a versenytárgyalás szabályainak a megsértése nem eredményezi a szerződés semmisségét, mivel ahhoz a jogszabály eltérő jogkövetkezményt (a kedvezmények elvesztését) fűzte.
Ez a jogértelmezés lényegét tekintve a törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezését követően is tovább élt. A későbbi bírói gyakorlat által megerősítést is nyert annak kinyilvánításával, hogy ha a szerződés tartalma, az abban vállalt feltétel nem ütközik jogszabályba, a szerződés semmissége azon az alapon nem állapítható meg, hogy a szerződéskötést megelőző pályáztatási szabályokat megsértették. (BH 2001/234., 2001/384.) A Legfelsőbb Bíróság az említett - privatizációs pályázattal kapcsolatos - döntésében ugyanakkor azt is kimondta, hogy a jogszabály által előírt értékesítési mód megsértéséhez a jogalkotó fűzheti a semmisség jogkövetkezményét. Ezt azonban az értékesítési módot szabályozó törvényben kifejezetten ki kell nyilvánítania.
Szintén a közbeszerzési jog megalkotása előtti időre nyúlik vissza az ítélkezési gyakorlatnak az azzal kapcsolatos dilemmája, hogy ki jogosult a versenyeztetés szabályainak megsértésére alapított semmisség megállapítása iránti per megindítására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
