A P. Korlátolt Felelősségű Társaság alperest 1991. november 30-án jegyezte be cégjegyzékbe a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság; a társaság tagjai S. Miklós felperes és S. Éva.
A felperes az elsőfokú bírósághoz 2005. április 14. napján benyújtott kereseti kérelmében az alperes 2004. május 25. napján tartott taggyűlésén hozott valamennyi taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság a 2005. szeptember 7. napján kelt végzésével a felperes keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdésének h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 47. § (3) bekezdésében, valamint a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. számú Polgári jogegységi határozatában foglaltakra hivatkozással, mivel felperes a keresetét az erre nyitva álló törvényi határidőt elmulasztva terjesztette elő.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérte a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását a per érdemi tárgyalásának lefolytatására. Arra hivatkozott, hogy az alperes nem közölte előzetesen felperessel a taggyűlés időpontját, a taggyűlési határozat megtámadására irányuló kereset benyújtására a taggyűlés időpontjáról történő tudomásszerzéstől számított szubjektív határidőn belül került sor, így nem késett el. Utalt továbbá arra, hogy felperest - a taggyűlési határozatok megtámadásán felül - jelen eljárásban önálló kártérítési jogosultság is megilleti.
A fellebbezésre az alperes nevében S. Éva tett észrevételt, kérve a végzés helybehagyását, hivatkozva arra is, hogy a taggyűlésről felperes szabályszerűen értesült. Bejelentette, hogy a cégjegyzék ügyvezetőként feltünteti, azonban ügyvezetői tisztségéről 2004. december 31-i hatállyal lemondott, és ezzel összefüggésben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban.
A fellebbezés alaptalan.
A Gt. 47. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény, vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik. A (3) bekezdés szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencven napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról nem szerzett tudomást.
A Pp. 130. § (1) bekezdésének h) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja.
A társasági határozattal szembeni bíróság előtti igényérvényesítés biztosításával a jogalkotó garanciális lehetőséget nyújtott, hogy a többségi elven nyugvó, de az adott esetben jogsértő taggyűlési határozattal szemben a kisebbség által képviselt jogszerű álláspont megfelelő védelemben részesüljön.
A jogbiztonság szempontjából azonban hasonlóan fontos érdek fűződik ahhoz is, hogy a társasági határozatok érvényessége meghatározott határidő lejártát követően ne legyen többé megkérdőjelezhető, ezért a társasági határozattal szembeni keresetindítás lehetőségét a Gt. a fenti határidők betartásához köti. A jogalkotó a tudomásszerzéstől számított harminc napos (szubjektív) és a határozat meghozatalától számított kilencven napos (objektív) jogvesztő határidőt szab a kereset benyújtására, utóbbi elmulasztása igazolással sem orvosolható.
A fentiekből következően a szubjektív határidő betartására hivatkozva a társasági határozat bírósági felülvizsgálata csak az objektív határidő lejártáig kérhető, ezt követően az sem bír jelentőséggel, ha a perlésre jogosulttal azt egyáltalán nem közölték, illetve arról tudomást nem szerzett.
Tekintve, hogy a kereset benyújtására az objektív határidőn túl került sor, nincs jelentősége annak, hogy felperes szerzett-e tudomást és ha igen, mikor a perbeli taggyűlésről. A taggyűlés napjától (2004. május 25.) számítottan kilencven napos anyagi jogi határidő állt a rendelkezésére, hogy a taggyűlési határozatokat megtámadó keresetlevele megérkezzen a bírósághoz, és ezen határidő lejártát követően nincs többé jogi lehetősége a perbeli taggyűlési határozatok érvényességének vitatására.
A felperes keresetében kártérítésre igényt nem támasztott, ezért a fellebbezésében foglalt kártérítési jogosultsággal kapcsolatosan a Pp. 247. § (1) bekezdésének első fordulata irányadó, mely szerint a másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - a Pp. 254. § (3) bekezdése alapján indokainál fogva - helybenhagyta. (Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40.351/2005/2.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
